2018. március 8-án Hazai Attila emlékére rendezett konferenciát a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Irodalmi Tanszéke, a Grand Café, a Hazai Attila Alapítvány, valamint a Szépírók Társasága. Csenki Nikolett írt tudósítást az eseményről.

Grendel Lajos írót, a Pozsonyban és Budapesten is működő Kalligram Kiadó egyik alapítóját hívták meg az X beszélget Y-nal – Párbeszélgetés február 13-ai programjára. A beszélgetőtárs Mészáros Sándor, a Pesti Kalligram igazgatója volt.

Utazni mindenki szeret – mert az utazás felszabadítja a fantáziát. Kitárja a lelket az impulzusoknak. Van, aki viszont karosszékben vagy ágyban fekve szeret utazni, a gondolat határtalan szabadságával, kezében könyvvel. Nekik – nekünk – ajánlja Petrusák János Fabricius Gábor Más bolygó című regényét.

A könyv reprodukálható, a leírt szó megmarad, a szépség és a szerelem egyszeri – akár egy táncmozdulat. Darvasi László Taligásáról Vass Edit írt olvasónaplót.

„Az, hogy a Shakespeare-szonettek, egyes mondatok és kifejezések ennyire inspirálnak, személyes asszociáció-sorokat hoznak fel belőlem, azt jelzi, hogy ez a versvilág nagyon mélyen átjárta az én mai beszédmódomat is.” Az idei Shakespeare Fesztivál íróvendége Kodolányi Gyula volt, akivel Elek Tibor irodalomtörténész beszélgetett.

„egymás költői szellemének tereiben ugyanolyan idegenül mozgunk, mint egymás városaiban, történelmében vagy bármely intézményében. És ezt, azt hiszem, kevesen látják… Pedig kevés dolog fájdalmasabb a láthatatlan sebeknél.” - Báthori Csabával Halmai Tamás beszélgetett. 

„Mégis, ami mellett igazából elmegyünk, nem látszik ide. Az országutak mente ugyanis az ország nagy kiállítási folyosója, ide gyűl össze minden, ami másutt lába alatt lenne a munkának.” A friss Kossuth-díjas Farkas Árpáddal S. Király Béla rendhagyó beszélgetése.

„Nehezen, de valamiért mindig ezek a történetek találnak meg. Biztos van ebben valami önsorsrontás, de nem szoktam mérlegelni ezeket a dolgokat, amikor leülök a gép elé. Olyankor csak a szövegre figyelek.”  Totth Benedeket Ménesi Gábor kérdezte. 

„Buda, Krakkó, Kolozsvár, Róma – a kötet versei révén a (kicsit túlméretezett) történelmi Magyar Királyság és szomszédai (vagy inkább Közép-Európa) városaiban bolyonghat az olvasó – remélem, csábító ajánlat.” Horkay Hörcher Ferenccel Koncz Tamás beszélgetett.