„Az író figyel. Ha Tóth Krisztinára nézünk, egy olyan tekintettel szembesülünk, ami nem keresztülnéz rajtunk, hanem átlát. Átlát és leír, talán sajnál is, néha mulat a hülyeségeinken. És persze saját magán is, mert már régen nem kívülálló, hanem közülünk való.” Szabó T. Anna köszöntője Tóth Krisztinának.
Boltokban a Bárka új száma Kántor Péter, Szőcs Géza, Visky András, Závada Péter, Bék Timur, Zalán Tibor, Szálinger Balázs verseivel, Kiss Benedek, Abafáy-Deák Csillag prózájával, Tóth Krisztina gyerekverseivel, Nádasdy Ádám-beszélgetéssel, tanulmányokkal William Shakespeare-ről és a Gyulai Művésztelepről, kritikákkal Visky András, Bék Timur, Lövétei Lázár László, Tóth Krisztina, Szilágyi István, Márkus Béla és Darabos Enikő köteteiről.
„Az író figyel. Ha Tóth Krisztinára nézünk, egy olyan tekintettel szembesülünk, ami nem keresztülnéz rajtunk, hanem átlát. Átlát és leír, talán sajnál is, néha mulat a hülyeségeinken. És persze saját magán is, mert már régen nem kívülálló, hanem közülünk való.” Szabó T. Anna köszöntője Tóth Krisztinának.
„Tömpe Emőke művei éppen a tiszteletadó szakmai alázatról szólnak. Mert minden alkotása – az akvarellek és a kerámia kisplasztikák is – valójában emlékművek. A múló idő, a tiszteletre méltó múlt emlékművei.” Szemadám György kiállításmegnyitó szövege.
„A közbeszéd is idegesít. Mindent túllihegünk, aztán a lényeg sikkad el. Helyére kerül a skatulyában az ember, ez molesztáló, ez molesztált, egy darabig lovagolunk rajta, aztán el van felejtve a történet. Az élet nem ilyen.” Patak Mártával Szepesi Dóra beszélgetett.
„Ostrom után visszaalszik a táj, / Magára húzza az erdőtakarót. / A vár a mesék sorába áll, / Balladás ködöt tart fölé a mocsár.” Szálinger Balázs verse a friss Bárkából.
Boltokban a Bárka új száma Kántor Péter, Szőcs Géza, Visky András, Závada Péter, Bék Timur, Zalán Tibor, Szálinger Balázs verseivel, Kiss Benedek, Abafáy-Deák Csillag prózájával, Tóth Krisztina gyerekverseivel, Nádasdy Ádám-beszélgetéssel, tanulmányokkal William Shakespeare-ről és a Gyulai Művésztelepről, kritikákkal Visky András, Bék Timur, Lövétei Lázár László, Tóth Krisztina, Szilágyi István, Márkus Béla és Darabos Enikő köteteiről.
Életmű-konferenciával emlékeztek pályatársai, tisztelői Oláh János József Attila-díjas magyar költőre, íróra és szerkesztőre a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A rendezvényen részt vett Ványai Fehér József, aki össze is foglalta a rendezvény főbb pillanatait.
„Korunk egyik legnagyobb prózaírója” – vezette be Elek Tibor a Darvasi Lászlóval folytatott beszélgetését. 2019. november 11-én Békéscsabán, a Művész kávéházban a teltház érdeklődve hallgatta, a vendég pedig tartózkodó szerénységgel fogadta a magasztaló szavakat. - Dávid Péter tudósítása.
„Úgy mondja el a Napsugár történetét, hogy az a színháztörténetben nem jártas olvasónak is könnyen követhető és érdekes legyen” - Jászay Tamás bábszínházas könyvét Turbuly Lilla ajánlja az Olvasónaplóban.
„Olyan érzésünk támad, mintha Harry Potter történetét egy mugli írta volna újra, valaki a varázstalanok világából.” Az Ők is boldogan éltek? című kötetről Somi Éva jegyzetelt az Olvasónaplóba.
„Arról is sokat lehet tanulni Shakespeare-től, hogy nem a történet a lényeg, mert a történet egyáltalán nem kell hogy eredeti legyen. Nagyon élvezem például, ahogy ő lop, csal és hazudik, ugyanakkor mégis a lényeget és az igazat mondja.” Szabó T. Annával William Shakespeare-hez való viszonyáról Farkas Wellmann Éva beszélgetett.
„Ezek nem megtörtént próbák, mégis színházi helyzetek. Nincsenek ilyen rendezések, nincs ilyen Hamlet, nincs ilyen Haramiák, nincs Káli holtak, ez az egész nincs, csak a Saul fia van, de az meg tabu, nem?…” Térey Jánossal Elek Tibor beszélgetett.
„A közbeszéd is idegesít. Mindent túllihegünk, aztán a lényeg sikkad el. Helyére kerül a skatulyában az ember, ez molesztáló, ez molesztált, egy darabig lovagolunk rajta, aztán el van felejtve a történet. Az élet nem ilyen.” Patak Mártával Szepesi Dóra beszélgetett.
„Nem gondolom, hogy egy jelenség szépségén ront a magyarázata: a szivárvány vagy az alkonyat nem lesz csúnyább, ha tudjuk, hogy fénytörés okozza, egy bűvésztrükk csak lenyűgözőbbé válik, ha rájövünk a nyitjára. Soha nem untam meg valamit azért, mert megértettem. A logika szép.” Bék Timurt Aszterión című debütkötetéről Szil Ágnes kérdezte.
„Bár mostanában elsősorban prózákat írok, de én is érzem, hogy képekben gondolkozom inkább, nem történetekben. Nagyon fontos számomra a ritmus, a zeneiség, nem tudok, és nem is szeretnék róluk lemondani.” Mirtse Zsuzsával most megjelenő könyvéről, a mesék hasznáról, öngyógyításról és különféle királylányokról, királyfiakról Szepesi Dóra beszélgetett.
Darvasi Lászlót és új regényét, a Magyar sellőt láthattuk vendégül Békéscsabán, a színház Művész Kávéházában november 11-én. Az est előtt a szerző kicsit mesélt a műről kameránk előtt is.
