|
Oravecz Imre: Alkonynapló
|
|
|
Oravecz Imre: Alkonynapló
|
„A sofőr / későn vette észre a fénysorompó tilos jelzését. / Tövisek szúrták át a hideg levegőt, / sikolyok járták körbe a földet. / A Kétegyháza felől érkező vonat belerohant / a buszba.” Poós Zoltán verse.
„Más törvényt nem ismerünk: fiatal / testünket az idő önkényének alávetni. / Minden egyébre igaz: ne építs, nem omlik össze.” Babiczky Tibor versei.
„A Magamról többet a számvetésvers hagyományát folytatva az életút és önismeret fogalmaihoz köthető szövegeket közöl, a Baranyai (b) András rajzaival kísért Belefér egy pici szívbe gyermekekhez (is) íródott verseket, mondókákat tartalmaz.” Baráth Tibor kritikája két Grecsó Krisztián-kötetről.
„a visszatérő motívumok, az ismétlődés és az évszakok életre hívása egy jól átgondolt kötetkoncepció stabil alappilléreit adják Hartay Csaba legutóbbi verseskötetében, és az építéshez szükséges elemek is igényesen kidolgozottak, még akkor is, ha nem mindig szilárd a kötőanyag. Megéri befizetni erre a körutazásra.” Horváth Florencia kritikája.
A Sík Ferenc Kamaraszínházban tartott évadindítót a Bárka folyóirat szeptember 24-én, pénteken. Az előző Bárka-számok ismertetéséről, díjátadóról, könyvbemutatókról, egyéb irodalmi és zenei élményekről Erdősi Martin Zsolt írt a Bárkaonline-ra.
„A pandémia miatt elvonási tüneteim keletkeztek, vágytam az olasz utazás adta feltöltődésre, élményekre. Megtudtam Juhász Anna tervét, öt napos út Olaszországba, Szerb Antal Utas és holdvilág című regényének nyomába.” Abafáy Deák Csillag egy csapattal a regény helyszíneit járta végig, és színes tudósítást írt a Bárkaonline-nak az élményekről.
Metaforikus jelentés kapcsolódik össze az érzéki léttapasztalással Szvoren Edina ötödik novelláskötetében. A Mondatok a csodálkozásról című kötetről Vörös Viktória írt.
Lukács Flóra borús, örvénylő, halmazállapot-változásra hajlamos világot teremtett, amelyben élmény megmerítkezni. Az Egy sanghaji hotel teraszán című kötetről Szabolcsi Viktória írt az Olvasónaplóba.
„sohasem írtam volna meg a Nibelung-drámát, ha nem előzi meg a fordítói munka. Igen ám, de nem a fordítói tanulságokat vittem színpadra, hanem a mű cselekményéből adódó drámai potenciált, vagyis kihasználtam azt a körülményt, hogy egyszerre ismerem részletekbe menően a nagy elbeszélő költeményt, és van egységes áttekintésem róla.” Major László beszélgetése Márton Lászlóval.
„Ködbe vész a kötél vége, ki tudja, kibírom-e… Csak úgy tudok a végére járni a nagy lélegzetű prózának, ha nem hagyom abba, mint eddig már többször: a prózaköteteimben időhiány és megbicsakló lendület okán sajnos felhasználtam több regénykezdeményt is, fájdalmas tapasztalat volt.” Szabó T. Annával Szepesi Dóra beszélgetett.
„Egy rendező filmet akar csinálni az Ondrok gödréből. Azon túlmenően, hogy vajon van-e hozzá igazi affinitása, ez a kérdés foglalkoztat: honnan veszi majd a határt? A ház, a porta, sőt, a falu mása felépíthető, de a határé nem.” Oravecz Imre feljegyzései, amelyek a Bárka 4-es számának elején jelentek meg.
„Semmi otthonosság, könyvtárából itt kevés példány fért el. Költözhetne nagyobb lakásba, de az ezzel járó macera elriasztja, meg úgyis keveset tartózkodik otthon. Várja a hétfőket, munkahelye tágas termeit, a végeláthatatlan polcokon sorakozó aktákat, albumokat, bekötött folyóiratokat, szereti a kollégái által áporodott szagnak nevezett illatot.” Abafáy-Deák Csillag novellája.
„Bár Budán születtem, a Várban, mégis sokáig kerestem a helyet, ahol élni akarok. Az Őrség, Zala és Somogy megye, a Balaton-felvidék kecsegtetett eleinte megfelelő helyekkel, aztán Zebegényt választottam, mert itt minden megvan, ami máshol csak részletekben. Víz, völgy, hegy, erdő és a különösen erős kulturális gyökerek, minden.” Tomaji Attilát Szepesi Dóra kérdezte.
„Életem során kevés barátommal, köztük Miklóssal olyan magától értetődő és félszavakból értő kapcsolat alakult ki, amit egyszer csak barátságként kellett megnevezni. Na, és Miklóssal árnyalták a képet és a viszonyt a feleségek.” Szávai Gézával Az életed, Polcz Alaine című könyve megjelenése alkalmából Pál-Lukács Zsófia beszélgetett.
„Itt az ideje, hogy az irodalomtudósok ne módszertani megfontolásaikat illusztrálják a művekkel, hanem az értékes műveket faggassák, és ahhoz találják meg az alkalmas fogalomkészletet.” Falusi Mártont, az új lexikon szerkesztőbizottságának egyik vezetőjét Pál-Lukács Zsófia kérdezte.
Videó-összeállításunk 2021. február 18-án, a Magyar Széppróza Napja alkalmából készült. Résztvevők: Banner Zoltán, Balássy Fanni, Kiss László, Kiss Ottó, Molnár Lajos és Szil Ágnes. Kérdezett: Elek Tibor és Farkas Wellmann Éva.
„Bár Budán születtem, a Várban, mégis sokáig kerestem a helyet, ahol élni akarok. Az Őrség, Zala és Somogy megye, a Balaton-felvidék kecsegtetett eleinte megfelelő helyekkel, aztán Zebegényt választottam, mert itt minden megvan, ami máshol csak részletekben. Víz, völgy, hegy, erdő és a különösen erős kulturális gyökerek, minden.” Tomaji Attilát Szepesi Dóra kérdezte.
„Életem során kevés barátommal, köztük Miklóssal olyan magától értetődő és félszavakból értő kapcsolat alakult ki, amit egyszer csak barátságként kellett megnevezni. Na, és Miklóssal árnyalták a képet és a viszonyt a feleségek.” Szávai Gézával Az életed, Polcz Alaine című könyve megjelenése alkalmából Pál-Lukács Zsófia beszélgetett.
