|
Szil Ágnes tárcái
|
Szálinger Balázs versei
|
|
|
Megkérdeztük Regős Mátyást
|
|
|
Szil Ágnes tárcái
|
„innentől meg se ázhatok / nehogy már zárlatos legyen / kevés víz persze érheti / sírnom még pont szabad nekem” – Tóth Krisztina verse a Bárkából.
„az íz az illat a nedvekben rögzül / mirigyekben él tovább és még tovább / így hosszabbítja meg a végtelent.” Király Farkas versei a Bárkából. Köszöntjük a születésnapot szerzőt!
„Megrázó képsorok indítják útra ezt az emlékezést. A testvér, Anikó tragikus halála, a temető mint helyszín meghatározzák az elbeszélés uralkodó hangulatát, a melankóliát. A fő motívumokat figyelve a könyv különösen sokat foglalkozik a halállal.” Térey János könyvéről Pál-Lukács Zsófia kritikája.
„Már a kötetcím értelmezése is igényli, hogy felfigyeljünk a szerző állandó derűjére, az abból fakadó iróniára, öniróniára. A hasonló című versben a vershelyzetben világos a mondat értelme: két felhő között kérdésekkel megtalálva, lógva, és nem elindulva valamerre (előre!) lóg, aki épp beszél.” Nádasdy Ádám kötetéről Nagygéci Kovács József kritikája.
„Eltökéltség. Ez a szó jut eszembe a Petri György-díjas Gál Hunor költői debütálásáról.” A kötetről Papp Attila írt az Olvasónaplóba.
„Alekszijevics interjúkötete rámutat arra, hogy van egy háborús világ, amelyet a férfiak vagy nem ismernek, vagy valamilyen okból elhallgatnak." A Nők a tűzvonalban című kötetről Limpár Ildikó számol be az Olvasónaplóban.
„Az, hogy ma kisebbségi magyar irodalmakról kell beszélnünk, egyértelműen Trianon egyik halmazati büntetése. Ez a geopolitikai földrengés a társadalom és a gazdaság mellett a kultúrát is szétszabdalta. Ahány nemzetrész, annyi kultúra, annyi önálló életre kényszerített irodalom.” Vári Fábián Lászlóval Farkas Wellmann Éva beszélgetett.
„Az az ajtó ott van a távolban, ha behunyom a szemem, akkor is ott van, hát akkor mért tegyek úgy, mintha nem volna ott? Sok más költő is nagyon szépen nézett szembe azzal idős korában, hogy az élet véges.” Nádasdy Ádámmal Szil Ágnes beszélgetett.
Hét év után újra találkozhatott a békéscsabai közönség Barnás Ferenccel, aki legújabb regényét, az Életünk végéiget hozta el a Vigadóba október 7-én este. Farkas Wellmann Éva tudósítása.
Az Ünnepi Könyvhét kereteiben, a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár őszbe boruló kertjében, szeptember 17-én az intézmény igazgatója, Dézsi János faggatta a József Attila-díjas költőt az elmúlt időszak kihívásairól, az újonnan megjelent könyvekről és a jövőbeli tervekről.
„Sanyi zöld overálja felső zsebéből kiveszi a telefont, 3 óra 57. Még bő két óra van hátra a műszakból. Utálja az éjszakázást, mert nappal nem tud mélyen aludni, ha elszunnyad, félóra múlva felébred. Na és ez a szag! Szinte szúr. A vegyszerek bűze közül a klóré a legerősebben.” Molnár Lajos novellája.
„Az iskola nagy méretű üvegablakai be voltak törve, a falakat golyónyomok pettyezték; a bejárati ajtót mintha egy óriás ökle törte volna be, az ajtókeret megfeketedett a tűztől. A honvédek az ablakoknál tolongtak, és a nyakukat nyújtogatták befelé; a tömeg halkan morajlott, a kitört ablaküvegek csikorogtak a lábuk alatt.” Kötter Tamás novellája.
„A regény világa nagyban hasonlít gyerekkorom környezetéhez, ugyanakkor nem igazán tartom fontosnak a szöveg szempontjából, hogy mi minden történt hasonlóan az én életemben, és mit tettek hozzá a fantázia vagy az alkotás közben jelentkező önjáró folyamatok. A regény saját, belső szabályai szerint igyekeztem jól működtetni ezt a rendszert.” Regős Mátyást Major László kérdezte.
„három és fél évig írtam a művet, de mindig is szerettem volna megírni, csak nem találtam meg a módszert hozzá. Egyszer megírtam egy fejezetet belőle, aminek a könyvben az a címe, hogy Egy nyári élményem, ami a Balatonnál játszódik.” Bereményi Gézát Pál-Lukács Zsófia kérdezte.
A másokkal való mély érzelmi elkötelezettség nélkül a lét folyamatos világvesztés – mondja Háy János, akit A cégvezető című regénye kapcsán kérdeztünk. A szerzővel Pál-Lukács Zsófia beszélgetett.
Videó-összeállításunk 2021. február 18-án, a Magyar Széppróza Napja alkalmából készült. Résztvevők: Banner Zoltán, Balássy Fanni, Kiss László, Kiss Ottó, Molnár Lajos és Szil Ágnes. Kérdezett: Elek Tibor és Farkas Wellmann Éva.
„A regény világa nagyban hasonlít gyerekkorom környezetéhez, ugyanakkor nem igazán tartom fontosnak a szöveg szempontjából, hogy mi minden történt hasonlóan az én életemben, és mit tettek hozzá a fantázia vagy az alkotás közben jelentkező önjáró folyamatok. A regény saját, belső szabályai szerint igyekeztem jól működtetni ezt a rendszert.” Regős Mátyást Major László kérdezte.
„három és fél évig írtam a művet, de mindig is szerettem volna megírni, csak nem találtam meg a módszert hozzá. Egyszer megírtam egy fejezetet belőle, aminek a könyvben az a címe, hogy Egy nyári élményem, ami a Balatonnál játszódik.” Bereményi Gézát Pál-Lukács Zsófia kérdezte.
