|
Friss Bárka
|
Egressy Zoltán tárcái
|
|
|
Friss Bárka
|
|
|
Egressy Zoltán tárcái
|
|
|
Álom és/vagy költészet – Ilyés Krisztinka: Papírcsillag
|
„valaki egy legendáról mesél, hátul a penészes falon narancsos / sugarak festik fel a Golgotára tartó latrok vonulását, / Erzsébet elindul, találkozni fog Máriával” – Bánfai Zsolt versei.
„Az új sarkokban nem férnek el a régi álmok, / költözéskor nem hozhattam magammal egyiket sem.” Bali Anikó versei a Bárkából.
„Az ugyanis már ebből a kötetből is kiderül, hogy Ilyés Krisztinkának nemcsak mondanivalója van, de fantáziája is mindazt érdekesen elmondani: a versek többségének képi világa még annak ellenére is le tudott kötni, hogy nem igazán értettem őket.” Buday Bálint kritikája Ilyés Krisztinka debütkötetéről.
„Az Élet a purgatóriumban lehet ugyan család- vagy karrierregény, fikciós önéletrajzi mű, de jelentésmódosító zárlata, befejezése okán még inkább: vezekléstörténet.” Ács Margit könyvéről Márkus Béla kritikája.
„A nádast kitaposták és kivágták egy részen, ott úsztak ki a partra. Egy vízilabdás srác hozta elöl a lasztit, a többiek jócskán lemaradva követték. Mindenkinek volt párja, leszámítva a vízilabdást, de látszott rajta, hogy ő sem fog egyedül hazamenni.″ Szerényi Tamás novellája a Hajóhíd rovatban.
„A Bárka szerkesztősége és a jelenlévő barátok együtt köszöntötték a két jubilánst a könyvbemutatókkal is egybekötött, személyes hangvételű beszélgetésen.” – Fodor György tudósítása a Banner 90. – Elek 60. ünnepi estről.
A Tokaji Írótábor meghirdetett programja az irodalom és a közélet viszonyát emelte középpontba, ami a jelek szerint sok érdeklődőt odavonzott. Az 50. Tokaji Írótábor eseményeiről Oláh András tudósított.
„Zalka Csenge Virág megmutatja, hogyan kell az ősi szálakból (régi mesékből, mítoszokból, legendákból) új, nemes célokat szolgáló darabokat szőni." A szerző új kötetét, A százegy ajtajú palotát Limpár Ildikó olvasta.
Eltalált perspektívából látjuk az akkori, kelet-magyarországi világot: „...nekünk az Alföldről, a román határ közeléből a Balaton, az már nem csak annyi, hogy Dunántúl, az már maga a Nyugat, ahol Mercik vannak, Coca-Cola és osztrák schilling és német márka, Ötvös Csöpi, napszemüveges bűnözők, hamis dollárok, koktélok." Haász János új novelláskötetéről Viola Beáta írt ajánlót.
„Számomra csak harmónia van Perlrott festészetében. Amit a kortársak esetleg diszharmóniának éreztek, az valójában egy újfajta, másfajta harmónia volt.” Gyarmati Gabriella interjúja Perlrott Csaba Vilmosról Szarvas Péterrel és Basics Beatrixszal.
„A közvetlen hatásra akarok utalni, mert ezzel nem lehet betelni, hogy az ember a saját szavai súlyának az élményét ott és akkor le tudja mérni.” Elek Tibor beszélgetése Győrei Zsolttal és Schlachtovszky Csabával.
„Kiderült, hogy Szepetnek és Peleske egy ideje már háborúságban álltak, lerabolták a másik falvait, kardélre hányták egymás katonáit. Szepetnek volt a kitartóbb, a bosszúra éhesebb. Szövetsége lépett az elvetemült, de dúsgazdag Boda fia Alásony országnaggyal.” Fehér Béla regényrészlete a Bárkából.
„Az akkori barátom egy germán nevű, örmény származású, de Kazahsztánban élő, grúz felmenőkkel dicsekvő, japán autót vezető férfi volt, aki kiválóan beszélt ukránul és ismert egy csomó skót viccet, de nagyon szeretett angolosan távozni.” Rimóczi László Kiss Judit Ágnes-paródiája, mellyel pályázatunkon első díjat nyert.
„Hogy egy regény társadalmi gondokra, itt konkrétan a mélyszegénységben élők helyzetére ráirányítja a figyelmet, az jó. De hangsúlyozom, az irodalmi művek nem társadalmi problémákról szólnak, hanem emberi sorsokról. A felelősségük máshol van.” Háy Jánost Szepesi Dóra kérdezte a Mamikámról, illetve a Szavalóverseny – kisegítőkönyv íróknak és olvasóknak című könyveiről.
„Azt hiszem, véletlenül a legjobbkor sikerült ráéreznem egy olyan témára, ami – bár már nagyon régóta jelen van – most végre felszínre került, aktuális lett. A novellák fele megvolt már, amikor a metoo-botrányok elkezdődtek, tehát semmiképpen sem szándékolt az egyezés, sőt, kicsit vissza is kellett vennem a szövegek hangneméből (...).” Izer Janka Szepesi Dóra kérdéseire válaszolt.
„Az, hogy sem a jobb-, sem a baloldal szekértáborában nem akarok jelen lenni, nem jelenti azt, hogy a dolgokról nincs véleményem, hogy nem tudok tájékozódni az események habzásában. Van, és nagyon is tudok. De fenntartom magamnak azt a jogot, bármi árat is fizetek érte, hogy mindig azt mondjam, amit gondolok, és ne azt, amit elvárnak tőlem, a valamit valamiért-elv alapján.” Zalán Tibort - legújabb könyve apropóján - Szepesi Dóra kérdezte.
A békéscsabai irodalmi műhely két meghatározó alakja, Banner Zoltán és Elek Tibor friss könyvvel ünnepelte idén kerek születési évfordulóját. A két szerző ünnepi estjét szeptember 19-én tartottuk a Sík Ferenc Kamaraszínházban. A videóban a Télikert, illetve a Szerelmem, Erdély című kötetekről beszélnek.
„Hogy egy regény társadalmi gondokra, itt konkrétan a mélyszegénységben élők helyzetére ráirányítja a figyelmet, az jó. De hangsúlyozom, az irodalmi művek nem társadalmi problémákról szólnak, hanem emberi sorsokról. A felelősségük máshol van.” Háy Jánost Szepesi Dóra kérdezte a Mamikámról, illetve a Szavalóverseny – kisegítőkönyv íróknak és olvasóknak című könyveiről.
„Azt hiszem, véletlenül a legjobbkor sikerült ráéreznem egy olyan témára, ami – bár már nagyon régóta jelen van – most végre felszínre került, aktuális lett. A novellák fele megvolt már, amikor a metoo-botrányok elkezdődtek, tehát semmiképpen sem szándékolt az egyezés, sőt, kicsit vissza is kellett vennem a szövegek hangneméből (...).” Izer Janka Szepesi Dóra kérdéseire válaszolt.
