Megjelent az új Bárka, és el is küldtük a szokásos árusító helyekre. Találtok benne verseket többek közt Hétvári Andreától, Darvasi Lászlótól, Nagy Gábortól, Kürti Lászlótól, prózát Oravecz Imrétől, Molnár Krisztina Ritától, gyermekirodalmat, fordítás-tanulmányokat Shakespeare-rel és Miltonnal kapcsolatosan, Balázs Irén textilművész munkáiról és kritikákat Krasznahorkai László, Darvasi László és Marcsák Gergely könyveiről.
„A legtöbb utazónak manapság nem jut ideje arra, hogy feldolgozza magában egy távoli tájra megtett út tapasztalatait. Hogy megérlelje a megérintett idegen világ hatásait. Hogy újra és újra felidézze a látványt, az ízeket, a fényeket.” Molnár Krisztina Rita első tárcája Ütőér rovatunkban.
„Nincs helye itt szerelemnek, tisztességnek, erkölcsösségnek és a régi világ többi hangzatos, de felesleges értékének. Sírni sem szabad haldokló apánk miatt, mert csúnyák leszünk a bálon.” Dávid Péter a Goriot apóról.
Megjelent az új Bárka, és el is küldtük a szokásos árusító helyekre. Találtok benne verseket többek közt Hétvári Andreától, Darvasi Lászlótól, Nagy Gábortól, Kürti Lászlótól, prózát Oravecz Imrétől, Molnár Krisztina Ritától, gyermekirodalmat, fordítás-tanulmányokat Shakespeare-rel és Miltonnal kapcsolatosan, Balázs Irén textilművész munkáiról és kritikákat Krasznahorkai László, Darvasi László és Marcsák Gergely könyveiről.
Bohém, vicces, szórakoztató! Azt hittük, az Állat KávéZoo-t (Cerkabella) nem lehet túlszárnyalni, de a folytatása még jobb. Kertész Erzsi legújabb kötetéről, az Állati Vállalat – VirágZoo-ról Schütz Gabriella beszélgetett a szerzővel.
„A legtöbb utazónak manapság nem jut ideje arra, hogy feldolgozza magában egy távoli tájra megtett út tapasztalatait. Hogy megérlelje a megérintett idegen világ hatásait. Hogy újra és újra felidézze a látványt, az ízeket, a fényeket.” Molnár Krisztina Rita első tárcája Ütőér rovatunkban.
Idén két Bárka-díjjal és egy polgármesteri különdíjjal, sok zenével, verssel, lapszámbemutatóval és szerzőkkel ünnepelt folyóiratunk a Sík Ferenc Kamaraszínházban. Képekben mutatjuk az est néhány pillanatát.
„az alkalmi vagy alkalmazott költészet háttérbe szorult a kortárs irodalomban. A Mondani-valók békéscsabai bemutatója éppen ezt próbálta megkérdőjelezni január 18-án, a Jókai Színház Sík Ferenc Kamaraszínházában.” Dávid Péter tudósítása.
Ugyan vannak konfliktusok, feszültségek, hasadások, hiányok, de attól még az élet megy tovább, és csak görgetjük tovább az idővonalat - Gáspár-Singer Anna Valami kék című novelláskötetét Vass Edit ajánlja az olvasóknak.
"(...) szembesülnek azzal, hogy más helyeken másképpen telik az idő, hogy párhuzamos valóságokban léteznek az emberek, ami pedig a nyelvet illeti, bármikor a hatalom erőszakos eszközévé válhat." Bánki Éva trilógiáját Timár Krisztina olvasta.
„Az az ajtó ott van a távolban, ha behunyom a szemem, akkor is ott van, hát akkor mért tegyek úgy, mintha nem volna ott? Sok más költő is nagyon szépen nézett szembe azzal idős korában, hogy az élet véges.” Nádasdy Ádámmal Szil Ágnes beszélgetett.
„Arról is sokat lehet tanulni Shakespeare-től, hogy nem a történet a lényeg, mert a történet egyáltalán nem kell hogy eredeti legyen. Nagyon élvezem például, ahogy ő lop, csal és hazudik, ugyanakkor mégis a lényeget és az igazat mondja.” Szabó T. Annával William Shakespeare-hez való viszonyáról Farkas Wellmann Éva beszélgetett.
„A második kötetben már nincs ott az isten, a szereplők közösségei maguk választják ki közösségeik saját szentjeit, a maguk sajátos és istentelen világában.” Pál Dániel Leventét Szepesi Dóra kérdezte.
„A közbeszéd is idegesít. Mindent túllihegünk, aztán a lényeg sikkad el. Helyére kerül a skatulyában az ember, ez molesztáló, ez molesztált, egy darabig lovagolunk rajta, aztán el van felejtve a történet. Az élet nem ilyen.” Patak Mártával Szepesi Dóra beszélgetett.
Kárpát-medencei magyar prózagálát tartottunk Békéscsabán, a Sík Ferenc Kamaraszínházban február 24-én. A rendezvényen Magyarországot Sarusi Mihály, Erdélyt Sántha Attila, Vajdaságot Sándor Zoltán, Felvidéket Tóth László, Kárpátalját Vári Fábián László képviselte. Videokameránknak a szerzők Jókaihoz és a prózához fűződő viszonyukról meséltek.
