A battonyai születésű Poós Zoltánnal beszélget legújabb verseskötetéről, új és régi verseiről, a múlhatatlan nosztalgiáról és rock & rollról Kiss László író, a Bárka szerkesztője szeptember 28-án, a Békéscsabai Jókai Színház Művész Kávéházában.
„Történetét sokféleképpen mesélik, Hésziodosz azt írja, Poszeidón hált vele, más mítoszváltozat szerint Pallasz Athéné büntetése, hogy a szépséges ifjú lány ijesztően rúttá vált, szörnyű pillantása pedig kővé változtat mindenkit, aki ránéz.” Molnár Krisztina Rita tárcája Ütőér rovatunkban.
„Eleven, áradó festőiséggel interpretált képi látomások, kemény és lágy grafikai futamok, szuggesztív téri-plasztikai szembesítések tanúi és résztvevői lehetünk művei előtt és művei hatókörében.” Wehner Tibor írása Baji Miklós Zoltán tárlatáról.
„És hol lakik az a vállakozó? – / Kérdeztem a csövest / A Bibliában testvér – / Mondta a csöves / De ne keseredj el / Egy kis szerencsével / Te is lehetsz ilyen utolsó munkás / Na fizess már egy hosszúlépést!” Lövétei Lázár László versei a Bárkából.
„Barnás Ferenc több szempontból is kihagyhatatlan olvasmányát elsősorban a hangulata, a megteremtett atmoszférája teszi letehetetlenné.” Az Életünk végéig című regényről Baráth Tibor kritikája.
A battonyai születésű Poós Zoltánnal beszélget legújabb verseskötetéről, új és régi verseiről, a múlhatatlan nosztalgiáról és rock & rollról Kiss László író, a Bárka szerkesztője szeptember 28-án, a Békéscsabai Jókai Színház Művész Kávéházában.
„A vonatfestés, vagy az egyéb illegál tevékenységek pedig nyilván az adrenalinról szólnak, komoly kihívások, és a szöveg elsősorban ezekre az érzékeny, rizikós pontokra mutat rá.” Szöllősi Mátyást Szepesi Dóra kérdezte.
Az Ünnepi Könyvhét kereteiben, a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár őszbe boruló kertjében, szeptember 17-én az intézmény igazgatója, Dézsi János faggatta a József Attila-díjas költőt az elmúlt időszak kihívásairól, az újonnan megjelent könyvekről és a jövőbeli tervekről.
„bár Trianon hosszú ideig tabu volt, s emiatt kibeszéletlen maradt, az utóbbi időkben a kettős állampolgárság és a nemzeti összetartozásról szóló törvény elfogadásával, valamint a határon túli magyar területek kulturális és gazdasági támogatásával történt néhány érdemi lépés a nemzet egyesítésére.” Oláh András beszámolója a Tokaji Írótáborról.
Rengeteg gyermeket érint napjainkban is a mélyszegénység, a kiszolgáltatottság. Valentini Zsuzsa Az ezredforduló Árvácskája című kisregényére Somi Éva hívja fel az Olvasónapló rovat követőinek figyelmét.
Azonnal magával ragadó egy-kétsorosok és komplexebb üzenetet rejtő, nagyobb terjedelmű költemények rendre váltják egymást a lapokon, mintha csak a folyók jól ismert apály-dagály körforgását kívánnák imitálni. Mazán Nikolett Kemény István Nílusáról.
„Az az ajtó ott van a távolban, ha behunyom a szemem, akkor is ott van, hát akkor mért tegyek úgy, mintha nem volna ott? Sok más költő is nagyon szépen nézett szembe azzal idős korában, hogy az élet véges.” Nádasdy Ádámmal Szil Ágnes beszélgetett.
„Arról is sokat lehet tanulni Shakespeare-től, hogy nem a történet a lényeg, mert a történet egyáltalán nem kell hogy eredeti legyen. Nagyon élvezem például, ahogy ő lop, csal és hazudik, ugyanakkor mégis a lényeget és az igazat mondja.” Szabó T. Annával William Shakespeare-hez való viszonyáról Farkas Wellmann Éva beszélgetett.
„A vonatfestés, vagy az egyéb illegál tevékenységek pedig nyilván az adrenalinról szólnak, komoly kihívások, és a szöveg elsősorban ezekre az érzékeny, rizikós pontokra mutat rá.” Szöllősi Mátyást Szepesi Dóra kérdezte.
„Sorozatok közül A viszonyt ajánlanám. Nem csak azért, mert egy író az egyik főszereplő. Filmek közül, mivel én – mérsékelt – finnugor nacionalista vagyok, a November című észt remeklést említeném elsőnek.” Csabai Lászlót kérdeztük.
„A karantén ideje alatt sikerült leadnom a Papírváros-ciklus negyedik könyvét, a Szétszaggatva regényfejezetet. Nagy dolog ez, hiszen az előző rész hét évvel ezelőtt jelent meg!” Zalán Tibort kérdeztük.
Kárpát-medencei magyar prózagálát tartottunk Békéscsabán, a Sík Ferenc Kamaraszínházban február 24-én. A rendezvényen Magyarországot Sarusi Mihály, Erdélyt Sántha Attila, Vajdaságot Sándor Zoltán, Felvidéket Tóth László, Kárpátalját Vári Fábián László képviselte. Videokameránknak a szerzők Jókaihoz és a prózához fűződő viszonyukról meséltek.
