Prózák
Prózák
„Neki viszont se egyenruhája, se rozsdás puskája. Állt a botjára támaszkodva, nézte a kisfiút, akit egyre inkább magára hagytak a többiek. Ez a kis nyivászta gyerek, ez rúgta volna be? Hát majdnem...
„Nem csak nem sírt, hanem alig beszélt gyerekkorában. Nem volt néma, fogyatékos sem, az óvodában ő mondta legszebben a verseket, jó volt a hangsúly, a kiejtés. Úgy hallotta a saját hangját, mintha nem...
„Ez a szereplő hallotta ezt a mondatot, az első leckét, a vágyakról való lemondásról, a többiek, mármint a regény többi szereplője nem, mert nem tartózkodtak ott, illetve az egyik töritanár már meg is...
„A szavak okozta éles fájdalom arra késztet, hogy az asztalon egymásra dobált aktákra pillantsak – mint megannyi, az életem ellen benyújtott vádirat, úgy mered rám az irathalom, és hiába a majd...
„Júlia – Petőfi utáni élete alakulásának köszönhetően – a modern nő szimbólumaként jelent meg, mint az egyik legelső nyugat-európai nő a 19. században, amit a nyugatosok továbberősítettek a mai...
„Maros azonnal megérezte az alkoholt a fejében. Sajogtak az izmai az elmúlt napok gyaloglásától a húszkilós menetfelszerelésben. Elnézést kért, és elvonult a szobába. Alsógatyára vetkőzött, lefeküdt a...
„Én leszek az az elbeszélő, aki legendát költ a dervisről. Ő a rejtező dervis, akit, ha keresel, meg nem lelsz, de magától mutatkozik meg, ha ő akarja, s véletlennek álcázva tárja fel néked szent...
„Az Öregember házába szeptember óta becsengetnek. Megvárják, amíg az öreg kicsoszog, csendre inti a kutyát, leakasztja az arasznyi kulcsot a félfáról, és amikor meghallják a füllel éppen csak...
„Az utcának, amelyben Zoltán haldoklott, Sándor utca volt a neve. Merthogy haldoklott, afelől neki sem volt kétsége. Halálsápadtan, köhögve tért vissza ősz elején Pestre, ahol ugyanabban a lakásban...
„néhány évvel ezelőtt abban a ritka szerencsében részesültem, hogy részt vehettem egy irodalmi folyóirat éves értékelő beszámolóján. Az akkor hallottakat fölhasználtam, és minden rosszindulatomat...