Versek

„szedjétek össze magatokat, de ne úgy, / mint a fáradt kacatokat. útrakelünk / akárhova. nemhogy útburkolatra, de / útra se számítsatok. az akárhol viszont / a legpontosabb, amit mondhatok.” Kugler...

„csak a galambok húzódnak be / a sötét kapualjba / fanyar íze rebben a nyárnak / és csukott szemhéjad mögött / végképp kifakul a nap” – Oláh András versei a Bárkából. 

„Ő nem megy segítőcsoportba – mit / mondhatna az utolsó szó jogán? / Helyette minden este végigjárja a /  folyosókat, fényeket keres / – hangolódik. / Az anyjára gondol.” Ilyés Krisztinka versei.

„meg tudsz-e pattanni, mondjuk, innen? / mármint nem az életből gondoltam. / elég a rossz viszonyból is, szerintem. // hogy mi, itt nőttél fel? – na, hagyjuk! / vágjon az élet most gerincre, / bármid...

„A jobb kezemre zuhantam, / most bal kézzel próbálok írni, / gépelni, mosogatni. / Talán nem tört el, / kemény fából faragtak, / mint a könyvespolcomat. / A gyűrűs ujjam duzzadt meg leginkább. / Már...

„ha naplót vezetnék ez volna a mai bejegyzés / a fájdalom műhelyében mindig ég a villany” – Meliorisz Béla versei a Bárkából. 

„a fiú is csak gyengéden próbálja / kiszabadítani magát az ölelésből, / egyikük sem gondol messzebbre, / mint ami épp van. Hoztam neked valamit. / A jobb vagy a bal kezemet kéred? / A lány választ, a...

„Megalázott a főnököd? Szégyen. / Nemet mondott? Legyen tököd! Szégyen. / Neked az asszony parancsol? / Szégyen. / Ugorj fejest, gizda pancsol! Szégyen. / Focitól a hideg kilel? Szégyen. / Férfi vagy...

„mikor egy kiadós / nyári ősz eleji / zápor után / belegázoltál a kocsiút / keréknyomaiban gödreiben / mélyedéseiben fel- / gyülemlett langy esővízbe / gyúrtad dagasztottad / a sarat / mikor szomjasan...

„Majd béke lesz. A hősök majd mesélnek, / de szirénák szaggatják még az éjszakát. / Nevezd meg, Uram, a szelet ki vetette, / s jelöld meg érinthetetlen homlokát.” Vári Fábián László versei a...