Nagy László Bálint

 

„Apu minden karácsonyra

Munkácsy-festményt vett ajándékba…”

A Latabár-gyűjtemény Munkácsy-remekei

 

Az egyik legkvalitásosabb Munkácsy-magángyűjtemény egykor a legendás színművész, Latabár Kálmán tulajdonában volt. A mára már szétszóródott kollekció Budapesten, a táncos-komikus otthonában, a Városliget közelében lévő, zuglói Dózsa György út 17-es számú ház második emeletén kapott helyet.

A Goldmann-házként is ismert épület a szecesszió korszakának jelentős alkotása: a tervezője Karvaly Gyula. Az utcára néző fronton Maróti Géza Parthenon-frízrelief másolatai láthatóak, sárgás árnyalatban. A kapualjat Zsolnay-kerámiák díszítették, amelyet a 2000-es években helyreállítottak.[i]

A Latabár-lakás egykori berendezése, Munkácsy Mihály alkotásaival, ismert képeinek olajvázlataival a Fortepan archívumának honlapján közzétett családi fényképeken látható.[ii] A fotókon feltűnik Latabár Kálmán felesége, Walter Katalin, illetve gyermekeik, Latabár Katalin táncművész és ifj. Latabár Kálmán színművész, akinek a nevéhez szintén emlékezetes alakítások fűződnek.[iii]

 

A táncos-komikus házi szalonja

 

„Apu minden karácsonyra Munkácsy-festményt vett ajándékba”[iv] – emlékezett vissza Latabár Katalin. Az Operettszínház és a hazai filmipar Latyi becenéven is ismert közönségkedvence, Latabár Kálmán tudatosan építette fel Munkácsy-gyűjteményét. A vele közeli barátságban álló művészettörténész, Bodnár Éva, az 1967-es drezdai Munkácsy-emlékkiállítás rendezője alapos szakmai segítséget nyújtott a számára.[v] A lakás központi szobájának korabeli légkörét élővé teszik Latabár Katalin szavai:

„A szalon volt a büszkesége, aranyozott csillárral, gobelines bútorgarnitúrával, közepén hatalmas zongorával... A falakat két Munkácsy-kép díszítette. Apu szinte a művészet szentélyeként tisztelte ezt a szobát. Csak nagy ünnepeken, összejöveteleken használtuk, és akkor is kizárólag a család és a közeli barátai léphettek be ide. Itt azonban leülni, vagy elfogyasztani egy süteményt, kávét, már nem volt szabad, senkinek!”[vi]

 

A Latabár-gyűjtemény legismertebb darabja: a Leány tálcával

 

Az abszolút főműnek tekinthető Leány tálcával jelenleg a békécsabai Munkácsy Mihály Múzeum reprezentatív darabja. A festőfejedelem 1876-ban felesége, Cécile Papier birtokán, a luxemburgi Colpachon festette a 112x82,8 cm méretű olajfestményt. Modellje a házaspár colpachi szobalánya, aki a Leány a kútnál, a Persely előtt (mindkettő a Szépművészeti Múzeum – MNG gyűjteményében) és a Két család a konyhában című képeknek is ismert nőalakja.[vii]

Gyarmati Gabriella a tavalyi év végén megjelent Munkácsy blue chip – Békéscsaba című könyvében a következőképpen ír a Leány tálcával Latabár-gyűjteményben elfoglalt helyéről és a mű jelentőségéről:

„A színész kiváló érzékkel válogatta össze Munkácsy kollekcióját, amely hat festményt foglalt magában, többek között az Ecce homo nagyméretű, rendkívül élénk hatású színvázlatát.

A Leány tálcával klasszikus hatású, szépen komponált arckép. Nőalakjának megjelenése, öltözékének mértéktartó egyszerűsége a galléros ing virtuóz festői megformálásával, az izgalmas csendéleti részlettel és a tükröződő foltok csillanása által nyer ékszerszerű díszítést.”[viii]

A békéscsabai állandó Munkácsy-kiállítást bemutatva 2009-es összefoglalójában is kiemeli Gyarmati Gabriella az alkotást: a „nőalak melankolikusan mélázó, önmagába forduló tekintetét most mintha élettel töltené meg, s így a figura teljes megjelenését és kisugárzását megváltoztatja. … A kezében lévő tálcára helyezett csendéleti részlet üvegpoharainak szinte érezzük hűvös érintését… Mind az arc és a kezek, mind pedig az öltözék elemeinek megfestése bizonyos fajta klasszikus hatást kiváltó puritánságot sugároz, az egyszerű gallérral díszített fehér inget különösen gazdag felületalakítással modellálta.”

A szegedi Móra Ferenc Múzeumban látható a mű egy kisebb méretű változata, amely hasonló beállításban ábrázolja a modellt: „A két alak olyannyira hasonló vonásokat hordoz, hogy először az a benyomásunk támad, a kisleányból cseperedett fel ez a nemes vonásokkal bíró szép és büszke nőalak” – állapítja meg Gyarmati Gabriella.[ix]

A két variációt együtt 2005-ben a Magyar Nemzeti Galéria a Munkácsy a nagyvilágban című kiállításán mutatta be. „Különleges helyet foglal el Munkácsy festészetében a Leány tálcával, melynek végleges változata és a hozzá készült tanulmány is látható a kiállításon” – foglalta össze a kurátor Boros Judit a katalógusban.[x] Molnos Péter az Enigma 2005-ös Munkácsy-emlékszámában külön méltatta a festményt: „A tárlat egyik legszebb darabja a Leány tálcával című festmény.” A képen „hiteles, őszinte, komoly festői hang szólal meg, melynek nemes súlya és telt mélysége van”.[xi]

A Leány tálcával tulajdonosa a nemzetközi hírű hegedűművész és zeneszerző, Hubay Károly volt[xii], aki a Munkácsy házaspár baráti köréhez tartozott, és a szalonjában is többször koncertezett. Igazi revelációt jelentett, amikor a kép nagyközönség elé került 1936. február 6–13. között az Árverési Csarnokban: „Az aukció legdrágább (9000 pengő kikiáltási ár) és egyúttal legértékesebb darabja Munkácsy tálcát vivő leánya. A Milton festési idejéből való kép megkapó emberábrázolásról, gazdag tónus-szépségről és zamatos ecsetkezelésről tanúskodik.”[xiii] Végvári Lajos 1958-as Munkácsy-monográfiája már Latabár Kálmánt adja meg a kép tulajdonosaként.[xiv] A színész családja a festményt 1987 szeptemberében bocsátotta a BÁV 73. képaukciójára.[xv] Itt a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum vásárolta meg a kiemelkedő alkotást.

 

A Téli út a Szépművészeti Múzeum Munkácsy-emlékkiállításán

 

A kettős Munkácsy-évforduló (a festőművész halálának idei 125. és születésének tavalyi 180. évfordulója) alkalmából a Szépművészeti Múzeumban rendezett, április 21-ig meghosszabbított, 200 ezernél több látogató által megtekintett kiállításon is szerepel a Téli út (Magyar táj / Alkony). A Krasznai Réka kurátori koncepciójában megvalósult tárlatra a jelenlegi tulajdonos, Pákh Imre bocsátotta az egykor a Latabár-gyűjteményt gyarapító alkotást.[xvi]

Az 1882-ben, a Golgota előkészítése idején készült, 56x80 cm méretű olajfestményt 1899 decemberében Rudolph Lepke berlini műkereskedése aukcionálta. A magyar műtárgypiacon a Postatakarékpénztár 1938. december 7–17. közötti árverésén tűnt fel.[xvii] „Az aukciót a képek nyitják meg, amelyek közül legértékesebb Munkácsy Mihály Alkony című olajfestménye: kikiáltási ára 3200 pengő” – hívta fel a figyelmet az Ujság előzetese.[xviii]

A Szépművészeti Múzeum Munkácsy-kiállításán az ihletett atmoszférájú mű a festőfejedelem tájképeinek kontextusában tárulkozik fel. A havas pusztát alkonyatban láttató, négy ökörrel vontatott szekeret és a mellette haladó pásztort ábrázoló festmény œuvre-ben elfoglalt helyére találóan Krasznai Réka kísérőszövege világít rá:

„Munkácsy életművének jellegzetes és jelentős műcsoportját alkotják a tájképek. Ez a műfaj végivonul Munkácsy egész munkásságán… olvasatában a táj mégis az ember által nyer jelentőséget: tájképein rendszerint megjelenik az ember vagy az emberi jelenlétre utaló jelzés.”[xix]

 

 
Latabár Kálmánné Walter Katalin, Latabár Katalin és ifj. Latabár Kálmán Munkácsy Ecce Homo-vázlatával és Téli út / Alkony című festményével. In: Fortepan 179103 / Bojár Sándor adománya

 

Munkácsy-remekművek olajvázlatai

 

Latabár Kálmán Munkácsy-gyűjteményét a Golgota (1882–1884), az Éjjeli csavargók (1872–1873)[xx], a Zálogház (1873–1874) és az Újoncozás (1876–1877) olajtanulmányai is gazdagították. Az utóbbi két műről a Fortepan honlapján találhatóak felvételek.

 

 
Latabár Kálmánné Walter Katalin és Latabár Katalin Munkácsy Zálogház-vázlatával. In: Fortepan 179104 / Bojár Sándor

 

Latabár Katalin Munkácsy Újoncozás-vázlatával. In: Fortepan 179105 / Bojár Sándor

 

Az Újoncozás kétalakos olajvázlata azon a családi fényképen tűnik fel, amelyen Latabár Katalin táncmozdulatokat lejt a kép előtt.[xxi] A nagyközönség 2022-től 2026-ig a kecskeméti Bozsó Gyűjteményben láthatja az elsőként a Tradíció és megújulás – Válogatás a Gundel-gyűjteményből című időszaki tárlaton bemutatott festményt.[xxii]

 

Műkincs az apróhirdetésben: az Ecce homo olajvázlata

 

A Latabár-kollekció legkalandosabb történetű képe a Krisztus-trilógia harmadik darabjához, az Ecce homóhoz 1895 körül készített, 165x219 cm méretű színvázlat. A művet Munkácsy palotájának 1898-as árverésén a párizsi magyar közösség egyik reprezentánsa, dr. Sonnenfeld Zsigmond vásárolta meg. A gyűjtő Thököly úti villájában többek között Lefebvre, Corot, Courbet, Pissarro, Rousseau, Zichy Mihály, Paál László, Mészöly Géza képei és Rodin Keresztelő Szent János szobra mellett helyezte el az alkotást.[xxiii] A kollekciót a Munkácsy-kutatásban is jelentős művészettörténész, Farkas Zoltán méltatta 1912-ben a Vasárnapi Ujság hasábjain. A vázlatról az alábbi megállapítást tette: „az Ecce homohoz festett nagy olajvázlat…, melyet a legjobb Munkácsy vázlatnak tartok. Tisztán mutatja azt, hogy Munkácsynak meglátási módja nagyon közel állott a nagy francia impresszionistákéhoz.”[xxiv]

 Sonnenfeld gyűjteményét 1913 februárjában az Ernst Múzeumban állították ki.[xxv] „Egy meglepően nagy Munkácsy-sorozatból legnevezetesebb az Ecce Homo nagy olajvázlata” – írta később a műgyűjtőket tömörítő Szent György-céh Sonnenfeld lakásában szervezett tárlatvezetése kapcsán a Világ.[xxvi]

Az Ernst Múzeum 1918-as aukcióján[xxvii] a vázlat – miként Végvári Lajos monográfiája is jelzi provenienciaként – Schuler Gusztáv írószergyároshoz, később a Tauszig-családhoz került.[xxviii] Az utóbbiak bocsátották a Műcsarnok 1952-es Munkácsy-kiállításának rendelkezésére.[xxix] A Végvári-monográfia megjelenését követően tette közzé dr. Tauszig Róbert, a Philips hazai cégvezetője, majd a Híradástechnikai Igazgatóság jogásza a Népszava „Adás, vétel” rovatában nevezetes apróhirdetését, miszerint eladásra kínálja a művet.[xxx] A korabeli sajtó is foglalkozott az 55 ezer Ft áron kínált műtárggyal. Ennek kapcsán Végvári Lajos szakvéleménye is napvilágot látott: „kisegítő tanulmány, olajfestmény, amin itt-ott átüt a szénalárajzolás, inkább tervnek nevezhető.”[xxxi]

Az akkor magasnak számító összeget Latabár Kálmán fizette ki. A család tulajdonából a vázlatot 2021-ben a Kieselbach Galéria 290 millió forintos áron aukcionálta.[xxxii] A jelenleg magántulajdonban lévő kép a gyulai Almásy-kastély 2025. április 27-ig meghosszabbított, Gyarmati Gabriella kurátori rendezésében bemutatott Munkácsy: a sikersztori című kiállításán látható.[xxxiii]