Acsai Roland
A felnőttekről és a gyerekekről
Gion Nándor-konferencia a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Az Irodalmi Magazin szeptember 6-án rendezte meg Gion Nándor-konferenciáját a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében, amelynek anyaga ‒ bővített formában ‒ hamarosan magazinformában is megjelenik. Örülnünk kell az ilyen irodalmi konferenciáknak, ahol a téma szakértői egymást hallgatva, gondolkozásban egymásra hatva alakíthatják ki véleményüket egy adott témáról.
A múzeum felé lépkedve megkönnyebbülve nyugtáztam, hogy enyhült a hőség. A konferencia előtt kérdéseimre Pataky Adrienn, Maczák Ibolya, Kondor Péter János és Aczél Gábor elmondták, hogy az előző konferenciájuk témája a Bánk bán volt (az ebből készült lapszám hamarosan megjelenik), míg a következő az Olvasás címszó alatt fut majd, ami korunk egyik égetően fontos kérdése. Téma szerintük bőven akad, csak a leszűkítés nem egyszerű feladat. Egyik céljukként jelölték meg, hogy ezek a számok a közép- és felsőoktatás anyagai közé is bejussanak, és a tanárok, meg a diákok egyaránt használják őket. Ennek jegyében egy gyakorló tanárt is meghívtak a Gion-konferenciára, Keisz Ágostont.
A tartalmas nap egy szakértőkből álló kerekasztalbeszélgetéssel vette kezdetét Elek Tibor ‒ akinek Gion-monográfiájára az előadók rendre hivatkoztak ‒, Kurcz Ádám és Toldi Éva részvételével. Toldi Éva elmondta, hogy Gion 1959-ben iratkozott be az Újvidéki Egyetem magyar szakára, ahol megismerkedett a symposionosokkal, például Bányai Jánossal is. Gionnak egyébként nem volt érettségije, hiszen géplakatosnak tanult, ipari tanuló volt. De egyetemi tanárának, Sinkó Ervinnek sem volt érettségije (diplomája sem), aki a Tanácsköztársaság bukása után Párizsba emigrált, és onnan hozta azt az irodalom meglévő keretei ellen lázadó attitűdöt, amely tovább élt a symposionosokban. A Symposion-írók közül állítólag csak Gion szerzett diplomát. Toldi Éva elmondta, hogy a vajdasági kritikusok elfordultak Giontól a Magyarországra való települése után, pedig meglátása szerint ekkor sem írt rosszabb könyveket. A beszélgetésből kiderült, hogy Toldi Éva kedvenc Gion-műve az Izsakhár.
Kerekasztal: Toldi Éva, Elek Tibor, Kurcz Ádám, Kondor Péter János
Elek Tibor úgy látja, hogy Gion tudatosan készült az írói pályára már a rádiós munkahelyén is, és cikkeit, riportjait írói gyakorlatoknak fogta fel. Szerinte Gion írói pályáját az hátráltathatta, hogy a prózafordulat teoretikusai, kritikusai, akik szerették megmondani, hogy az írók hogyan és milyen könyveket írjanak, ebbe az új, történetmeséléstől elforduló irodalmi korszakba nem tudták beleilleszteni munkáit. Ő tett említést arról is, hogy Gionnál mekkora szerepet játszott a képzelet erejével „dúsított realizmus”, aminek köszönhetően elrajzolja vagy éppen kicsinyíti hőseit. Amikor a beszélgetést vezető Kondor Péter János megkérdezte, hogy beszélhetünk-e főműről, Elek a Latroknak is játszott-tetralógiát nevezte meg. Végül a fiatal kutatók figyelmébe ajánlotta a Gion-művek gyermek- és felnőttirodalmi határhelyzetének vizsgálatát.
Kurcz Ádám a Gion-alkotások szóbeliségen alapulását emelte ki, és elmesélte, hogy Gion inaskorában sokszor nem dolgozott a műhelyben, hanem inastársainak munka közben könyveket olvasott fel, így szórakoztatta őket. Cserébe a többiek falaztak neki a munkavezető előtt. Továbbá arról is beszélt, hogy Gion kezdetben az írásra alig alkalmas, egészen keskeny „számlafüzetbe” írta történeteit, és hogy a Virágos Katona első verziója szerint Kék Katona lett volna.
A beszélgetést követő első előadó Bence Erika volt, aki „vadnyugati filmekre emlékeztető” című előadásában azt emelte ki, hogy Gion archetípusokat használt, és a valóság-referencia nem annyira fontos nála, mint sokan gondolják. Ezzel némileg vitába került Kurcz Ádámmal, aki nagy előszeretettel és szenvedéllyel kutatja a Gion-művek konkrét valóságmegfeleléseit.
I. szekció:
Bence Erika, Falusi Márton, Gelencsér Gábor, Pataky Adrienn
Falusi Márton előadásában a traumafeldolgozásról volt szó, ezzel kapcsolatosan pedig a történelmi regényekről is. Az első magyar történelmi regénynek Dugonics Etelkáját nevezte meg, és elmondta, hogy bizonyos nézetek szerint Krúdy könyvei is történelmi regények. Beszélt arról, hogy mi a trauma, mi a kollektív emlékezet, és mi a szerepe mindezekben a fikciónak. Azt is boncolgatta, hogy voltaképpen helyes-e, ha a művészi alkotások feloldják a traumákat, vagy inkább hátrányos a közösségi tapasztalat szempontjából, hiszen ezzel az „élüket” is elveszíthetik. Előadását azzal zárta, hogy Gionnak sikerült helyesen feloldania ezeket a traumákat, egy keskeny határmezsgyén haladva.
Gelencsér Gábor a Gion írásaiból készült filmadaptációkat nézte meg közelebbről. Kiderült, hogy a nyolc elkészült film közül négy az ifjúsági filmek közé tartozik. Elmondta, hogy a Sortűz egy fekete bivalyért című filmadaptációt egy Franciaországból visszatért rendező készítette francia sztárszínészekkel, franciafilmes-stílusban. Gelencsér a Gion-filmeket két nagy csoportra osztotta: a gyermekszemszögből és az áldozatnarratívából vizsgálhatókra. Majd azzal zárta előadását, hogy véleménye szerint a Gion-filmek nem tartoznak a magyar filmgyártás csúcsdarabjai közé.
Az ebédszünet után Pécsi Györgyi kezdte az előadások sorát, aki Gion pesti novelláiról beszélt, amelyek abban az időben játszódnak, amikor „a Balkán északabbra tolódott”. Az író ezekben a periférián élőkkel foglalkozik, akik közé a kilencvenes években sajnos maga is beletartozott: Magyarországra való költözése után nem várta munka, lakás, mint az előbb jötteket… Kései, pesti történeteiben „durva történeteket olvashatunk könnyed hangnemben”.
II. szekció:
Pécsi Györgyi, Bánki Éva, Győri Orsolya, Maczák Ibolya
Az izgalmas konferenciának öt óra után lett vége, és Szilágyi Zsófia „Rendet csinálni a szemétdombon” című előadása zárta, amely Gion gyermek- és felnőttműveinek egymásra hatásával foglalkozott, de hasonlóan magas színvonalú előadásokat hallhattunk Bánki Évától, Győri Orsolyától, László Laurától, Szarvas Melindától, és a már említett Keisz Ágostontól is, akiknek előadásaira írásom keretei miatt nincs mód kitérnem, de mind olvashatók lesznek az Irodalmi Magazin Gion-számában is.
III. szekció:
Szarvas Melinda, Keisz Ágoston, Szilágyi Zsófia, Molnár Krisztina
(A konferencia ezen a linken is visszanézhető: IM-konferencia Gion Nándor életművéről - YouTube)
