Tóth Kinga
Tülkölni
A legelső emlékeim Weöres-dalok, Sebő Ferenc énekli őket, tekeri a lantot, én meg ordítom, nyávog-nyávog, nyavalyás macska, mindjárt jön a refrén, amikor tülkölni kell.
A Paprikajancsit még anyukám olvassa, de a Meseboltot már én, ahogy az Egri csillagokat is. Egerbe megyünk tantestületi kirándulásra, a tanárgyerekekkel eljátsszuk a csatát, én vagyok a Bornemissza Gergő, mert elhiszik nekem, hogy én tudom az egészet a könyvből. Sajnos persze a tűzkerék-mesém nem helyettesíti a kardozáshoz az izmot, így aztán ’87-ben vezérek nélkül, de valahogy nyerünk.
Sárváron a várban van a könyvtár, szülői engedéllyel jöhet a bálna meg a Nautilus, az összes Jules Verne-szerkezet. Aztán beíratnak zongorára, ahol sok minden eldől, a hangszer jó dolog, de nem feltétlenül kell mindenkinek Mozartnak lenni, főleg, ha sokkal érdekesebb témák is vannak – például a Poe- (többek között Göncz Árpád fantasztikus fordításában) és Csáth-összes kielemzése a legkedvesebb zongoratanárnőmmel. Ehhez a duóhoz megérkezik Robin Cook és Batman, nagyjából itt is maradok, sokáig nem olvasok semmi hozzájuk foghatót. A kötelező oktatáson hazafias és szerelmi költészet, tombol a sok érzelem, ezzel igazán nincs mit kezdeni, engem továbbra is jobban izgatnak a szikék, a hideg leírások az elme mély bugyrairól és Gotham mutánsai, az érinthetetlenek, a tűzcsóvás-védőszemüvegesek és a klasszikus vámpír- meg sárkánytörténetek.
Aztán a melldöngetőkről is kiderül rengeteg újdonság, látomások, apokalipszisképek, sajnos a gimnáziumban Pilinszkynél leállunk, mindent nekünk kell kinyomozni, a java lemarad, Kassákot is elintézettnek vélik egy félmondattal, semmi dada, semmi játék – ez már mind a germanisztikán, végre van puska vagy teve alakú vers. Minden a pad alatt történik, Jim Morrison-, Kurt Cobain-szövegek, Dragon Ball és az első Trakl-versek. Kicsit korábban, 2001 a Diákköltők, ahol élő költők is vannak, és ahol megértem, miért lesz jó az alapjaitól kezdeni (újra) ezt az egészet, még nagyobb szigorral.
Mégsem csinálok semmit sem jobban vagy másként, mint négyévesen, amikor megkötjük Nyőgérben az alkut a nagymamámmal, ha meghalsz, nekem adod az írógéped, mert én íróénekesmegminden leszek. Azóta annyi történt, hogy a virtuális seregem mellé megtaláltam azokat, akik ugyanígy gondolják: a versnek hangja van, azt tülkölni jó igazán.
https://www.youtube.com/watch?v=yvmFopV1l_0
https://www.youtube.com/watch?v=Hr4wInTjooQ
