Tallér Edina
Bowie
Amikor megtanultam olvasni, és kezembe került nagyanyám kamrájában a Fürge Ujjak című kötős-fonós-horgolós magazin aktuális évkönyve, úgy hatéves korom körül, hoztam egy döntést. Nincs többé unalom. Mostantól olvasni fogok. Az összes könyvet elolvastam, amit találtam a kamrában, egész nyáron a könyveket bújtam. Ludas Matyi Évkönyv, Nők Lapja Évkönyv, Burda Évkönyv, plusz találtam két Winnetou-t és a Szíriusz kapitányt. (A Burda németül volt, azt csak nézegettem.) A sufniban található irodalom ezzel ki is merült, de mire a végére jutottam, tudatos olvasóvá váltam. A következő évben elolvastam a Winnetou-összest, a Szíriusz kapitány-összest, a Szöszi-összest, Szilvási-összes, Brontë-összes. Szerencsére néhány év múlva, úgy tizenöt évesen, kezembe került, totál véletlenül, a barátnőm könyvespolcáról, Kurt Vonnegut Börleszk című könyve. A lehető legjobbkor talált meg ez a regény, vagy én őt, mindegy, a lényeg, hogy mint minden normális kamasznak, világvége-hangulatom volt, és pocsék ízlésem. Épp Vonnegutra volt akkor szükségem, aki egy olyan világvége-látomással ajándékozott meg, amelynek hatására megint csak hoztam egy döntést. Nincs többé magány! Aki olvas, az sosincs egyedül. Olvasok, ha jó kedvem van, olvasok, ha rossz kedvem van, ha jól mennek a dolgaim, ha rosszul mennek a dolgaim. Könyvmoly lettem, és monomániás, átmenetileg, csak egy-két évre, amíg az összes Vonnegutot elolvastam. Aztán megint szerencsémre Kiskunhalas egyetlen könyvesboltjában rátaláltam egy olyan könyvre, amelyből összesen csak kettő darabot árultak. Én megvettem az egyiket, barátnőm a másikat. Garaczi László: A terület visszafoglalása a madaraktól. Annyira menő címe volt, hogy azért vettem meg. Beleolvastam, elolvastam, nem tudtam letenni, szerintem nem is tettem le évekig, minden élethelyzetben eszembe jutott egy-egy sora, szavalóversenyen ezekből a versekből szavaltam, még most is van egy olyan vers, amit kívülről tudok. Ez a könyv, ezek a versek, a borítón szereplő szemüveges srác döbbentett rá arra, hogy az író, az egy ember. Jó, persze, Vonnegut is ember, de ő olyan messze volt tőlem, hogy istennek hittem. Talán mostanra már az is. Garaczi viszont itt van, ebben az országban, ezen a helyen, az én életemben, az én időmben. Akkor és ott. „Ebben a birodalomban a boldogulás feltétele egy olyan nyelv, amelyben egy szó nem önmagát jelenti, hanem az összes többit, egy olyan nyelv, amely nem önálló közeg, hanem léthelyzet, amiben a költő folyamatosan »elszólhatja magát«.” Ezt is ő írta, és ezzel én még mindig egyetértek. 2016. június 20. |
Tündérkert Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet! A regisztrációhoz kattintson ide! A bejelentkezéshez kattintson ide! Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan. |
Hírek
Könyvfesztivál, 2018 Könyvet a szórványba! Sayfo Omar és sikerregénye Békéscsabán Így gondozd a kultúrádat! 1% a Körös Irodalmi TársaságnakCsoda a cirkuszban irodalmi pályázat25. Budapesti Nemzetközi KönyvfesztiválÚj Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjasokEredményes drámapályázat a rendszerváltoztatásrólNádas Péter kapja az idei Aegon Művészeti DíjatA 2018-as POSZT versenyelőadásaiÚj pályázatok fiatal íróknak és színházi szakembereknekIrodalmi díjak a nemzeti ünnepen - 2018 Krasznahorkai László ismét esélyes a Nemzetközi Man Booker-díjraÖsszes
Versek
Prózák
Darvasi László: Akik áttáncolják a háborútHartay Csaba novelláiPataki Tamás: HungarooptimizmusHálára kötelezett emberek Béres Tamás: AmnéziaJuhász Tibor novellái Tamás Dénes: A gyilkos fényKiss László: Tisztelt Miniszterelnök Úr!Kiss Judit Ágnes: A női princípiumFekete Vince humoros prózái Hagymavágás gyorsan, egyszerűenArról, hogy mi a groteszkOnyanyi munyu, avagy bevezetés a kútológia elméletébeAutóink egészsége mindannyiunk érdekeÖsszes
Kritikák
Világunk takargatnivaló darabjaMándy-portré és korrajz egyszerrePusztulás gyerekszemmelCélia, avagy a nem létező főhős Magánszemmel látni és láttatni - Tarján Tamás könyvérőlStand up-Hrabal - Bödőcs Tibor könyvéről Annus aureus, avagy nem mind Arany… Háború vanSzó, kép, írás Válságmonológok - a Júlialepkéről Nyilvánvaló - Szakács István Péter novelláiról „Szemétdomb az egész világ”Minimalista körkép - Fekete Vince válogatott kötetérőlÁll a bálÖsszes
Esszék, tanulmányok
A kiegyezés megítélése az 1919 és 1945 közötti magyar historiográfiábanGrendel Lajos irodalmi és közéleti szerepvállalásaiAz örök ritornellA Bárka-díjasok (és antológiájuk) Harminc év után: 1988. januárTörténetek a vidéki rendszerváltozás kezdeteirőlAz érzelmek viharában – Az 1867-es kiegyezés rendhagyó megvilágításbanRossz időkben bukott angyalokElek Tibor: 25 évesek vagyunkA fellázadt Bethlen MiklósTengerre, magyar? II.Egymás hiányai - Szabó Magda Für Elise című regényérőlAdvent, négy óraA dilemmás költő - Közelítések Csoóri Sándor kései verseihez Összes
Drámák
A jó tanuló felel
Falvai Mátyás Karinthy Frigyesről Miklya Anna Mikszáth KálmánrólBene Zoltán Tömörkény IstvánrólSopotnik Zoltán Nagy LajosrólPotozky László Franz KafkárólCsepregi János Csáth GézárólDemény Péter Mikszáth KálmánrólKrusovszky Dénes NovalisrólBabiczky Tibor Krúdy GyulárólMaros András Gelléri Andor EndrérőlÖsszes
Tündérkert
Kiss Tibor Noé: Tovább és továbbSopotnik Zoltán: Megismerni a metafizikátHorváth László Imre: Kedvenc olvasmányaimMaros András: Pisti és VerneTallér Edina: BowieÁfra János: Nem érteni és megszeretniTóth Kinga: TülkölniFerdinandy György: A művészet a sérültekéSzilasi László: Nem tudom...Csabai László: Hitetlenül hinniÖsszes
Bejelentkezés
|