Üzenet a palackban

Vorosmarty Mihály

 

Király Levente

 

Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban

 

Ha elém állna a pusztulás angyala, s azt mondaná, a magyar nép, nemzet, kultúra holnapra megsemmisül, de egyetlenegy verset válasszak ki, mert azt megőrzik az örök emlékezetnek, akkor nem lennék bajban, tudnék választani, magabiztos mosollyal várnám, amíg háromig számol. Ebben az egy versben ugyanis minden benne van, ebben csúcsosodik ki a maga teljességében és pompázatosságában a magyar irodalom, melynek egyben méltó betetőzése, ám rögtön utak is nyílnak általa a jövőbe. Minden egyes sorának ontológiai súlya van, mégis olyan természetességgel fűződnek egymásba a szavak és sorok, hogy szinte egy mondatnak tűnik az egész, egyetlen, nagy ívű gondolatnak. Hogy hol jelöli ki önnön kezdetét? A teremtésig megy vissza, onnantól kezdve vizsgálja emberi létünk értelmét (de hisz mi más is lenne méltó témája egy versnek?), miközben a szellemtörténetben fellelhető legfájóbb paradoxonokat helyezi el a mérleg két serpenyőjében, ám e szenvedélyes vizsgálódás közben sem lesz konok dualista, hiszen ellentétpárjai feloldódnak annak biztos tudatában, hogy a kettéhasadt világ (és elme) visszatalálhat az ősi, elveszett egység állapotába – természetesen a jövőben. S hogy a hipotetikus jövőt meddig mutatja? Költészetben majdnem száz évvel előre: „Hogy a legalsó pór is kunyhajában / Mondhassa bizton: nem vagyok magam! / Testvérim vannak, számos milliók; / Én védem őket, ők megvédnek engem.” – még a sorok zenéje is ismerős a József Attilát ismerő, vagyis minden magyar fülnek.

            Az angyal persze nem tudna magyarul, vagy ha igen, akkor a világ minden nyelvét ismerné, vagyis elfogultsággal nehezen lenne vádolható – de ez a verszene talán még őt is elvarázsolná egy pillanatra. Ami adott esetben az örökkévalóság is lehet, ha onnan nézzük.

 

A vers:

http://www.jomagam.hu/versek/vorosmarty_mihaly__gondolatok.htm

 

Összes Üzenet a palackban



 

Főoldal

 

2014. május 05.
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Fehér Boldizsár kapta az idei Margó-díjat Két irodalmi Nobel-díjat jelentettek beMa kezdődik a Margó FesztiválSzabó T. Anna díjátadós estje Békéscsabán
Ütőér
Szív Ernő tárcáiSzálinger Balázs tárcái Sándor Zoltán tárcáiSzabó T. Anna tárcái
Versek
Végh Attila versei Vári Fábián László: Fogyó holdBíró József versei Sütő Csaba András prózaversei
Prózák
Temesi Ferenc: Méretségi vizslaKötter Tamás: BosszúvágyTóth Erzsébet: Én lettem volnaSzilasi László: Kései házasság
Kritikák
A tömeg- és a bolytársadalom veszélyeiLevelek a magyar hétköznapokrólMúlt(kút)ba merülés - Oláh András verseskötetéről Kárpátalja, a halott föld
Drámák
Darvasi László: Karády zárkájaAcsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pere
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA