B. Tóth Klára
A cékla farkincája
Fellinger Károly sokoldalú és termékeny költő, ezúttal gyermekverseit szabadversben, illetve néhol prózaversben olvashatjuk. A kötetben 64 vers található négy ciklusba rendezve: A lábasnak nincsen lába, Mint aki csak a mesében létezik, Hajcihő, Kiváltképp az írók.
Ezek a gyerekversek, vagy inkább kötetlen gondolatfutamok a gyermek szemszögéből nézve betekintést engednek a felnőttek világába, vitáikba, konfliktusaikba. A gyermek figyelmét nem kerülik el a felnőttek füllentései, nagyotmondásai, egymás kioktatása vagy lefülelése. Megfigyelik az emberi viszonyokat, a számukra ismeretlen élethelyzeteket megkísérlik beilleszteni a saját ismeretanyagukba, a maguk gyermeki logikájával próbálják értelmezni, a saját rendszerükbe állítani, levonni a tanulságot. Igazságérzetük rögtön jelez, ha hamis helyzetet észlelnek, hiszen árgus szemmel figyelik a felnőttek tevékenységét, kapcsolataikat, egymáshoz való viszonyulásukat, mivel ők (lennének) a követendő példák, útjelző lámpák a felnőtté válás útján.
B. Tóth Klára
Hol a szerző saját gyerekkora elevenedik meg soraiban, hol az unokái, vagy más gyerek bőrébe bújva szembesít a kritikus gyermekszemmel vizsgált szülők, nagyszülők világával. A felnőttek számára közismert és megszokott szófordulatok, szólás-mondások gyermeki értelmezését humorosan mutatja be. A felnőtt sokszor nem számol a gyermek fogalmi ismereteivel, szókincsével, aki a burkolt utalást szó szerint veszi, vagy saját ismeretei szerint kapcsolja össze a fogalmakat. „Aki a korpa közé keveredik, megeszik a disznók”, mondja nagyapa, a gyerek azonban a korpa szóról nővére diétájára asszociál. Szemet szúr neki, hogy a disznónak adott korpa ugyanaz a szó, ami a nővére diétájában szerepel, így módosítja a nagyapjától hallott közmondást: „aki korpa közé keveredik, megeszik a vegák és a vegetariánusok” (Korpa). A mandarin nyelv és a mandarin gyümölcs közti összefüggéseket is a gyerek szemével láttatja. Meghámozza a gyümölcsöt, de meghámozza a nyelvet is, amikor a rárétegződött, másodlagos jelentéstartalmakat lebontja, és úgy keresi az eredeti értelmezést, ahogy a külföldiek tanulják a magyart, szó szerint vesznek mindent, az eredeti szótő jelentését veszik alapul, nem tudnak mit kezdeni a kettős jelentéssel vagy az átvitt értelemmel.
A Kis-Dunáról, ami a falujuk mellett folyik, a titoktartás jut eszébe, mert a folyik szó másik jelentése: „ami ebben a faluban folyik, arról a családtagjaid se beszélhetnek” (Kis-Duna). A két barát beszélgetésekor az egyik azt bizonygatja, hogy a zöldséget, amit otthon megtermelnek, nem kell megvenni, a másik szerint sem, de a papa miatt, akiről a nagyi mondja, hogy „egész nap zöldséget beszél” (Zöldség). A tökfilkóról, aminek a nagyi titulálja a nagypapát, az unokának a laskatök-főzelék ugrik be (Tökfilkó), az „elveszti a fonalat” szólás nagyi kötését juttatja eszébe (Fonál). Az elmúlást nagymamája halálán keresztül próbálja értelmezni, aki biztos adna az idejéből, „hiszen abból a halottaknak van a legtöbb a világon” (Idő). A szerző a betegséget is feldolgozza az unoka fejével, aki szó szerint értelmezi a mondást: a béna kislány „ott jár a fejemben”, „vagyis már járni tud végre” (Ott jár a fejemben). A „nem esett messze az alma a fájától” szólást is szó szerint veszi a gyermek, hiszen nem is terem még az almajájuk. (Virágzás), a „lelkén fog száradni” kifejezést úgy fordítja le a saját nyelvére, hogy „nagyapa lelke egy ruhaszárító” (Lélek). A gyermek érzékenyen reagál a pedagógus kioktató hangjára és kirótt büntetésére, amikor meglátja, hogy ő maga is elköveti ugyanazt, amiért megrótta a rábízott diákját (Hajcihő). A családfa megmetszésén keresztül belelát a családi viszonylatok kuszaságába, az após-vő közötti feszültségbe (Családfa). Az öreg cipő nyelvét rávetíti az idős nagypapa nyelvére, aki nem válaszol. „Talán csak nem vágta ki valaki az ő nyelvét is?” (Nyelvelő). A kifejezések kettős jelentése okozta félreértések gyakran vicces helyzeteket hoznak létre.
Fellinger Károly remekül tud a gyermekek fejével gondolkodni, belelát a lelkükbe. Verses mesekönyve nemcsak a kicsiknek élvezetes olvasmány, hanem a felnőtt olvasónak is szembesülés önmagával, a könyv visszarángatja az elfelejtett gyerekkor világába.
Jó szívvel ajánlom A cékla farkincája című mesekönyvet felnőtt és gyerek olvasóknak, szülőknek, nagyszülőknek, óvónőknek, tanítónőknek, hogy segítsen a különböző generációk közeledésében, a gyermeki nyelvezet megértésében.
A könyvet Mayer Hella vidám, a korosztálynak megfelelő színvilágú címlapképe és derűs, gyermeki rajzai illusztrálják.
(Fellinger Károly: A cékla farkincája, AB-ART, Felsőnyárád, 2024, 80 oldal)
