Prózák
„Nem kérdezem, hogy szedi-e a gyógyszereit, mert fölösleges. Örülök, hogy most magától menne. Ez már haladás. Általában a mentő viszi, és onnan hívnak minket: anyámat vagy engem. Mint két ügyeletes...
„Mit tehet a magányos bohóc egy olyan világban, amely elfelejtett örülni? Hogyan sírjon a bohóc egy olyan világban, amely a szomorúságot megveti? Mihez kezdjen magával a bohóc egy olyan világban,...
„Amikor elvonult a zenekar, egy lány maradt járdán, rövid szoknyában, feltűzött, szőke hajjal, mint egy filmsztár. A nyakába akasztott dobozból szálanként füstszűrős cigarettát kínált. Persze nem...
„A Szájak Legjobbikában, ebben a kissé szűkös, mondhatni akolmeleg térben a népi hiedelmek jól működtek. Egy ideje azt beszélték, a fogak szuvasodását rontó szándékú boszorkány okozza. Egyes...
„Az egész falu tudta, hogy Marschall Gyurkába vagyok szerelmes, beléd, fordult Ómama a vendég felé, egyes legények nem bánták volna, ha otthagyod a fogad a fronton. De azért mindenki tiszteletben...
„Csak valahogy kibírjam ezt az utat, fohászkodtam magamban, hazafele már sokkal könnyebb lesz, velünk lesz a nővérem is, ő többnyire könnyebben megtalálta az utat apámhoz, tudta oldani a...
„A tárgyaknak is lehet gyilkos hajlama, dünnyögte az emeletek között Rondella úr, az időtlen házmester, aki speciel felügyelte a ház tisztítóeszközeit, keféket, vödröket, rongyokat meg egyebeket is....
„És persze a műsort záró saját soraival arra is figyelmeztetett, hogy mindegy, hol porlanak a csontjai, mi lett a végzete – Ő, Petőfi nem csupán egy költő, hanem a magyarság mindenkori...
„állsz a lépcsőház korlátjához támaszkodva, vagy inkább abba kapaszkodva, és bámulod a homályban a falakat borító festményszerűségeket, nem tudod, ki követte el őket, sohasem szeretted ezeket látni,...
„Kérdezd meg, kérdezd meg tőle, ismételgeti egy hang a nő fejében, kérdezd a börtönről, arról, hogy telt az elmúlt hét év, mi lett a többiekkel, ők életben maradtak-e, kérdezd meg, hogy gondolt-e rád,...
