Üzenet a palackban

kd uzenethez

 

Végh Attila

 

Hajnali részegség

 

A hajnal a határérintés ideje. A sötétség reménytelen tömbje már foszladozik, de az életbiztonság nappali fényének megérkezte előtt a remény színes játéka megcsiklandozza a szívet. Az égbolt a határérintés tere. A tudható, élhető sors kikívánkozik magából, de e kikívánkozás hovája ismeretlen. A vágy kicsapódik a határfelületre: ez nem más, mint a végtelen kozmosz, a valamikből összerakott semmi. A semmikből összerakott semmit akkor érezzük meg, amikor az alvók közt ébren maradunk. Amikor mindenki saját világában pihen, akkor innen belátható a közös világ. Ehhez a határjáráshoz határfény kell, ami átvilágít.

Ha most arra gondolunk, mit jelent az átvilágítás, mondjuk, a mai társadalmi életben, láthatjuk, milyen szánalmas mindehhez képest a társadalom. Ahol minden este bál van, ott az élet ünnepe zenél. Hogy aztán erről a Sátán bálja jut-e eszünkbe – Bulgakov óta nem nagyon tehetünk mást –, vagy esetleg vallásos fantáziáknak adjuk át e fenomént, esetleg egyszerűen az Azúrnak adunk hálát érte, az tök mindegy. Ez mind ugyanaz. Aki ez ellen az ugyanaz ellen most tiltakozni kezd, az még soha nem élt át kosztolányimély hajnalt.

 

A vers:

http://epa.oszk.hu/00000/00022/00566/17685.htm

 

Összes Üzenet a palackban

 


 

Főoldal

 

2014. április 28.
Kontra Ferenc tárcáiHáy János tárcáiElek Tibor tárcáiCsík Mónika tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Csabay-Tóth Bálint: A sarjSzarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy verset
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Finta Éva verseiFarkas Wellmann Éva: Szanatóriumi emlékvázlatokKiss Ottó: Lieb MihályDávid Péter: Ecce homo
Tóth László: BúcsúzóZsidó Ferenc: Égig érő szénásszekérHaász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem volt
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png