Somi Éva
Kik vagyunk?
Mindák Dániel nyolc elbeszélésből álló első kötete, az Attila fiai keretes szerkezetű: az 1. és a 8. a jelenben, a 2- 7. a múltban játszódik.
A Ferencvárosiakhoz írt első levél narrátora egy sportriporter lehet, aki írott szöveget ad a fradisták kezébe, afféle profán bibliát, amely a Fradi történetét bibliai szöveghelyek parafrazeálásával mutatja be. A cím Pál apostol első levelére, a Fradi létrejötte a teremtéstörténetre, a Mennyei Bajnokságok a különféle próbatételekre, a legnagyobb játékosok megnevezése a szentek seregére rímel stb. Ezáltal különös feszültség keletkezik a szövegek között és az olvasókban is: akik a Bibliát szent szövegként olvassák, blaszfémiát kiáltanak, akik pedig a Fradira kíváncsiak, talán értetlenkednek. A szent és a profán horizontális egymásba játszása mellett egy vertikális irányú mozgás is érzékelhető: a szent szöveg lehúzásával ellentétes a profán szöveg megemelése, a Ferencváros felmagasztalása. A végső csata az Úr és a Sátán között zajlik, a Fradi a Naprendszer legjobb csapata lesz, majd eposzi magaslatokat idézve a mennybe megy. A stílusbravúron kívül a figyelmes olvasó még a szöveg itt-ott felcsillanó finom humorát is élvezheti.
A Non sum dignus, a Véres kard és az Így vagy úgy című, klasszikus elbeszélések egy tömböt alkotnak, melyekben a cselekmény lineárisan és kronologikusan bontakozik ki. A középkor kevéssé ismert epizódjaira és szereplőire fókuszálnak, bátran keverve az olykor csekély történelmi vonatkozást az írói fantázia alkotta fiktív elemekkel. A jelenlegi kultúrpolitika is preferálja ezt a fajta, alternatív történelemszemléletet, melyhez kitűnő terep a középkor. Az így is történhetett volna…, a mi lett volna, ha ...koncepció csakugyan érdekes téma az irodalomban: Végiggondolni, hogy István király megmásíthatatlan döntése ellen még a lázadó pogány vezérek fiai is lázadozhattak, és hogy a keleti helyett a nyugati típusú kereszténység felvétele is reális alternatíva volt. Ez utóbbit a szövegben a kijevi nagyfejedelem, Bölcs Jaroszláv udvara képviseli. A szereplők egyénített figurák, a középkori események ábrázolása, trónviszályok, testvérharcok, barbár pusztítások, öldöklések realisztikusak. A nyelvezet kap egy „vajszínű árnyalatot” a középkorból, de jobbára a mai magyar nyelvhasználat a jellemző.
A következő szöveggel megszakad ez az egymással lazán összefüggő történetmondás. A Jonk de Cissay lovagi etikettje az, amit ígér. (Keress rá, Olvasó, és meg fogsz lepődni!)
A Mátyás király világgá megy c. elbeszélés az igazságos Mátyásról szóló mesék sorába illik, szerepcserére épül, és mint ilyen, azzal a jól ismert tanulsággal szolgál, hogy nem a ruha teszi az embert. Különböző forrásokból, a történelemből tudjuk – ez a Mátyás paradoxon –, hogy a valóságban Mátyás ugyanolyan erős kezű, feudális uralkodó volt, mint a kortársai. Beatrix érkezésekor azonban már a reneszánsz műveltség befogadására kész, sokoldalú egyéniség áll előttünk.
A Szent István birodalma a cím által kapcsolódik a középkorhoz, de már a dualizmus korában,1906-ban, bécsi és budapesti helyszíneken játszódik, abban a bonyolult belpolitikai helyzetben, amikor Wekerle Sándor lett (másodszor) a miniszterelnök. Igazi államférfiként, bölcsen és diplomatikusan viselkedik mind az uralkodó, mind a trónörökös előtt. Politikustársaival, Kossuth Ferenccel és Tisza Istvánnal polemizálva pedig máig érvényes bölcsességet fogalmaz meg: „A széles tömegek azt várják az államtól, hogy biztosítson feltételeket a kiszámítható élethez: munkát, lakhatást, jogbiztonságot.” Aktuális ez a 21. század elején is.
A kötet címadó, utolsó szövege, az Attila fiai, napjainkban játszódó én-elbeszélés. Narrátora főállású doktorandusz, aki még a „mamahotel” kényelmét élvezi, emberi kapcsolatai felszínesek, a disszertációja sem igazán érdekli. A számítógépe mellett tölti idejének nagy részét, akárcsak z generációs kortársai közül sokan. Kedvenc stratégiai játéka a Total War: Attila, amelyben a hunok fejedelmének bőrébe bújva, a virtuális térben háborúzik, városokat véd vagy rombol, birodalmát építgeti, hullanak a harcosok. Játék közben van elemében, ekkor érezheti magát igazi, erős férfinak. Ehhez képest a valóság szürke és unalmas. Értékrendjében az igazi és a virtuális valóság helyet cserél, szemben az idősebb generációk értékrendjével: a generációs szakadék létezik. A főszereplő maga is könnyen szakadékba zuhanhat, mert a játék egyre jobban beszippantja. Olyan határhoz érkezik, ahol döntenie kell a saját életstratégiájáról.
Mindák Dániel első kötetével nemzeti identitásunkra kérdez rá. Kik is vagyunk? Attila fiai, István örökösei? A szerző igenlő választ sugall mindkét kérdésre. Ámbár, ha jobban megnézzük, az Attila fiai c. elbeszélésben a hun fejedelem már nem a barbár hódító, csak egy számítógépes játék hőse. A Szent István birodalma pedig újabb kérdést is generálhat: Méltó örökösei vagyunk-e Szent Istvánnak? Az olvasó pedig elgondolkodik az állítás tartalmán, érvényességén, idő-és értékszembesítésén. Ha egy első kötet ilyen fajsúlyos kérdéseket feszeget, szerzőjének pályakezdését minimum ígéretesnek nevezhetjük.
Mindák Dániel: Attila fiai, Napkút Kiadó, Budapest, 2024., 213 oldal, 3490 Ft
