Olvasónapló
Mindennapi szomorúságok - Oláh András költészete
Ki az, aki szeret szomorú lenni? Ennek ellenére a szomorúság olyan, akár a fájdalom: nem szeretjük, mégis utolér. De ha már szomorúak vagyunk, úgy kell szomorúnak lennünk, ahogyan Oláh András. Azaz,...
Az elmesélt szavak mágiája
„Zalka Csenge Virág könyvéből kiderül, hogy bár a mesemondás mestersége időtlen, még véletlenül sem elavult, és a mai világban egyre nagyobb szükség van arra, hogy legyenek a hagyományt tisztelő, de...
Toposzforgás A kilternani őszben
„figyelemre méltó, letisztult, zeneiségében megkapó versnyelv jellemzi, mely vagy az élményanyag mélyülése vagy a metafizika irányába mozdulhat el.” Ármos Lóránd kötetéről, A kilternani őszről...
Történelmi tabló színműben
„Olykor mintha népszínművet lapoznánk, de Sarusi olyan mélyet merít, hogy a befogadó bátran asszociálhat görög sorstragédiákra vagy a legemlékezetesebb itáliai reneszánsz darabokra.” Sarusi...
A rászedett Ördög - a Sömmi.-ről
„nem tudom, mennyire boldogíthatta a hírnév, miközben a szeretője, Fáni megszökött a legbizalmasabb barátjával – bár hozzá kell tennem, ez is csak egy legenda –, illetve amikor Kufsteinben (ahol...
Egy lektűrkötet, amelyben filozófia van
Kezdhetnénk „szabad a gazdával”, megkérdezve, melyik kortársunkra, méghozzá sokat emlegetett kortársunkra és szintúgy sokat citált kötetére gondoltam. Biztos sokan mondják, velem együtt: a lektűr,...
Impresszionista próza (vagy prózai líra?)
Lenyűgözően mély és varázslatos képi és gondolati világ – Décsy Eszter olvasónaplója Hajós Eszter Bejárati égbolt című kötetéről.
Éhen maradva
„Meggyőződésem, hogy Szerényi Szabolcs zseniális ötletekkel van megáldva, amihez a kitartása és alázata nagyon jó párosítás, de még sokat kell írnia, hogy a saját hangjára találjon.” Décsy Eszter...
A Bordaközről
„A Bordaköz rendkívül nyugtalanító olvasmány, mert a tehetség tűszúrásokként üt át, mégsem válik mintázattá, mert Láng kiűzte szövegeiből az embert (...)” Artzt Tímea olvasónaplója Láng Orsolya...
A Romanov-ügy
„Csaknem 100 évvel az esemény után mára köztudomású, hogy 1918. július 16-áról 17-ére virradó éjszaka nemcsak II. Miklóst, minden oroszok cárját, hanem a családját is megölték. Pontosabban...
< >
Versek
Csider István Zoltán slamjeiKiss Judit Ágnes limerickjeiKodolányi Gyula: Az idő egészébőlMarkó Béla: Bronzvilág
Prózák
Kiss Judit Ágnes: A női princípiumFekete Vince humoros prózái Hagymavágás gyorsan, egyszerűenArról, hogy mi a groteszk
Kritikák
Áll a bálAz apokalipszis táncosaiA csalás nem ámítás - Kürti László könyvéről A romlékony anyagon túl
Esszék, tanulmányok
A dilemmás költő - Közelítések Csoóri Sándor kései verseihez Ilia Mihály: Háromszéki orvosokA radikális hasonlóság elve Csoóri Sándor költészetébenCsoóri Sándor és a „bartóki” modell
Drámák
Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalonMario és A VARÁZSLÓBartis Attila: Rendezés
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA