Versek

 

 MKR_241126_gordoneszter_01649rx-3.jpg
Molnár Krisztina Rita
©Gordon Eszter – Pagony

 

Molnár Krisztina Rita

  

Szökőkút

 

„Le monde a soif d’amour: tu viendras l\\'apaiser.”

                                                            Arthur Rimbaud

 

a szökőkútból
felszáll egy galamb
szárnyai vitorlák
kifeszülnek
a padlásra zárt kisfiú
megérti
mit álmodott
lentről felér
a körhinta hangja
a csukott ablakon át
a főtér hatalmas
zenélődoboz
ha minden csapdából
kiszabadul
tengerre száll

 

Halott lepkék

 

Arcképek szemből, profilból.
Táncosok magányosan, párban.
Nyújtózó oroszlán,
színpompás kakadu,
végül egy zsiráf.
A képárus karcsú, fekete ujja
a mappa utolsó lapjánál megáll.
Egymás szemébe nézünk.
Épp csak nemet intek.
Megtelik a terasz,
a Canal Grande partján
egyre többen ülnek.
Ahol én élek, rengeteg a lepke,
nagyon sok – mondja
a messziről jött férfi,
és megint mutatni kezdi sorba.
Nem szeretnék – felelem –,
köszönöm, de nem veszek.
Elfelejtem a kávém,
bámulom a sötétbarna szempárt,
a gonddal applikált képeket.
Hátunk mögött a közelgő Bóra
a csónakokat tépi.
Nem ölöm meg őket,
ez csupa halott lepke szárnya.
Erősödik a szél.
Borzong az ember csontja.
Összegyűjtöm, nincs szebb
a lepkeszárnynál mozaikrakásra.
Most könnyebb vagy nehezebb,
hogy elmagyarázza?

 

Oldalsó szárny

 

Ilyen egyszerű.
Hát hogy nem?
Miért nem jutott eszembe?
Jöhettem volna előbb is,
mert azért nem olyan nehéz,
rá lehet jönni erre.
Nézd, a méhviasz gyertyán
a fürge borostyán gyöngyök
egymás után peregnek.
Riadtan libegő lángok,
az anyag illan belőlük.
Jöhettem volna előbb is,
egy régi ortodox templom
sötét oldalsó szárnya
tökéletes helyszín,
és majdnem mindig tárva.
Forró viasz úszik
a bádogmedencékben,
a homokba szúrt gyertyák
őrségben, szó nélkül
zokognak helyettünk,
eltűnnek sorjában
azért, amivé lettünk.

 

Megjelent a Bárka 2025/3-as számában. 


Főoldal

2025. június 05.
Magyary Ágnes tárcáiKollár Árpád tárcáiSzakács István Péter tárcáiKopriva Nikolett tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Herbert Fruzsina: FőpróbaOcsenás Péter Bence: Forgók
Molnár Krisztina Rita verseiJenei Gyula: LátleletKarácsonyi Zsolt verseiPapp-Sebők Attila versei
Nagy Koppány Zsolt: A masszázsszékMagyary Ágnes: NésopolisSzakács István Péter: Az örökségBecsy András novellái
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

        Jókai Színház Békéscsabanka-logo_v4.pngpku_logo.pngMMAlogoC_1_ketsoros__1_.jpg