Hommage – Tiszteletadás | Keserü Ilona kiállítása
2024.10.11. – 2025. 01. 26.
Műcsarnok
1146 Budapest, Dózsa György út 37.
Kurátor: Kondor-Szilágyi Mária PhD
Weöres Sándor tiszteletére, 1982
Abafáy-Deák Csillag
Színvadászat
Mottó: Másznak a színek, elkopnak belőlünk. / Mennyi a csillogás egy szimpla árnyban? / Ki
látja meg a holdezüst metált? Karafiáth Orsolya: Meteorológia (Él, Scolar Kiadó, 2015)
Keserü Ilona vallomása szerint: Isten csodája, hogy nőnek születtem, így kezdtem el művészettel foglalkozni, és így tettem egész életemben. …azt csinálhattam, amit szerettem volna, mert senki sem gondolta, hogy fontos odafigyelni arra, amit egy nő csinál. Nem volt senkivel és nem volt miért tárgyalni, szabad voltam és most is az vagyok.
Mint művész a kreativitás teremtménye és feltétele is. Az alkotói lét során széles terület marad nyitva a belső élmény számára, amely a teremtés és saját a létezés titkával kapcsolatos. Mindezek csak képként hozzáférhetők, csak az alakformálás által megragadhatók. Keserü művei szimbólumok, jelképek is. Ingamozgásokkal teli képi világát Faust szavaival: …színes visszfényében miénk az élet (Goethe Faust, ford.: Jékely Zoltán, Kálnoky László).
Velázquez sírja.
Műveiben összekapcsolódik az ismeretlen távoli múlt (pl. sírkövek) és a jelen, nem csak összekapcsolódik, hanem titokzatos egységük láthatóvá tételével az összetartozásuk – a megőrzés által – megerősíttetik. Az élet teljessége így nyer bizonyosságot. Keserü saját szellemi világot teremtett alkotásaival. Nem a pusztítás történetét építi, hanem rekonstruál, megment, újat épít. Létrehoz, teremt. A forma, a szín aktív erőket birtokol, az alkotóképesség bennük válik működővé.
A polgári lét szellemi gyökereit keresi, ismeri fel, öntudatos gondolkodása innen nyer támaszt és erőt, amely révén képes a belsőleg megtapasztaltat az anyagi-érzéki létezők körében (rajzokban, fényben, színekben, hangokban, téridőben, festményekben) megjeleníteni, emberi egzisztenciává alakítani. Öntudatos szelleme kiemeli a tárgyat környezetéből, és külön alkotói adottsága (mondják, hogy csodagyereknek számított), hogy tárgyára úgy tekint, mint a legrégebbig barlangrajzok létrehozói tekintettek, akik a tudatosságot megelőző belső képet meglepő természetközeliséggel jelenítették meg.
Üzenet
Reflexiók, jelek és üzenetek sora kerül elém a tárlaton, sőt nem egy meglepetés. Az Üzenet (1968) című alkotáson a csehszlovák nemzeti zászló színeit fedezhetjük fel. Csendes ütközés. Magáról így vall: A politikával nem foglalkozom. …Nem nagyon tudom, hogy micsoda, de nem is akarok vele közelebb kerülni, persze ez azt jelenti, hogy bizonyos értelemben kiszolgáltatott is vagyok.
Monumentális képei ellenére Keserűn Ilona minimalizmusa lenyűgöző. Tárgynélküli képet fest, néhány vonallal, színfoltokkal. Lendület és ellenlendület követi egymást, a színbeállítás ellentétpárt hangsúlyoz és számos másikat kizár. Ez a minimalizmus mégis elkerüli a korlátozás, a kényszeres befejezés csapdáját, egyre határozottabban és szabadabban festi önmagát. Az ismétlés során minél inkább előrehalad, annál inkább korlátozva van, és annál inkább érvényesül a forma törvénye az aktív, teremtő erő által.
A kiállítás tematikus válogatás, az életmű keresztmetszete, átvilágítás és megértés szándékával.
andori Dezső arcképe, Ottlik Géza arcképe
Az első teremben nagyméretű festmények és festett, rajzolt, tussal készített portrék láthatók (Rajz Ottlik Gézáról (1964), Portré Bódy Gáborról (1972), Weöres Sándor tiszteletére (1982), Idézetek Kornissnak (1990), Hommage à Ferenc Martyn (1994–1995), Velázquez sírja 1. (1998–1999), Tandori Dezső arcképe (2004). Tisztelet az elődök és kortársak előtt. Tisztelet a szülők előtt (Anyám Keserü Jánosné Jászai Ilona arcképe 1957–2003, Apám Keserü János arcképe 1964-es fénykép után, 1983).
Hang-Szín-Tér színskála.
A második teremben a Hang-szín-tér című hanginstallációt tapasztalhatjuk meg. Keserü llona és Vidovszky László 1981-ben közösen alkották meg az installációt, amelyet a Műcsarnokban állítottak ki 1982-ben. Az installáció a spektrumszínek átmeneteinek minél részletesebb és pontosabb kidolgozásán, a hangkészletnek a hagyományos érzékelési sémáktól eltérő felosztásán alapul. Az alkotók olyan tárgyat kívántak létrehozni, amelynek a színe és a hangja azonos rendszer szerint változik, és a benne mozgó embert mindig más-más hangzás- és színélmény éri. A munka 127 darab 3 méter hosszú, olajjal befestett PVC csőből áll. A színek ereje a külső körben a legnagyobb, innen kezdve fokozatosan világosodnak a középpontban lévő fehérig. A 2024-es hanginstallációt Borosi Gábor készítette, technikai támogatás: Oláh Endre, Dupaj Péter, Lipécz Tamás.
Nyári napforduló (Szuszék tanulmányok 6.)
A harmadik teremben látható képek a művész saját munkásságának állítanak egyfajta emlékművet. Ismétlődések, sorozatok követik egymást: a Szuszék-tanulmányok, az Üzenet sorozat, a Képződő tér egyes lapjai és festményei, vagy az Utókép problémakörét körüljáró alkotások, amelyek folytonos elmozdulások, tovább lépések, kitérők, szín- és formavariációk, töredékek, amelyek révén a látható és a láthatatlan világ határát csukott szemmel is felismerjük. Önironikus alkotás a Képződő tér / Nézhetetlen (1980), az Új nézhetetlen (2011. április) című két műve, mert a sírkőmotívum látványát a kép színes, hullámzó rácsozata ellenpontozza.
Új nézhetetlen
Szabadulás is gazdag színvilága. A barokkos barnák sötét világából. Egyben visszatérés fontos mesterekhez, pályatársakhoz. Megidézés, emlékezés. Figurális festészete kezdet, alkotói pályáját az absztrakt festészet jellemzi. A forma és a szín együtt mozgása, emelkedése, süllyedése, hullámzása. Nem az idő, hanem a mozgás válik képi világának fontos elemévé. A lélek mozgása, belső útja. Szabad és független alkotó, aki ismétel, ha kell, reflektál önmagára, gondolataira, motívumokat, formákat, színkombinációkat ismétel, megfordít vagy szabad ellentétként ábrázol. Az Üzenet egyes motívumai – univerzális jelként – újra és újra felbukkannak későbbi műveiben, új tartalommal, érzelemmel, új színnel, mélységgel és gazdagsággal.
Régi képeim Párizsban
Keserü Ilona szimbólumok és mítoszok által körül fogva is a tudományos megismerésre törekedett és törekszik mind a mai napig. Színtanulmányai a színek árnyalatait veszik górcső alá, miközben alkotói folyamatának szerves részét képezi az önreflexió, a saját művészi személyiség és a saját munkássága iránti elkötelezettség, a művészi szerep tudatos felvállalása.
A művész jelen volt a kiállításon, 91 évesen. Öröm volt látni.
Kölüs Lajos
Az ütemes szívdobogás
Mottó: A világ felosztható azokra: / akik kenyér nélkül eszik a csokoládét; / akik nem bírják
megenni a csokoládét, / hacsak nem kapnak hozzá kenyeret is
(Stefano Benni: Margherita Dolcevita, ford. Nádor Zsófia, Scolar Kiadó, 2015)
Káprázat. Villogás 2.
Valamiféle teljesség érzés kerít hatalmába a tárlat láttán. Egy életút és megannyi szívdobogása, gubanca. Nem törvény által adatott a tehetsége, hogy miként munkált benne a hit, műveiből sugárzik. Anyagtalansága a szín, a lélek, happy end nélkül. Hogy mondhatnám női princípiumnak is? Talán. Inkább ikonnak, olyan lénynek, aki gyöngéd és simogató tud lenni, mint a tavaszi napsütés. Mesélni és festeni csak azt lehet, ami az igazság. Művei által érzéki képet kapunk arról, hogy mi is az az intuíció, kreativitás, miként lehet általuk az élet élvezetét kifejezni.
Formáiban ott a női szexualitás, a női test szépsége, hamvassága. És ott az erőszak szelídsége is. A férfiak láttatásának öröme, a másik nemmel való kommunikáció (portrék), az egyenrangúság természetessége, amely a női emancipáció alapja. E nélkül minden keresztényi gesztus, gondolat hiányos marad, megbillen.
Hommage à Ferenc Martyn
Az első terem címe: A szemlélődéstől az absztrakcióig. Az ötvenes–hatvanas években készült korai rajzait láthatjuk, a finom hullámvonalakat, gesztusokból álló absztrakciót. Nyomon követhetjük világképe kibontakozását, miként figyeli meg a világot, a környezetét, és a megfigyelésben, a megragadásban látásmódja, hogyan alakul át intuitív, belső érzéseket megjelenítő szín- és jelfestészetté. Tus, toll, ceruza mindig volt a táskámban, én nem fotóztam, hanem mindent lerajzoltam.
A Keserü Ilonára elementáris hatást gyakorló balatonudvari barokk temető szív alakú sírköveinek ívelt formái beleépültek formavilágába. Kutató-kísérletező elme. Munkájában a kutatás és a festészet nem különül el. A kutatás az a folyamat, amelyet különféle festékekkel, anyagokkal és eszközökkel a vásznon valósít meg. A képalkotás folyamata maga a színkutatás. Színek és terek, amelyeket szemünk és agyunk élvezhet, láthat, megismételhet és tovább formálhat.
Szemhéj mögött 2.
Sírköveket és kerítéseket (talált tárgyakat) emelt ki a mindennapi világból. Megtisztít, mint Tandori Dezső a költészeti hagyományt az Egy talált tárgy megtisztítása című verskötetében. A közhelyszerű létezésre irányítja a figyelmünket, és arra, hogy ebben a közhelyszerűségben mennyi furcsaságot fedezhetünk fel. Miközben a szivárvány tiszta színeit viszi vászonra, radikálisan kerüli a festőiséget. Művészetében ez a meglepő természetesség. Semmi hivalkodás. A festészet nyelvtelenségét gondolja újra. Színeiben a puszta létige szomorúságát és a polgári élettel járó szabadságot, kontrollt fedezhetjük fel (Szerettem volna, ha úgy van. / Nem volt úgy. / Kértem: legyen úgy./ Úgy lett./ – Tandori Dezső: A Puszta létige szomorúsága).
Szférák (Hommage à El Greco)
Arcok és mesterek. Rajzok és festmények. Szülők. Vallomások. Kötődések, érintkezések. Legyen az Martyn Ferenc, Ottlik, vagy Bódy. Személyes megközelítések, Keserü Ilona belső világát mutatják, tükrözik. Csillagállások és összefüggések. Tabula rasák. Megmérettetések és kihívások. A partnerség kifejeződése. Egymásba fonódó alapformákkal, nyolcasokkal, körívekkel. Önazonosságának megtartása, az el nem térítettség állapota, küzdelmes magánya.
Tele színekkel, hullámokkal. Kimondott igékkel. Az igék Keserü Ilona esetében a színek. Se nem nőiesek, se nem férfiasok. Ősiek, mágikusak. Hitbeli, nyelv előtti színek, amelyek az intellektuális szabadságot jelentik. Számára a szín életforma, érzéki gesztus és szimbólum, alkotói elvonulás, elmélyedés és gyakorlat, megfigyelés, kutatás, feltöltődés, tartózkodás és titok. A lét és a festészet titka. A létezés bujasága, gyönyöre, színekkel teli világa, erő és formátlanság egybetartozása.
Az íves, lágy formák, Keserü Ilona művészetének sajátjai, karakterisztikusan megkülönböztetik őt a geometrikus absztrakt irányzatához tartozó kortársaktól, Bak Imrétől, Nádler Istvántól, Fajó Jánostól, Maurer Dórától. Kísérletező alkotó, kísérlete tárgya a spektrumszínek és a szivárványszínek árnyalata, a fénytörés tiszta színei, a színintenzitás.
Utóképek. Befelé fordulunk, lehunyt szemmel is látható a világ. Minden tűnékenysége ellenére. Van is, nincs is. Véges is, végtelen is. Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra (Weöres Sándor: Szembe fordított tükrök). Mondhatnám azt is – a tér abszolút hiánya ölt testet, mintha nem lenne többé horizont, amelyet így nem is birtokolhatunk. Univerzummá válik a fénytelen szemű ember, aki az utolsó fénytörést emlékként hordja, rejti magában.
Térség energianyomokkal
Színátmenetek és színhiányok. Az egymás mellettiség hiánnyal teli. Árnyalatok maradnak ki a logikus sorból. Nincs átmenet. Filmszakadás van. Az ott lévő színek ragyognak. Keserü Ilona színpreferenciái atmoszférát teremtenek. A teret új színperspektívába helyezik. Szívdobogás az árnyék mellett, az árnyékkal együtt. A szívdobogás váratlanul megszűnik, majd újra felbukkan. Két szívdobogás egymás mellett, egymás fölött. Nincs belül vagy kívül, lebegés van és feszült jelenlét. Gubanc. A világ működik.
