Farkas Arnold Levente
A pontos idő
Olazi. Most úgy teszek, mintha hirtelen eszembe jutott volna valami lényeges. Nem láttátok Pétert? Hol van Péter?
Elize. Elment halászni, fogott egy halat, talált a szájában egy húszezrest.
Aliza. A haza bölcse egy tétova hal szájában a hallgatás maga.
Elize. Miért keresed?
Olazi. Most van a kivégzés, nem szeretném, ha lemaradna róla.
Elize. Most van a kivégzés? Miért nem szólsz?
Aliza. Vágyaim kiülnek az ablakba, onnan lesik áldozatukat.
Olazi. Most mondta be a rádió!
Aliza. Csapataink készen állnak! A kormány a helyén van! Nyugaton megfékezzük az imperializmust! Aki nem velünk, az ellenünk! Keleten kivégezzük azt, akitől ez az idézet származik!
Elize. Elize most eljátssza, hogy ő a gonosz mostoha, aki felfogadja a hét fejvadászt. Tekintélyes súlyú pénzeszacskót nyújt az első fejvadásznak. Öljétek meg! Ezt mondja? Végezzetek vele! Vagy inkább ezt?
Olazi. Olazi most a hét fejvadász. Átveszi a pénzeszacskót. A súlyát latolgatja. Látszik, hogy elégedett. Mindenre elszánt, marcona fickó.
Aliza. Aliza lesz Hófehérke. Mi a címe ennek a darabnak? Hófehérke és a hét fejvadász?
Elize. Elize méltatlankodik, a gonosz mostohát még a címből is kihagyták.
Olazi. Olazi csitítgatja a mostohát alakító színészt, nyugodj meg, te vagy az oka mindennek, te fogadtál fel minket, egyébként a végezzetek vele jobb, inkább azt mondanám.
Aliza. Aliza alázatosan menekül.
Elize. Elize kifejti, hogy a szépség az oka mindennek, Hófehérke szépsége.
Olazi. Olazi alázatosan megkérdezi a királynőt, fenség, ha a hercegnő nem volna szép, nem kellene meghalnia?
Aliza. Aliza szomorúan felsóhajt. Ha nem volnék szép, élhetnék. Miféle létező az, aki elpusztítja a szépet, miféle szépség az, aki nem tűr meg maga mellett másféle szépséget, lehet-e szép a gonoszság?
Elize. Hódolat illet, nem bírálat!
Olazi. Futáraim szerint nagy jel tűnt fel keleten, egy fényesen ragyogó csillag, ami nem mozdulatlan, mint a többi, hanem rendületlenül halad az ég mezején.
Aliza. Az erdőben találkoztam két másik hercegnővel, Csipkerózsikával és Hamupipőkével.
Elize. A Semerre utca három és félben a három királylány ebédel éppen.
Aliza. A három királylány, aki múlt télen gyermeket látogatott Betlehemben.
Elize. Én Prágából jöttem, mondja az egyik, kabátján a csillag halványan látszik.
Aliza. Én Varsóból jöttem, mondja a másik, megözvegyül a szűz jövő tavaszig.
Olazi. Én nem tudom, honnan, hallgat a néma, feltámaszthatatlan a csönd halála.
Aliza. A helytartó kezet mos ebéd előtt, tegnap büntetett, ma a tömegbe lőtt.
Elize. Mi van ebédre? Báránysült megint? Nem volna jobb elfogyasztani útközben?
Aliza. Utazunk megint? Születés vagy halál? Az örökkévaló időben talál.
Olazi. Nincs idő az örökkévalóságra.
Aliza. A változatlanság így marad árva.
Elize. A Semerre utca három és félben a három királylány ebédel délben.
Aliza. Az egyik királylány haja fekete, aranyat hozott estére nem ide.
Elize. A másik királylány haja vöröses, lehetne talán köze a tömjénhez.
Olazi. A harmadik királylány haja szőke, pedig a mirhára nem is rímelne.
Elize. A Semerre utcában arra gondol három királylány, hogy az angyal horkol.
Aliza. Beleremeg a teremtés hét feje, a hetediknek vasárnap a neve.
Olazi. Egy fej neve vasárnap csak úgy lehet, ha ebéd előtt helytartó mos kezet.
Elize. A helytartó anyja gonosz mostoha, akinek a szűz gyermekre fáj foga.
Aliza. Csecsemők kezét és lábát keresztre szegezi a helytartó tiszta keze.
Olazi. Bedobja a lélek a törülközőt.
Aliza. Az örökkévalóság így nyer időt.
Elize. A Semerre utca három és félben a három királylány ebédel szépen. Arról beszélgetnek, hogy sétálni jó, mert látvánnyal telik meg a szemgolyó.
Olazi. Ebéd után sétáljunk északra, mert körbeveszi a csöndet a néma kert.
Aliza. A néma kertben levedlett kígyóbőr mintája gyúr dallamot a jelekből.
Elize. Ritmusként ismétlődik a bűn, pedig meg kellene bocsátani valamit.
Olazi. Vacsorára érünk vissza északról, beszélgethetünk halkan a sétánkról.
Aliza. A néma kertben jártunk északon. Volt ott levedlett kígyóbőr, el nem gondolt gondolat, de a legjobban az tetszett, amikor a boldogság is tévedett.
Elize. Későre jár, talán bizonyos, álom ereszkedik alá a láthatáron.
Olazi. Nem tér vissza a jeltelen pillanat.
Elize. Az elmúlástól örökre védd magad a Semerre utca három és félben, ahol az örökkévaló időtlen.
Aliza. A közönség nem érti, mi folyik itt. Három színész a színpadon valamit fecseg szavakról meg hallgatásról, míg maga az előadás unalmas, híg.
Elize. A Semerre utca három és félben a három királylány ebédel négyen.
Olazi. A negyedik királylány lehetnék én, szívemben szökdécsel a méla remény.
Aliza. A három királylány férfinak látszik. A közönség esetleg unatkozik?
Olazi. Hol van a fegyver, ami elsülhetne?
Elize. Színpadon meghalni elénekelve a hattyúk dalát operában szokás.
Aliza. A halott színész az élőnek sírt ás. Nyers ez a szöveg, jó volna látni, hogy a mozdulatlanság boldogan dobog.
Olazi. Az órájára néz. A pontos idő tizennyolc óra negyvennyolc perc. Kezdjük.
Elize. A szerzőt majd megkérjük szépen, hogy másolja ide Arany János és Petőfi Sándor egynémely elegyes költeményét.
Olazi. Az órájára néz. A pontos idő tizennyolc óra negyvennyolc perc. Táncoljunk!
Aliza. Péter és a többi apostol eljárja azt a táncot, amit víz és bor között lejtettek a kannai menyegzőn.
Olazi. Az órájára néz. A pontos idő tizennyolc óra negyvennyolc perc. Itt az idő!
Elize. Valahogy játékba kell hoznunk a sakkot. Utalnunk kell arra, hogy minden háború olyan, mint egy sakkjátszma, a csatatér a sakktábla, a katonák a bábuk.
Olazi. Az órájára néz. A pontos idő tizennyolc óra negyvennyolc perc.
Aliza. Kossuth Lajos édesapám, felesége édesanyám.
Olazi. A pontos idő tizennyolc óra negyvennyolc perc. Híreket mondunk.
Elize. Harangoznak Monostoron, isten kegyelmes ostorom, csak az jöjjön katonának, ki hű fia hazájának.
Aliza. Harangoznak Pócsmegyeren, isten ostor és kegyelem, csak az jöjjön katonának, ki hű fia hazájának.
Elize. Kossuth Lajos édesapám, felesége édesanyám, én vagyok a legszebb fia, Magyarország katonája.
Aliza. Sakkot adok a királynak, mattot a monarchiának, sakkbábu vagy a sakktáblán, a szabadság az én hazám.
Elize. Sakkot adok a királynak, mattot a monarchiának, ha már bábu vagy a táblán, a szabadság nyerje játszmám.
Aliza. Sakkot adok a királynak, mattot a monarchiának, futót, lovat, bástyát ütök, a szabadságért meghalok.
Olazi. Magyarország csendes, újra csendes, elzúgtak forradalmai. Szégyen reá! Lecsendesült, de szabadságát nem vívta ki.
Elize. Legközelebb talán szabadok leszünk.
Aliza. A forradalmakban nem hiszek.
Olazi. Verekedés közben a sakkbábuk mindenfélét egymás fejéhez vágnak.
Elize. A te telefonod háromszor drágább, mint az enyém!
Aliza. Veled mindig kivételeznek a tanárok!
Elize. Neked mindig több repetát adnak ebédnél, mint nekem!
Aliza. Neked hármas lett a magatartásod, nekem meg csak kettes!
Elize. Én klasszabb zenéket hallgatok, mint te!
Olazi. A pontos idő tizennyolc óra negyvennyolc perc.
Elize. Emberek! Mindenkinek szüksége van a hazára!
Aliza. Nem! A hazának van szüksége mindenkire!
Elize. A hazának szüksége van mindenkire! Jó?
Olazi. Folytasd!
Elize. Megtáncoltatjuk a németet!
Aliza. Velünk táncol, aki bátor!
Elize. Aki velünk táncol itt, a piactéren, az velünk fog táncolni ott, a csatatéren.
Aliza. Is.
Olazi. Aztán mennyi lesz az obsit?
Elize. Nem pénzért szeretjük a hazát.
Aliza. Fizetésemelés.
Elize. Tizenharmadik havi nyugdíj.
Olazi. Családi adókedvezmény.
Elize. Pénzért szeret a prostituált.
Olazi. Tizennyolc óra negyvennyolc perc.
Megjelent a Bárka 2023/2-es számában.
