Molnár Lajos

Személyes történelem

Tavaly szeptemberben, a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatták be Ványai Fehér József Tésztás szívű, kicsi fiúk című novelláskötetét. A szerzőnek ez a tizenkettedik könyve, és a harmadik prózakötete.

A Tésztás szívű, kicsi fiúk részben átírja és újraírja az előző, a Kádár-korszakot taglaló novellásgyűjtemény, a Doktor Keserű széttépi a Ricsét és a Mobilt témáit. Itt is olvashatóak a kollégiumi és sorkatonai történetek, de belép új tematikaként a jelen, a hadifogság, a málenkij robot, sőt – Nagyszalonta révén – Trianon is. A hátsó borítón a szerző így fogalmazza meg szándékát: „Magát a valóságot próbáltam nyakon ragadni irodalmi eszközökkel, valódi jellemeket, hús-vér figurákat teremteni…”

Bár a borító novelláskötetet ígér, a Lopakodó című prózát olvasva kétségeim támadtak a műfajt illetően. Az írás ugyanis Bogár László visszaemlékezését tartalmazza, akinek a neve a szeghalmiaknak talán még mond valamit: Bogár László sokáig a városban élt, és egy-két verse, novellája a nyolcvanas években a Békés Megyei Népújságban és az Új Aurorában látott napvilágot. Mivel jó ideig barátságot ápoltam vele, számomra nyilvánvaló, hogy a szöveg lényeges fikciós elemet nem tartalmaz.

Meglátásom szerint a kötet legerősebb darabja az első és az utolsó. A kék madár című rövidprózában a szerző érdekes párhuzamot von a narrátor és az általa megfigyelt galamb között. Mindketten értelmetlenül cselekszenek. A narrátor munkanélküli, egész nap a városban lófrál, mert nem meri bevallani feleségének sanyarú helyzetét. A befejező Nagyapám, Nagyszalonta, Arany, Toldi című novella érdekessége, hogy az elbeszélő unoka próbálja kinyomozni, hogy nagyapja 1910-ben egyedül, csupán tizenkét évesen miért utazott Endrődről Nagyszalontára. Az idősíkok egymásra vetítése is izgalmassá teszi a szöveget. De színes, olvasmányos írás a Hosszú Jóska Mezőtúrról című is. A cigány férfit télen is mezítláb látják a városban, ha a piaci árusoktól cipőt kap ajándékba, eladja, mert neki nincs szüksége rá. „A legszabadabb ember, akivel mostanában találkoztam”, szögezi le a narrátor.

Mivel a kötet második részében a visszaemlékezők a téeszbe kényszerítés szenvedéseiről, a hadifogság és a málenkij robot szörnyűségeiről beszélnek, Ványai Fehér József könyvét elsősorban azoknak ajánlom, akiket érdekel a kommunista diktatúra időszaka – vagy azért, mert maguk is megélték, és érdekli őket, hogy a szerző miként mutatja be, vagy, mert később látták meg a napvilágot, és kíváncsiak szüleik, nagyszüleik korára.

Ványai Fehér József: Tésztás szívű, kicsi fiúk, Napkút Kiadó, Budapest, 2024., 140 oldal, 2990 Ft