|
Lehet-e nevetésbe csomagolni a tragédiát? – Kovács Dominik, Kovács Viktor: Lesz majd minden
|
Háy János tárcái
|
|
|
Lehet-e nevetésbe csomagolni a tragédiát? – Kovács Dominik, Kovács Viktor: Lesz majd minden
|
|
|
Balássy Fanni: Készülődés
|
|
|
Háy János tárcái
|
|
|
A református Sinka
|
„Innen már látható a skicc: / drámai színek a széles-kurta vásznon, / hevenyészett golgotai vidék. / Ámuló női tekintetek és táguló / tér, majd pompa, dísz és kényelem. / Minden és több, mint ami hiányzott.” Farkas Wellmann Éva verse, melyet Munkácsy Mihály tiszteletére írt.
„A műhely forgácsait elhagyták a / színek, lepkék: így láss! Hazajöttem. / Az égi ecsetek vak villanása / tombol így a földi börtönökben.” Csillag Tamás verse, melyet Munkácsy Mihály művészete ihletett.
„remek karaktereket, fordulatos cselekményvezetést, a mára szinte teljesen eltűnt falusi életforma különleges és egyedi hangú feldolgozását kínálja a kötet, mely sok egyéb mellett olyan fontos és ritkábban tárgyalt kérdésekkel is foglalkozik, mint a házasságon belüli szexualitás hiánya vagy akár a női alkoholizmus.” Kritika Kovács Dominik és Kovács Viktor regényéről.
„Ahogy a korábbi Szentmártoni-könyvekben együttesen érvényesül a transzcendencia és személyesség, az én-feltárás és létértelmezés, a valóságábrázolás és a hiány alakzatainak dokumentálása, úgy ebben a könyvben is fellelhetőek a gondolati líra fentebb írt fogalompárokkal jellemzett »hagyományai«.” Farkas Gábor kritikája az Eső előtt hazaérni című kötetről.
„Ezeken a szombatokon máshogy kopognak az esőcseppek, lassabban fő le a kávé, és különösen feszes a tejszínhab. Ilyenkor nem mennek lenémítva a hírek a háttérben, és mintha a szőnyeg rojtjait is kifésülték volna.” Herbert Fruzsina novellája a Hajóhídon.
Az Irodalmi Magazin szeptember 6-án rendezte meg Gion Nándor-konferenciáját a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében, amelynek anyaga ‒ bővített formában ‒ hamarosan magazinformában is megjelenik. A konferenciáról Acsai Roland tudósít.
„Azt gondolom, hogy – bár számtalan kérdés nyitva maradt – de épp ezen van a hangsúly: vigyük haza az előszüremlő kérdéseket, felvetéseket, hogy legyen mit tovább gondolni…” Oláh András összefoglalója a Tokaji Írótáborról.
„Az Ágain megtart kicsit családi album, kicsit önéletrajz, kicsit magánmitológia, ám az ereje éppen abban van, hogy nem marad a családban, és nem ragad bele a magánszférába.” Luzsicza István kötetét Bene Zoltán ajánlja.
„Kíméletlen pontossággal tárja elénk a versbeszélő (a költő?) életszakaszainak lírai lenyomatát, a felnőtté válás ismerős mozzanatait.” Tibély Orsolya Kötve hiszem című kötetét Lesitóth Csaba ajánlja.
„Nem csak a felezőszonettek alkotói korszaka zárult le, hanem egy alkotó versalkotói korszaka is lezárult vele. Öröm és büszkeség, hogy a Kortárs Kiadó a könyvvel méltó keretet adott ennek a búcsúnak.” Zalán Tiborral Szabados Attila beszélgetett.
„Felszabadultan írtam, néha még mosolyogtam is közben. Annyiszor elmeséltem, hogy eszembe jutott, miért ne írnám le, a mondatok régóta készen voltak a fejemben. Ennyi idő távlatából jó volt visszagondolni arra, hogy nekem boldog gyermekkorom volt.” Kontra Ferenccel Luzsicza István beszélgetett.
„Mielőtt hazaindulnánk, teszünk egy sétát a Tisza-parton. Virágoznak a fűzfák. Ahogy átbújunk az ágaik alatt, a finom sárga por megtapad a vállunkon. Serken a fű, néhol százszorszépfejek pettyezik. Előrerohanok a folyóhoz, hátha a sekély vízben megpillantok egy-egy kishalat. Anya és apa lemaradva követnek, minden lépéssel távolodnak egymástól.” Balássy Fanni prózája, mely a Munkácsy-évfordulóra íródott.
„Pál figyelmét mégsem a vázolt figurák, a kép kiemelt szereplői kötik le. Hanem a háttérben ücsörgő bajszos alak, aki a sötétített ablak alól figyeli a mulatozó truppot. Különös sejtelme támad. Ránagyít a képre. Szikár arc, lapos pillantás. A minap járt a múzeumban, ahol ez a festmény is látható, és mérget venne rá, hogy a háttérbeli figura nincs a képen.” Kiss László Prózája, melyet Munkácsy Mihály művészete ihletett.
„Az oszmán kori Magyarországon ugyanakkor minden keleti pompa mellett elég puskaporos volt a levegő, a démonok ily módon bekívánkoztak a sztoriba. Az pedig szándékos volt, hogy az Aranyalma nem egy bizonyos esemény idején játszódik, hanem belesűrítettem a 150 éves hódoltság számos történését, hogy minél átfogóbb legyen a tabló.” Benedek Szabolcsot Kiss László kérdezte.
„Verset, prózát egyaránt olvasok. De a dalszövegnek való verset keresni kell. Ha úgy tűnik, megtaláltam, olvasgatom, mondom hangosan, magamban, mormogom, s előbb-utóbb megszólal, csak ekkor fogok hozzá a komponáláshoz. Hagyni kell, hogy megszólaljon benned a szöveg. A vers dominál. Akkor jó, ha úgy tűnik, hogy a vers és a zene együtt született.” Krulik Zoltánt Acsai Roland kérdezte.
„A vér a családi kötődés (ősiség, vérség, kapocs stb.) egyik legkézenfekvőbb motívuma, és épp ezért volt kérdéses is: nem túl elhasznált, bejáratott-e. Ugyanakkor ezzel azt is kilátásba helyezem, mi történik, ha a kapocs fellazul, megtörik.” Szabados Attilát első kötetéről, a Vérsűrűségről Kiss László kérdezte.
November 11-én Darvasi László és régen várt nagyregénye, a Neandervölgyiek vendégeskedett Békéscsabán. A szerzőt Elek Tibor irodalomtörténész, a Bárka főszerkesztője kérdezte az esten – előtte pedig röviden kameránk előtt.
„Az oszmán kori Magyarországon ugyanakkor minden keleti pompa mellett elég puskaporos volt a levegő, a démonok ily módon bekívánkoztak a sztoriba. Az pedig szándékos volt, hogy az Aranyalma nem egy bizonyos esemény idején játszódik, hanem belesűrítettem a 150 éves hódoltság számos történését, hogy minél átfogóbb legyen a tabló.” Benedek Szabolcsot Kiss László kérdezte.
„Verset, prózát egyaránt olvasok. De a dalszövegnek való verset keresni kell. Ha úgy tűnik, megtaláltam, olvasgatom, mondom hangosan, magamban, mormogom, s előbb-utóbb megszólal, csak ekkor fogok hozzá a komponáláshoz. Hagyni kell, hogy megszólaljon benned a szöveg. A vers dominál. Akkor jó, ha úgy tűnik, hogy a vers és a zene együtt született.” Krulik Zoltánt Acsai Roland kérdezte.
