|
Magyary Ágnes tárcái
|
Sikeres mélyrepülés – Szálinger Balázs: Mintha repülnék
|
|
|
Nobel-díjasok, akiket ismertem
|
„Maradj férfi. Amit a sors rád szab, / fogadd bátran, sőt: akard. / Időd viharában te nem virág vagy, / hanem a kard.” Both Balázs versei a Bárkából.
„Maga nem érti, nem értheti. / Hiába rajzolja, másként nem tud / megszabadulni az ember / a más nőjétől, csak / ha ellöki magától.” Szilágyi András versei.
„A Mintha repülnék olyan lett, mint amit az egyik legemblematikusabb felvidéki magyar városról, Eperjesről ír benne a szerző. Ennek a városnak »minden rezdülése magát a várost ünnepli. Eperjesnek témája Eperjes, nem hazudják, nem ferdítik a múltat, nem próbálják újracsiszolni, csak hagyják lenni és elmúlni, addig pedig vigyáznak rá.«” Szálinger Balázs könyvéről Nagygéci Kovács József kritikája.
„hogy megértsük a kései pályaszakasz Jókai-műveit, felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak Fried István írásai, amelyek hozzájárulnak a Jókai-életmű páratlan jelentésgazdagságának feltárásához, segítenek megérteni Jókai írói törekvéseit, és nem utolsó sorban arra ösztönöznek, hogy olvassuk újra Jókait és vegyük kézbe a kevéssé ismert Jókai-szövegeket is.” Fried István könyvéről Major László kritikája.
„Ezeken a szombatokon máshogy kopognak az esőcseppek, lassabban fő le a kávé, és különösen feszes a tejszínhab. Ilyenkor nem mennek lenémítva a hírek a háttérben, és mintha a szőnyeg rojtjait is kifésülték volna.” Herbert Fruzsina novellája a Hajóhídon.
Az Irodalmi Magazin szeptember 6-án rendezte meg Gion Nándor-konferenciáját a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében, amelynek anyaga ‒ bővített formában ‒ hamarosan magazinformában is megjelenik. A konferenciáról Acsai Roland tudósít.
„Azt gondolom, hogy – bár számtalan kérdés nyitva maradt – de épp ezen van a hangsúly: vigyük haza az előszüremlő kérdéseket, felvetéseket, hogy legyen mit tovább gondolni…” Oláh András összefoglalója a Tokaji Írótáborról.
„a tét, a történet ugyanaz: megragadni a pillanatot a peremen, kísérni a végességgel való szembesüléstől a halálig vezető úton: nagycsütörtöktől nagypéntekig." V. Técsy Edit Farkas Gábor új kötetéről írt az Olvasónaplóba.
„…egyre magasabb fákra mászni, érezni az élet áramlását a fatörzsekben, a „Semminek Ágán” Batmanként csüngve elmélkedni.” Sirokai Mátyás kötetét Debreceni Balázs ajánlja az Olvasónaplóban.
„Nem csak a felezőszonettek alkotói korszaka zárult le, hanem egy alkotó versalkotói korszaka is lezárult vele. Öröm és büszkeség, hogy a Kortárs Kiadó a könyvvel méltó keretet adott ennek a búcsúnak.” Zalán Tiborral Szabados Attila beszélgetett.
„Felszabadultan írtam, néha még mosolyogtam is közben. Annyiszor elmeséltem, hogy eszembe jutott, miért ne írnám le, a mondatok régóta készen voltak a fejemben. Ennyi idő távlatából jó volt visszagondolni arra, hogy nekem boldog gyermekkorom volt.” Kontra Ferenccel Luzsicza István beszélgetett.
„Már egy ideje, amikor időmbe belefér, Hrabal verseivel bíbelődöm/küszködöm (mikor hogy), melyeket Szigeti Laci szállít rendszeresen, azzal a nem titkolt szándékkal (vagy inkább csak reménnyel, melyben osztozom vele én is), hogy akár egy magyar kötet is kikerekedhetne belőlük valamikor.” Tóth László naplójegyzetei.
„Karinthyék voltak nálunk aznap délután. Az író felesége, Aranka, még kért egy utolsó cigarettát, mert az övé persze éppen most fogyott el, és amikor tüzet is kért szokásos nagyvonalú mozdulatával, amivel mintha ő tenne szívességet a másiknak azzal, hogy kegyeskedik odafordulni a gyufalánghoz, akkor a szemem sarkából véletlenül észrevettem a feleségem rosszalló tekintetét.” Dávid Péter novellája, mely Kosztolányi Dezső évfordulója alkalmából íródott.
„Szerintem izgalmasabb, ha az életünket nem próbáljuk meg folyton irányítani. És talán még izgalmasabb, ha másokét sem igyekszünk irányítgatni. Talán kicsit több csendre lenne szükség (ezt magamnak is mondom), hogy valódi döntések születhessenek, hogy odafigyelhessünk arra, mire van szüksége azoknak, akik körülöttünk élnek. Ez az, amit lehet irányítani.” Szita Szilviát Kiss László kérdezte.
„A fanyalgás az emberi természet része. De ezt a hangulatot igyekszem messze elkerülni. Kérdeztek már erről. Most sem tudok mást mondani: nem szeretem a szekértáborokat. Nem szeretem a megbélyegzést sem. Túl sok az árok. Ezeket nem megerősíteni, hanem betemetni kellene.” Oláh Andrást Petrusák János kérdezte.
„A versekre visszatérve: írom is valahol, csak abban vagyok bátor, hogy néha bevallom a gyávaságomat. Az esendőséget, a bizonytalanságot. Érdekes az internetes közösségi tér is. Pörgetem a posztokat, kommenteket, s megijeszt, hogy érzékenynek, értelmesnek hitt emberek, írók is, milyen magabiztossággal állítanak ezt-azt a világ dolgairól.” Jenei Gyulát Kiss László kérdezte.
2025. január 25-én vette át Nagy Koppány Zsolt a Bárka-díjat a Békéscsabai Jókai Színház Vigadójában. Az ünnepség előtt kameránk előtt is beszélt röviden legújabb könyvéről, A remegő kezű órásmesterről.
„Szerintem izgalmasabb, ha az életünket nem próbáljuk meg folyton irányítani. És talán még izgalmasabb, ha másokét sem igyekszünk irányítgatni. Talán kicsit több csendre lenne szükség (ezt magamnak is mondom), hogy valódi döntések születhessenek, hogy odafigyelhessünk arra, mire van szüksége azoknak, akik körülöttünk élnek. Ez az, amit lehet irányítani.” Szita Szilviát Kiss László kérdezte.
„A fanyalgás az emberi természet része. De ezt a hangulatot igyekszem messze elkerülni. Kérdeztek már erről. Most sem tudok mást mondani: nem szeretem a szekértáborokat. Nem szeretem a megbélyegzést sem. Túl sok az árok. Ezeket nem megerősíteni, hanem betemetni kellene.” Oláh Andrást Petrusák János kérdezte.
