|
Kontra Ferenc tárcái
|
|
|
Kontra Ferenc tárcái
|
|
|
Cserna-Szabó András: Soha
|
|
|
A bús férfi százesztendős panaszai
|
„odafent égboltra fűzött felhők idelent az ember egy élet erejéig” – Rumpler György versei a Bárkából.
„Titokban, amikor félrenézett, meg- / csörgettem, felhívtam őt telefonon. / Felvette, rám nézett, s bölcsen így szólt, ez / a Károly fiam, ő hív fel legtöbbször, // nem tudom, miért csörgetett meg, hiszen / tudhatná, ilyenkor látogatóim / lehetnek (...).” Fellinger Károly versei a Bárkából.
„egy olyan lírai alkotás, amely a modern ember belső és külső univerzumait vizsgálja, különös figyelmet szentelve a természet, a kozmikus rend, valamint az emberi tapasztalat finom összefüggéseinek. A kötetet ajánlom azoknak az olvasóknak, akik szeretnek elmerülni a mélyebb filozófiai gondolatokban, ugyanakkor élvezik a lírai szépséget és az élő, lélegző metaforákat.” Bálint Tamás kritikája.
„A legizgalmasabb annak a folyamatnak a megfigyelése, hogy az eredendően bölcs, szinte buddhista identitás hogyan távolítja el magától a nyugati világban szocializálódott, rettegő egót, aki még ösztönösen kapaszkodik, ragaszkodik, aki természetszerűleg önző, akit a földi lét marasztal, korlátoz, depresszióssá, dühössé tesz (...)” Lapis József kötetéről Fodor György kritikája.
„Ezeken a szombatokon máshogy kopognak az esőcseppek, lassabban fő le a kávé, és különösen feszes a tejszínhab. Ilyenkor nem mennek lenémítva a hírek a háttérben, és mintha a szőnyeg rojtjait is kifésülték volna.” Herbert Fruzsina novellája a Hajóhídon.
Az Irodalmi Magazin szeptember 6-án rendezte meg Gion Nándor-konferenciáját a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében, amelynek anyaga ‒ bővített formában ‒ hamarosan magazinformában is megjelenik. A konferenciáról Acsai Roland tudósít.
„Azt gondolom, hogy – bár számtalan kérdés nyitva maradt – de épp ezen van a hangsúly: vigyük haza az előszüremlő kérdéseket, felvetéseket, hogy legyen mit tovább gondolni…” Oláh András összefoglalója a Tokaji Írótáborról.
„Ványai Fehér József könyvét elsősorban azoknak ajánlom, akiket érdekel a kommunista diktatúra időszaka – vagy azért, mert maguk is megélték, és érdekli őket, hogy a szerző miként mutatja be, vagy, mert később látták meg a napvilágot, és kíváncsiak szüleik, nagyszüleik korára.” Molnár Lajos könyvismertetője.
„A szent és a profán horizontális egymásba játszása mellett egy vertikális irányú mozgás is érzékelhető: a szent szöveg lehúzásával ellentétes a profán szöveg megemelése, a Ferencváros felmagasztalása.” Mindák Dániel debütkötetét Somi Éva ajánlja az Olvasónaplóban.
„Nem csak a felezőszonettek alkotói korszaka zárult le, hanem egy alkotó versalkotói korszaka is lezárult vele. Öröm és büszkeség, hogy a Kortárs Kiadó a könyvvel méltó keretet adott ennek a búcsúnak.” Zalán Tiborral Szabados Attila beszélgetett.
„Felszabadultan írtam, néha még mosolyogtam is közben. Annyiszor elmeséltem, hogy eszembe jutott, miért ne írnám le, a mondatok régóta készen voltak a fejemben. Ennyi idő távlatából jó volt visszagondolni arra, hogy nekem boldog gyermekkorom volt.” Kontra Ferenccel Luzsicza István beszélgetett.
„Levette bukósisakját, csöpögött róla a víz, a lépcsőkorlát végére akasztotta. A kesztyűjét nem vette le, megnyomta a csengőt. Bentről zene hallatszott. Rögtön felismerte: Beethoven. Még egyszer csöngetett, ezúttal kétszer. Míg várakozott, elolvasta a névtáblát: Abellino Chollnoc.” Cserna-Szabó András novellája.
„Igyekezett kedves lenni, dicsérni, de látta a költőn, többet várt, ezek a versek ennél többet érdemelnek. Erik büszke volt magára, hogy ebben a szorult helyzetben eszébe jutott a Békési Gyűjtemény. Meg tudta nyugtatni a költőt. Még így is vonakodva ment el, szuszogva, elgyötörten.” Grecsó Krisztián regényrészlete.
„az én felnövésem során is történt mindenféle dolog, aminek következtében nehezebben fejeztem ki, vagy éltem át bizonyos érzelmeket. Iróniával tartottam távolságot tőlük. Aztán rájöttem erre, és azt vettem észre, hogy egyre vallomásosabb, az érzelmeket direktebben felvállaló szövegeket írok. Váó – mondtam magamban. Tehát nálam is divatba jöttek az érzelmek.” Nagy Dánielt Kiss László kérdezte.
„Mert hiába az összes kozmetikai és kirurgus praktika, a mai nő is pont úgy öregszik, veszti el vonzerejét, és szörnyed el önmagán, mint a középkor asszonyai. És nemcsak testben, lélekben is öregszünk, ezért lehet erről a témáról kötetet írni. Mert az öregedés nemcsak ráncokat jelent, a látásmód változását, a világhoz való hozzáállás változását is.” Kiss Judit Ágnest Kiss László kérdezte.
„Az oszmán kori Magyarországon ugyanakkor minden keleti pompa mellett elég puskaporos volt a levegő, a démonok ily módon bekívánkoztak a sztoriba. Az pedig szándékos volt, hogy az Aranyalma nem egy bizonyos esemény idején játszódik, hanem belesűrítettem a 150 éves hódoltság számos történését, hogy minél átfogóbb legyen a tabló.” Benedek Szabolcsot Kiss László kérdezte.
November 11-én Darvasi László és régen várt nagyregénye, a Neandervölgyiek vendégeskedett Békéscsabán. A szerzőt Elek Tibor irodalomtörténész, a Bárka főszerkesztője kérdezte az esten – előtte pedig röviden kameránk előtt.
„az én felnövésem során is történt mindenféle dolog, aminek következtében nehezebben fejeztem ki, vagy éltem át bizonyos érzelmeket. Iróniával tartottam távolságot tőlük. Aztán rájöttem erre, és azt vettem észre, hogy egyre vallomásosabb, az érzelmeket direktebben felvállaló szövegeket írok. Váó – mondtam magamban. Tehát nálam is divatba jöttek az érzelmek.” Nagy Dánielt Kiss László kérdezte.
„Mert hiába az összes kozmetikai és kirurgus praktika, a mai nő is pont úgy öregszik, veszti el vonzerejét, és szörnyed el önmagán, mint a középkor asszonyai. És nemcsak testben, lélekben is öregszünk, ezért lehet erről a témáról kötetet írni. Mert az öregedés nemcsak ráncokat jelent, a látásmód változását, a világhoz való hozzáállás változását is.” Kiss Judit Ágnest Kiss László kérdezte.
