Várfalvy Emőke
Szüreti szomszédolás
Jó napot, szomszéd, de rég láttam! Minden rendben?
Abszolút, csak hát a gyerekek nőnek, egyre több velük a dolog. Folyton csivitelnek, és egyfolytában éhesek. Meg sok volt a munka is.
Hát igen, ezek a zivatarok a nyáron, ezek nagyon odavágtak.
Az biztos, de nekünk jól jöttek. Rég volt ilyen bőséges évünk, tényleg csak aludni jártunk haza, a gyerekek a végén már szinte meg sem ismertek. De hát tudja, hogy van ez, ha van munka, van bőven betevő is. Azért jó lesz végre pihenni is kicsit.
A szokásos?
Igen, húzunk délre. Az asszony meg a gyerekek már teljesen be vannak sózva az utazástól. A kicsik még sosem repültek ennyit.
Azért hallja, szomszéd, irigylem, nem lehet rossz ez a fél év munka, fél év vakáció. Még mi itt ülünk a cidriben, maguknak ott a napfény, egzotikus ízek.
Hát azért tavasztól őszig szabadnap nélkül dolgozni nem egy leányálom, nekünk is kell egy kis szabadság. És hát délen sincs kolbászból a kerítés, persze nem panaszkodom. Maguk is jöhetnének, van hely bőven.
Hát, tudja, hogy van ez, nekünk itt van ilyenkor a dolog. A föld, a szőlő, most jön csak a dandárja.
Oh, igen a szőlő, milyen lesz a termés? Nem verte el a jég?
Bár utálom a jégoszlató rakétákat, de az biztosan jó bennük, hogy nem veri el a szőlőt a jég. De a sok esőtől le vagyunk maradva a cukorfokkal.
Savanyú a szőlő?
Az. Mondjuk minél savanyúbb, annál jobb. Mert így nem csak azért nem szedi le senki, mert az összes napszámban dolgozó külföldre ment szüretelni, hanem azért sem, mert egyszerűen rossz. Így az egész a mienk.
Igen, ez az éghajlatváltozás eléggé a mi malmunkra hajtja a vizet.
Nem is az, inkább ezek a bolond kétlábúak. Maguk alatt vágják a fát nap nap után, de hát ők tudják. Még tíz-tizenkét ilyen jó év, és az unokáinknak már nem kell majd bajlódni velük. Megfőnek a saját levükben.
Végre nem veri majd le senki a fészkeket.
És a pöfékelést is befejezik azokkal a bűzös, hangos micsodáikkal.
Eltűnnek azok az idióta rongybábuk, amikkel ijesztgetik a gyerekeket a szőlőkertekben. Madárijesztő, most komolyan?!
Az hagyján, de az a rengeteg keserű izé, amivel összefújkálják a szúnyogokat, ahelyett, hogy megennék őket. Tudják is ezek mi a jó?! Tizenkét nagybátyám pusztult bele idén, és hét unokahúgom.
A szőlőt is ahelyett, hogy tőkéről ennék, leszedik, megtapossák, és megvárják, amíg megerjed. Aztán meg dülöngélnek tőle, van, amelyik még az árokba is beborul. Földhözragadt egy népség!
Az már igaz. Ne is pazaroljuk rájuk a szót!
Viszontlátásra jövőre!
Jó utat, aztán még az is lehet, hogy maguk után megyünk. Ki tudja, mit hoz a tél!
