Véssey Miklós
Kezdődik az ősz
Állítólag az ősz szeptembertől novemberig tart,
de Afrikában például nincs ősz,
szeptember, október és november ott is van,
de ősz az nincs, se tavasz, se tél,
ott csak nyár van, egész évben nyár,
nem tudom, hogy egyáltalán járnak-e ott iskolába a gyerekek,
hiszen nyáron nincsen iskola,
nem a hónapoktól függ tehát az ősz,
hanem attól, hogy hol vagyunk,
meg attól is, hogy ki mit mond,
apa például megígérte,
hogy az ősz első napján elvisz focizni,
de még nem vitt el, és már október van,
márpedig amíg nem focizunk,
nekem addig bizony nyár van, mint Afrikában,
és süt a nap, még akkor is, ha esik az eső,
és hiába könyörög anya,
mert én addig fel nem veszem az őszi kabátomat,
amíg apa el nem visz focizni,
az se érdekel, ha megfázom,
és hetekig nem tudok suliba menni.
A nagy ufókérdés
Nem tudni, hogy vannak-e ufók,
mert ahhoz egy olyan bolygó kéne, mint a Föld,
hogy pont annyi levegő, víz és napfény legyen rajta,
amennyi az élethez kell,
de mi van, ha az ufóknak más kell az élethez,
például, ha nem vizet kell inniuk,
hanem mondjuk kakaót,
ha nem zöldséget kell enniük,
hanem mondjuk marcipánt,
mert nekik az az egészséges,
lehet, hogy még levegőt sem kell venniük,
sőt, aludniuk sem kell,
játszhatnak este akármeddig,
meg nappal is, mert leckét se kell írniuk,
nem szól rájuk senki, mert szüleik sincsenek,
mondjuk a lecke itt, a Földön se szükséges az élethez,
egész nyáron elvagyunk nélküle,
a szüleink meg egész évben,
én örülnék, ha ilyen ufókkal találkoznánk,
kakaó és marcipán, alvás és lecke nélkül,
mert ha pont olyanok lennének, mint mi,
akkor ők nem is ufók lennének,
hanem igazából magunkat találnánk meg,
csak egy másik bolygón,
ami azért elég unalmas lenne,
hogy még ott is, mint mindenhol,
már megint az emberek.
Csak eltakarja
Ha a Nap mindig süt,
csak éjszaka nem látszik,
mert eltakarja előlünk a Föld,
akkor mindig tudom a leckét,
csak eltakarja előlem, hogy másra gondolok,
akkor mindig anyával vagyok,
csak eltakarja őt előlem az iskola,
akkor mindig nyár van,
csak eltakarja a jó időt a tél,
akkor apa mindig nyugodt,
csak néha eltakarja a nyugalmat, hogy kiabál,
akkor már most az vagyok, ami csak lenni akarok,
focista, űrhajós, mozdonyvezető,
csak eltakar engem önmagam elől az idő,
akkor a nagyi igazából most is velünk van,
csak azért nem látjuk,
mert eltakarja előlünk a sír.
