Képzőművészet

 

 A_Sors_megtal__lja_a_maga___tj30__cm.jpg
A Sors megtalálja a maga útját
2025, színesceruza, grafit, papír, 40x30 cm

 

Cs. Tóth János

 

Puttókkal táncoló

Kelemen Dénes Lehel római képei

 

A titok minden Kelemen-képen kitapintható, természetesen inherens módon. Az európai kultúra ismeretében dekódolható az a profán áhítat, ami kiárad a művekből. Sokakhoz hozza közel a festészetet az elefántcsonttoronyból, így teremtve vizuális értékeket. Munkássága első korszakában finom lelkületű, a kimerevített pillanatot elénk táró csendéletei az árnyékok érzékletes ábrázolásával hatottak a nézőre. De hosszú út vezetett addig, amíg a műterembelsők architektúrája magától értetődő megfesteni való témát adott számára. Hiába végezte el a Képzőművészeti Egyetemet jelesen, ahol mestere Károlyi Zsigmond volt és diploma díjat kapott, egy modell megfizetését nem engedte meg a pénztárcája. Pedig ez kellett volna a továbblépéshez. Maradt az érdekes, rezzenéstelen épületbelsők, a kietlen falak, mindennapi tárgyak megjelenítése. A csendéletek, szobabelsők, az ember hiányával láthatatlan terek, izgalmas feladványként jelentek meg előtte.

Szülei 1988-ban jöttek át Erdélyből, és őt a tizennyolc évvel idősebb nővérének családjára bízták. A testvéri szeretet azonban nem pótolhatta a szüleit. Követve őket, a főváros közelében lévő Áporkára került. Innen ingázott naponta Csepelre, majd a „Kisképzőbe”, ahol Nemes Csaba és Végh András útmutatásai alapján tevékenykedett. A diploma után tizenkét évig tanította a felnövekvő nemzedéket egy alapítványi iskolában. 2006–2007 táján visszatalált az alkotómunkához. Ismét csak a csendéletek, például egy körfűrész a falon adták a témát, de megjelenik hangsúlyozottan a táj is. A plein air kifejezett alkotói örömet okozott számára, kiváltképp, amikor Homoródszentmártonban 2007–2010 között négy  művésztelepen vehetett részt. 2010-től sorozatokat fest, jelentős tárlata volt Csepelen a rangos kiállításairól híres Kék Iskolában. Egyre többször válogatták be munkáit az országos seregszemlékre. Kiállíthatott táblaképeivel kollektív tárlatokon Gyergyószárhegytől, Kolozsváron, Szegeden, Szolnokon, Budapesten át Dunaszerdahelyig.

Felbátorodva a szakmai sikereken, megpályázta a római ösztöndíjat. Tudni való, hogy 1928-ban a magyar állam a fiatal művészek számára új ösztöndíjat alapított a Római Magyar Akadémián. Az volt a cél, hogy a francia és német orientáció helyett az olasz gyökerekhez nyúljanak vissza az alkotók. A neoklasszicizmuson alapuló stílus modern olaszossága és katolicizmusa szellemében ábrázolták a történeteket. Az egyházi témák mellett létre jöttek történelmi eseményeket ábrázoló munkák. Valaha, a két háború között, hosszú etap, egy-két év alatt alkothatott Rómában például Aba-Novák Vilmos, Domanovszky Endre, Hincz Gyula, Pátzay Pál, Szőnyi István, Vilt Tibor és a battonyai Molnár C. Pál.

 

Az_ellent__tek_vonzz__k_egym__x40_cm.jpg
Az ellentétek vonzzák egymást
2025, színesceruza, grafit, papír, 30x40 cm

 

Kelemen Dénes nagyon lényegesnek tartotta, hogy négy hét alatt nyitott szemmel járjon, és a saját szemszögéből nézze a körülötte lévő építményeket, embereket. Fontosnak érezte, hogy üzeneteket küldjön, amelyek sokakat meg tudnak érinteni a római miliőről. Közben ügyelnie kellett arra, hogy az ábrázolásmódja friss legyen és önmagából fakadjon. Ritkán használt technikát alkalmazott, nevezetesen a színes akvarell ceruzát. Néha megvizezte a színes ceruzarajzot, így akvarelles hatással tette izgalmassá a képeket. Tudott homogén felületeket létrehozni és abba helyezte a motívumokat. Miket is? A puttókat!

A puttó meztelen, mindenképpen pufók gyermekalak, ami a képzőművészetben jelent meg a reneszánsz, a barokk és még a klasszicista műalkotásokon is. A klasszicizmus hűvös, racionális eleganciájába egy kis melegséget, játékosságot hoztak ezek a figurák. Nagyon kedvelt díszítőmotívumként találjuk kis szárnyakkal a keresztény alkotásokon, valamint többnyire szárnyak nélkül a mitológiai témájú kompozíciókon. Ehhez kapcsolódik a nyilakkal ábrázolt puttó, amely Ámornak, a szerelem istennőjének kontextusában látható. A puttó parafrázisok beleemelik a nézőt a római világba. A templomi freskók ihletésében születtek és Kelemen Dénes ösztöndíjas ideje alatt jelentek meg művészetében. Itt jönnek vissza a gyermekkori emlékek Homoróddarócról, ahol a szász erődtemplom tövében laktak, és az itt látott freskók, domborművek, illetve latin feliratok elraktározódtak lelki videókazettáján. Ebben az időben már sokat rajzolt: traktort, lovat, mindent a körülötte lévő erdélyi világból.

Most azonban fel kellett állítani egy olyan koncepciót április hónapra, ami tükrözte a saját meggyőződését és a bíráló bizottságnak is megfelelt. Közhely: a téma az utcán hever, mint a legtöbb esetben. Egész pontosan a kiselejtezett könyvek között rábukkant egy kis kötetre: Varietas delectat / A változatosság gyönyörködtet/, latin mondások volt a címe. Hetente kiválasztott egy-egy mondást és annak megfelelően ragadott színes akvarellceruzát, grafitot.

A képek címei is latin mondásokból állnak össze, magyarul szólva, például: A sors megtalálja a maga útját. Az Ellentétek vonzzák egymást című képén egy bizarr ábrázolással találkozunk. Két puttó fiú néz velünk szembe. Különleges, mert nagyon ritkán szokták a nemi jelleget a korábbi templomi képeken megfesteni, hiszen tudvalévő, az angyalok semleges neműek. Ugyancsak két puttó van a Róma sem épült fel hirtelen, egy nap alatt munkáján. Hasonlóan az ott készült többi képén, geometrikus alakzatra emlékeztető motívum van a figurák között, más műveken meg a háttérben, mint az Aranyifjú/Golden boy címűn. Utóbbin térbeli kockák előtt ábrázolta a kedvelt puttót. Még mielőtt csak e kedves figurákról szólna a beszámoló, meg kell emlékezni az Arcok a Villa Giuliából című, két tipikus etruszk portrét felhasználó kompozícióról.

 

R__ma_sem___p__lt_fel_hirtelenx40_cm.jpgRóma sem épült fel hirtelen, egy nap alatt
2025, színesceruza, grafit, papír, 30x40 cm

 

Kelemen Dénes Lehel munkásságában olyan egyediség jelent meg, amely alapján könnyen tudjuk azonosítani. Időtlenségbe helyezi a puttókat; olyan korból lépnek elénk ezek a figurák, amikor mindent áthatott a kitárt szárnyú angyalok templomi mindennapossága, a római katolicizmus jelenvalósága. Ráadásul a Szent év eseményei is most zajlanak az itáliai fővárosban. Úgy érezte, most vált igazán felnőtté. Mintha vele lettek volna ősei, szerettei, úgy fogadta magába a kulturális és vallási örökséget.

 


Főoldal

2025. december 02.
Szakács István Péter tárcáiZsille Gábor tárcáiMagyary Ágnes tárcáiKollár Árpád tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Merkószki Csilla: Innen folytatjukHerbert Fruzsina: Főpróba
Nagy Koppány Zsolt: Bocsánat, uramFekete Vince: Írta Székej Kocsárd verseiKiss Ottó: Születésnapom utánSzékely Csaba humoros átiratai
Kovács Dominik−Kovács Viktor: CsirkevészUtazás, pacal és egyéb állatságokSarnyai Benedek: geppettoGaraczi László: Miért nem írtam meg a szövegemet a Gyulai Humorfesztiválra?
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

        Jókai Színház Bekescsaba.jpgnka-logo_v4.pngmka_logo_mk_logo.pngpk__-logo_hun-01.pngMMAlogoC_1_ketsoros__1_.jpg