Szávai Krisztina
Átadták a Bárka-díjakat
Ünnepi Bárka-est – Ibsen Stúdiószínház, 2013. január 25.
Lezárult egy esztendő, megnyílt a következő, a fordulat pedig, ahogy mindenkor, most is magában hordozta a visszatekintés alkalmát, melyen bizton vethette meg lábát a megújulást is magában hordó folytatás a Bárkában. Réges-régi hagyomány, hogy esztendők fordulását Ünnepi Bárka-est jelzi a kortárs irodalmi és képzőművészeti folyóirat háza táján, a lap szerkesztősége idén is a Magyar Kultúra Napjának közelében, január 25-én értékelte a 2012-es esztendő tevékenységét, a megjelent lapszámokat. Az értékelő hang egyszerre volt széles nyilvánosságnak üzenő, mégis meghitt, az est baráti hangulatú, de az ünnep elfogódottságától sem mentes, különösen a 2012. évi Bárka-díjasok, Bedecs László, Fecske Csaba és Géczi János köszöntésének pillanataiban. A Bárka szerkesztősége, a Békéscsabai Jókai Színház és a Körös Irodalmi Társaság szervezésében megszülető estnek az Ibsen Stúdiószínház adott otthont.
Az ünnepi eseménysort megelőzően Vantara Gyula Békéscsaba polgármestere egy díszoklevelet is átadott: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Falvak Kultúrájáért Alapítvány közösen köszönte meg Csendes Ferencnek, hogy önzetlen tevékenységével, a díszvendégeknek átadott festményeivel hozzájárult a Magyar Kultúra Napja Gála országos jelentőségű eseményének hagyománnyá válásához.
A három részre tagolódó Bárka-est első felvonása az előző esztendő értékelését, visszaidézését foglalta magába. Egyfajta nyilvános zárszámadást végzünk ilyenkor – határozta meg a lap főszerkesztője, Elek Tibor irodalomtörténész, kritikus azt a nézőpontot, melyből végigszemlélte 2012-es év hat számát, s az immár hagyománnyá szilárdult drámaíró verseny alkalmából megszületett különszámot.
Szemelgessünk mi is a hat számból! A januári Bárka-szám a gyomai születésű Gergely Ágnes kézírásos versével indult, költészetét pedig több tanulmány is értékelte. Az első lapszámban jelentek meg a Magyar Kultúra Napja alkalmából a Körös Irodalmi Társaság által kiírt pályázat győzteseinek alkotásai is, közöttük Banner Zoltán 22 metafora a magyar kultúráról című költeménye, melyet idén a Csabagyöngye Kulturális Központ ünnepélyes megnyitásakor is elmondott a szerző.
Jónás Tamás kézírásos verse indította el a második lapszámot, mely egy alapos és mélyenszántó beszélgetést is közölt Géczi Jánossal, akinek egy elbeszélése, A plakodonta is helyet kapott az oldalakon. A harmadik, békéscsabai kapukkal, ajtókkal ékített Bárka-szám Kemény István versével indult, a költő hamarosan, február 11-én önálló esten lesz vendége a Bárkának. E lapszám tartalmazza Bedecs László Ketten az úton című tanulmányát is, melyben a szerző két fiatal költő, Simon Márton és Nemes Z. Márió művészetét veszi górcső alá.
A Bárka negyedik száma az úgynevezett „Banner-szám”, mely a művészettörténész, költő, a nyáron nyolcvan esztendős Banner Zoltán munkásságát kívánta több szempontból is bemutatni, így az ő kézírásos verse nyitja a lapot, beszélgetés is olvasható vele, legújabb, válogatott kötetéről pedig Farkas Wellmann Éva írt kritikát. Helyet kaptak a lapban ugyanakkor a debreceni és a békéscsabai színházi évadokat értékelő tanulmányok is.
A „focis-szám” a következő, Fecske Csaba, a futballista múlttal is rendelkező költő kézírásos versével indult. Az ötödik Bárka-szám tematikáját a szerkesztőség a békéscsabai Előre száz éves évfordulójához igyekezett igazítani több szempontból is: versek kapcsolódnak a futballhoz, Sarusi Mihálynak egy nagy esszéje, Darvasi Ferencnek egy elbeszélése, Sáfár Gyula, a levéltár igazgatóhelyettese pedig az Előre múltját társadalomtörténeti szempontból értékelte. Az utolsó lapszám Géczi János kézírásos versével kezd, s két Kossuth-díjas pozsonyi alkotó szövegeit is magában foglalja, így Tőzsér Árpád versét, Grendel Lajos regényéből pedig egy részletet. A színházi rovatban budapesti, kecskeméti, békéscsabai előadások kritikáival találkozhatnak az olvasók. A drámaíró verseny két napja alatt elkészült különszámot a közönség már az este folyamán, az előadások előtt kezébe vehette. A rekordgyorsasággal születő oldalakon a szerzők drámái, az alkotás folyamata, interjúk, blogok olvashatók.
A papíralapú Bárka évértékelését követően Géczi János és Fecske Csaba olvastak fel verseikből, szemezgetve a tavalyi évfolyamban megjelent műveik közül. Két költő közt pedig szót kapott a kritikus, Bedecs László is, aki a két város, Békéscsaba és Gyula ’ősi, békíthetetlen viszályáról’ mit sem tudván, mégis remek érzékkel az érdemeket tökéletesen kiegyensúlyozván dicsérte mindkettőt. Előbbit lapjáért, a Bárkáért, s annak áldozatos fenntartásáért, utóbbit alkotóiért, köztük a világhírű Krasznahorkai Lászlóért.
A Bárkaonline 2012-es esztendejét szerkesztője, Farkas Wellmann Éva értékelte, hangsúlyozva az oldal egyre növekvő látogatottságát. Az online folyóirat egy grafikai váltásnak köszönhetően egyszerűsödött, áttekinthetőbbé vált, ugyanakkor több rovattal gyarapodván tartalmában is újult.
A hét Bárka-kérdése rovat sorozatában számos izgalmas, töprengésre késztető, személyes élményeket is megosztó gondolat olvasható a válaszadó jeles személyiségektől. A Nem kötelező rovat immár 21. darabjánál jár, megvalósítva az elképzelést, mellyel útjára indította Kiss László szerkesztő: vagány, laza, sajátos hangvételű kis esszék, jegyzetek születtek kötelező olvasmányokról a felkért szerzők tollából, akiknek jelentős része tanított vagy ma is tanít középiskolában. A harmadik újdonság egy komplex gyermekirodalmi rovat, a Papírhajó elindulása Lovász Andrea gondozásában. A négy állandó alrovattal bíró Papírhajóban a legújabb, legérdekesebb versek, mesék mellett kritikákat, interjúkat is olvashatnak, a szerzők gondolatai mellett gyermekkönyves szakemberek véleményei is megjelennek, s a lakatlan szigetre való könyvválogatásban is segítséget nyújt korosabb s ifjabb látogatóinak a rovat.
Kiss László a Nem kötelező rovatot ismerteti
A Bárkaonline az újabb rovatok mellett folyamatosan új műfajokkal, szövegtípusokkal is gazdagodik, a széles spektrumú online oldal, mely mögött egy papíralapú folyóirat áll, szinte egyedülálló a maga nemében. Ugyanakkor a Bárka nem csupán egy folyóirat vagy egy online felület, hanem élő, irodalomszervezéssel foglalkozó műhely is, melyhez számtalan irodalmi rendezvény, est, konferencia, fesztivál kapcsolódik, s a szerkesztőség tagjai maguk is járják az országot. Az irodalmi esteket évek óta a Körös Irodalmi Társasággal közösen szervezi a Bárka, 2012-ben Békéscsabára látogatott többek között Géczi János, Markó Béla, Ács Margit, Bodor Ádám, Márton László, Vámos Miklós, Cserna Szabó András és Darida Benedek pedig a gasztroirodalom rejtelmeibe avatták közönségüket, akik jóízűen el is fogyasztották az írók főztjét. A Bárka hangsúlyt fektet az élő irodalom népszerűsítésére, ezért a Békés megyei kulturális rendezvényektől, táboroktól, középiskoláktól az ország határain is túlra evez előadásaival. A Holnap Fesztivál Nagyváradon, a Debreceni Irodalmi Napok, a POSZT Pécsett, a szlovákiai Ipolyság vagy Kőszeg csak egy-egy kiragadott állomás 2012 számos eseményéből, helyszínéből, bárkás tevékenységéből a teljesség legkisebb igénye nélkül.
Az ünnepi est második felvonása a 2012-es esztendő Bárka-díjas szerzőinek köszöntése, a díjakat Vantara Gyula, Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere adta át Bedecs Lászlónak, Fecske Csabának és Géczi Jánosnak. A Bárka-díjat minden év végén ítéli oda a szerkesztőség a laphoz hosszabb ideje kötődő szerzőknek, akik az adott évben is jelentős publikációval, publikációkkal gazdagították a folyóiratot és olvasóit. A 2000-es esztendőben életre hívott, pénzjutalommal társuló díjat 2002-től Kiss György szobrász- és éremművész kisplasztikája teszi teljessé. Az elmúlt évek díjazottjai között szerepeltek például Bogdán László, Fekete Vince, Grendel Lajos, Kiss Judit Ágnes, Varró Dániel, Zalán Tibor, Tóth Krisztina. Idén kivételesen nincs Békés megyei alkotó a díjazottak között, a korábbi esztendőkben szűkebb hazánk fiai közül például Darvasi Ferenc, Banner Zoltán, Nagy Mihály Tibor, Erdész Ádám részesült a rangos elismerésben.
Vantara Gyula, Békéscsaba polgármestere Fecske Csabának nyújtja át a díjat
A friss Bárka-díjasok videó-interjúi, az Ünnepi Bárka-esten elhangzott felolvasásai megtalálhatók a Bárkaonline-on. Róluk – mintegy iránytű gyanánt – egy-egy gondolat álljon most itt. Bedecs László kritikáinak lényegiségét így látja az őt laudáló Kiss László: azért szeretem az írásait, mert nagyon olvasmányosak, közérthetőek, vitára ösztönözők, továbbgondolásra késztetők és meghozzák a kedvet a kritizált mű olvasásához.
Bedecs László irodalomtörténeti érdekességekkel szórakoztatott
Fecske Csaba költészetének lényegi vonását az eltűnt idő nyomába eredésében látja Elek Tibor, hol a számvetés megszenvedett személyes sorsélmény, hol a vers az életet, a versírás a létezés elengedhetetlen feltételét jelenti.
Fecske Csaba felolvas
Géczi Jánosnak enciklopédikus tudás van a birtokában, képes a világot egységében látni, mutatta be a hallgatóságnak Darvasi Ferenc, a legújabb kori polihisztor ő, aki egyaránt jártas a természettudományok világában és az irodalomban, biológus, antropológus, író, költő szerkesztő, művelődéstörténész egyszerre, s aki sohasem lett főállású irodalmár.
Géczi János az őt laudáló Darvasi Ferenccel
Hagyományosan a Bárka legfrissebb számának bemutatása zárta az ünnepi estet. Az idei első szépirodalmi összeállítás élén Csillag Tamás kézírásos verse áll, korábban az ifjú költő első alkotásai szintén e folyóirat hasábjain láttak napvilágot. Most a napvilág mellett a nagyvilág a cél, hiszen nem véletlenül került a Kossuth-díjas, József Attila-díjas alkotók „helyére” a lapban, a Bárka szeretné fölhívni mindenki figyelmét tehetséges fiára.
Csillag Tamástól is hallhattunk néhány verset
Bárka-díjasok felolvasásai követték az ifjú titánt, Magyari Barna, majd Szilágyi András adott ízelítőt a legújabb számban megjelent műveiből. A Papírhajóból is közöl egy válogatást a 2013-as első lapszám, benne Tóth Krisztina két versével, Kertész Erzsi meséjével. A Műhely rovat négy tanulmányára is felhívta a figyelmet a lap főszerkesztője, melyek előadásként hangzottak el Petőfi Irodalmi Múzeumban tavaly novemberben az Irodalmunk visszahódítása, Irodalomértésünk helyzetéről és a nemzeti szempontú irodalomértés esélyeiről címmel megrendezett konferencián. A Körös Irodalmi Társaság tavaly decemberi felhívására született, díjazott alkotások zárták az ünnepet, Farkas Wellman Éva, Kiss László, Dávid Péter és Kiss Ottó olvasták fel győztes pályamunkáikat.
Az Ünnepi Bárka-estet méltó keretbe foglalta, felvonásait dalokkal elválasztotta s egyben összekapcsolta a Hangraforgó együttes. Az F. Sipos Bea és Faggyas László alkotta verséneklő páros a megzenésített költeményekkel mindenkihez könnyeden utat talált. Weöres Sándor, Gál Sándor, Ratkó József versei mellett az est költővendégei, Fecske Csaba, Géczi János, Farkas Wellmann Éva, Kiss Ottó hallgathatták a dallamok hátára ültetett alkotásaikat. A színház közönségének nem csekély örömére.
A Hangraforgó együttes gyönyörűen zenélt
(Fotó: Bontovics Ilona)
Közönséggel
Asztalnál
