Versek

 

 D__r_Andr__s_JO.jpg

 

Dér András

 

A legsötétebb nap

 

Nem az, aminek látszik
Akkor jön el, mikor nem várjuk
Megmutatja magát, ha nem
agyalunk róla
Kockáztass, de ne tegyél
a sötét lóra
Behunyt szemmel fényár
tölt el
Torkomban gombóc
neveddel
Roncsolt életem
ne vedd el
Ha hátat fordítok is
emelj fel

 

csak úgy ruhástul

 

egyik este csak úgy ruhástul
estem be az ágyba
elaludtam
fejemből mint gubóból a lárva
szörnypillangó gondolatok
kaptak szárnyra
imát mormoltam félhangon
elakadtam hogy ne vígy kísértésbe
sötét alak jelent meg a gangon
ahogy a szavakkal birkóztam
te vinnél engem innen
hátam nyirkos csatakos
azt nem engedheti isten

 

ima

 

két világ egy asztal
üdvözlégy malaszttal
teljes
a vágy marasztal
a tett gennyes
arcod nekem lámpás
sóhaj ez nem kiáltás

 

Megjelent a Bárka 2024/4-es számában. 


 Főoldal

2024. augusztus 07.
Kopriva Nikolett tárcáiKontra Ferenc tárcáiHáy János tárcáiElek Tibor tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Herbert Fruzsina: FőpróbaOcsenás Péter Bence: Forgók
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Farkas Wellmann Éva: Szanatóriumi emlékvázlatokCsillag Tamás: Hazáig követnekDebreczeny György verseiBorsodi L. László versei
Banner Zoltán: Önarckép MunkácsyvalBalássy Fanni: KészülődésKiss László: EltűnőkSzil Ágnes: Poros út
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabanka-logo_v4.pngpku_logo.png