Versek

 

 Debreczeny_Gy__rgy_fot__ja.jpg

 

Debreczeny György

 

az elágazó ösvények kertjében

Kántor Zsolt nyomán

 

az elágazó ösvények kertjében
a melankólia és a rezignáció kié?
csak egy kis idő és megjön az ebéd
egy akaraton vagyok a szöveggel
bár munkaanyagként felhasználom
a hülyeséget
a fegyvergyár udvarán nő a hóvirág
a granulált múlt gratulál
a textus felemelkedik és nézi a vizet
az idő szavatossága lejár
egy véletlen mozzanatra felel
a megtörtént dolgok világa
s a jelentés a kontextusból kimászhat
a tapasztalat ami az időből kilép
lapozza a képzelet az éveket
az érveket
megfogja a kurzorral a dolgokat
és áthelyezi őket a múltba
vagy ha úgy akarja a jövőbe
a molett díva a piros nyelű késsel
kibelezi megpucolja az aranyhalat
piros lakk a nagy körmökön fekete haj
és elénekli a szögeket
a végtelenített szöveget
csak egy kis idő és megjön az ebéd
az észnek a szöveg csinál filmvetítést
de kinéz a könyvlapból a baromarcú tél
az elágazó ösvények kertjében
a lap sarkát
éjszakára a felhők behajtják

 

 

aki a kabátot kigondolta

 

aki a kabátot kigondolta
nagyon fázhatott télvíz idején
de ha átmeneti kabátra gondolt
akkor valószínűleg ősszel vagy tavasszal
gondolhatta ki kabátját
ami őt megilleti és melegíti
és a hideg szelektől megóvja

aki a kabátot begombolta
az már valószínűleg nem álmodozhatott
kabátról mivel már volt neki
vagy esetleg csak egy jobb kabátról
ami nem rongyos és nem fúj át rajta szél
vagy esetleg rémes kabátja helyett
prémesről álmodozott
prémgallérról és gazdag gavallérról

aki a kabátot kigombolta
annak viszont melege lehetett
magának szemrehányást tehetett
hogy miért nem a felöltőjét öltötte fel
ide majdnem felköltőt írtam
aki reggel idejében felébreszti
és egyben kabátos versek
írására ihleti

de eddig még szó sem esett a köpönyegről
pedig mindnyájan Gogol köpenyéből
bújtunk ki
vagy az ő köpönyegét segítették le rólunk
egy tér közepén
ám nem tudni
Dosztojevszkij valóban mondott-e ilyet
de télidőben valahogy nem szerencsés
még segítséggel sem kibújni a köpönyegből
könnyen meghűlhet
vagy meghülyülhet az ember

az éjjeliőr semmit se látott
igaz neki volt meleg kabátja
és fűtött kalyibája
bár attól még ő is álmodozhatott
melegebb kabátról vagy köpönyegről
ahová visszabújhatott volna
a világirodalom elől

 

 

Megjelent a Bárka 2024/4-es számában. 


 Főoldal

2024. szeptember 30.
Elek Tibor tárcáiKopriva Nikolett tárcáiKontra Ferenc tárcáiHáy János tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Herbert Fruzsina: FőpróbaOcsenás Péter Bence: Forgók
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Csillag Tamás: Hazáig követnekDebreczeny György verseiBorsodi L. László verseiOláh András versei
Kiss László: EltűnőkSzil Ágnes: Poros útKiss László: A Fried-szobaBerka Attila: Gyereksírás
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabanka-logo_v4.pngpku_logo.png