Szpenátyi Katalin
Az Hernanitól a Psychéig
Beszélgetés Gedeon Józseffel a Gyulai Várszínház múltjáról és jelenéről
A nagy múltú, az utóbbi két évtizedben előbb az összművészeti fesztivál karakterével, majd az 5 évvel ezelőtt elindított Shakespeare Fesztivállal újabb hazai és nemzetközi figyelmet kiérdemelt Gyulai Várszínház élén 1995 óta Gedeon József bölcsész-tanár, művészeti menedzser, anglomán, számos helyi klub és országos egyesület megalapítója áll. Őt kérdeztük az intézmény múltjáról, az elmúlt évtizedek színházi törekvéseiről, s nem kisebb érdeklődéssel saját színházfelfogásáról, a Shakespeare Fesztiválok tapasztalatairól és az idei nyári évad ránk váró eseményeiről.
„Ha azt mondjuk, hogy várszínház, akkor mindenki abban a pillanatban Gyulára gondol. Nem mintha nem lenne Magyarországon több várszínház is, nem mintha azok nem lennének nagyon jelentős helyszínei a magyar színházi kultúrának, a magyar szabadtéri színjátszásnak, de hogy irodalmi hasonlattal éljek, mindannyian »Gyula köpönyegéből bújtak ki«. Igaz, Gogolnak lehetett köpenye, Gyulának nehezen, de talán ezt a képzavart elnézik nekem. Gyula volt az, aki példát adott, hagyományt teremtett ebben a műfajban. (...) Mert ami a magyar színházban történt az elmúlt negyven évben, az itt Gyulán is megtörtént."
E nagy és felemelő szavak 2003-ban hangzottak el a Gyulai Várszínház fennállásának 40. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencián, az Oktatási és Kulturális Minisztérium akkori művészeti főosztályvezetőjétől. Magi Istvánnak valódi rálátása lehetett a gyulai színház életére, az első bemutató óta figyelemmel kísérte azt: 1964-ben, az Hernani című V. Hugo darabbal indult minden. Azaz, ezt megelőzően egy másik romantikusnak mondható történettel, amit Miszlay István írt a magyar színjátszás históriás könyvébe. Kérem, elevenítse fel e csaknem fél évszázados színházi mese - mai szóhasználattal élve sikertörténet - születését, fő eseményeit, fordulatait, szereplőit.
Gyula a török idők előtt vásárváros volt, s ahol vásár van, ott a vándorkomédiások is megjelennek. Erről persze nincsenek írásos források, viszont az újabb kutatások kimutatták, hogy már a XVIII. században is volt a városban színjátszás, az 1800-as években pedig az Almássy kastély- ahol Erkel Ferenc édesapja gazdatiszt volt- kertjében álló lovardában tartottak színházi előadásokat, s maga Erkel is vezényelt és operái is elhangzottak itt. A 20. századforduló előtt a mai Kohán képtár mellett építettek egy faszínházat, sok utazó társulat és neves színész megfordult benne. Az idő megette, elkorhadt, s 1960-ban lebontották, akkor voltam négy éves és még emlékszem rá. A gyulai művelt polgárok azonban igényelték a színházat. Ez időben egy nyáron Miszlay István, a békéscsabai teátrum akkori igazgatója Dubrovnikban járt, s az ottani várban színházat látott... A mediterrán élménnyel hazatérve megkereste a megye és város vezetőit, akikkel közösen valósították meg a nagy álmot, az ország első szabadtéri várszínházát. Már az első évektől olyan színészek játszottak itt, mint például Latinovits Zoltán, akik rangot adtak az előadásoknak. Miszlayt Sík Ferenc váltotta, akinek művészeti vezetése alatt még inkább a budapesti színészek színe-javának fellépő helyévé vált Gyula. A nézőket a 60-as, 70-es években a várba vezető rámpán fáklyát tartó katonák, a kapunál őrök várták, diákként 72-ben és '73-ban magam is köztük álltam. Páncélingben, sapkában, markomban karddal és alabárddal kezdtem a várszínházas életemet. A színházban kezdetben történelmi kosztümös darabokat játszottak, aztán a 70-es, 80-as években a határon túli magyar drámaírók otthona lett Gyula, egyfajta híd szerepet betöltve, hiszen sokszor, amit Budapesten nem, azt itt be lehetett mutatni: Sütő András, Székely János, vagy fiatal fővárosi írók műveit, amiknek bizonyos politikai üzenete is volt. Drámába bújtatva üzentek a fennálló hatalomnak, ami egyfajta összekacsintás is volt a nézőkkel. Havasi István igazgató is sokat fáradozott azért, hogy ezeket itt bemutathassák, sokszor átcsempészve a határon a szövegeket, s a legkorszerűbb színházi irányzatok is megjelenhessenek, mint például Ruszt József az Universitas együttessel. A rendszerváltással a színházak elvesztették a talajt a lábuk alól, Sík Ferenc is új utakat keresett. A 90-es évek elején az addiginál gazdagabb kínálatba több új műfajt is beengedett: utcaszínházat, vásári komédiát, bábjátékot, pantomint. Akkor én az önkormányzatnál kulturális osztályvezetőként dolgoztam, és egyebek mellett már korábban is dzsesszklubot vezettem, koncerteket szerveztem. Évekig érlelődött a gondolat bennem, mi lenne, ha Gyulán jazz fesztivált szerveznék a várban. Sík Ferenc nagyra nyitotta a szemét, amikor ezzel megkerestem, de beleegyezését adta. A folyamat beindult, a program egyre inkább nemzetközi vált. Idén pedig már a XVIII. dzsesszfesztiválra kerül itt sor. Havasi István és Sík Ferenc sajnálatos halála után Cs. Tóth János egy évre, majd Csiszár Imre kapott pár hónapra megbízást a színház élére, aki hamarosan a Thália igazgatója lett. Már Sík Ferenc is gondolt arra - Havasi hirtelen halála után - korábban, hogy gyulaiként igazgathatnám a Várszínházat, ami nagy megtiszteltetés volt számomra, mivel azonban akkor kerültem a kulturális osztály élére, nem vállaltam. Pár év múlva, Csiszár Imre lemondása után, '95-ben viszont ötödmagammal pályáztunk, és én nyertem el a direktori széket. Sokan meglepődtek ezen, de én éreztem magamban erőt, a szervezésben már jártas voltam, és hála Istennek sikerült olyan művészekkel szövetkeznem, akiktől sokat tanultam, és akik segítették a munkám.
A színház történetében mérföldköveket jelent az összművészeti fesztiváli program, majd a Shakespeare Fesztivál megvalósítása. Ehhez mérföldlépő csizmát kellett húzni... Sokat utazni, látni, figyelni, tágabb értelemben megnyerni a város, a patrónusok, a grémium támogatását, ami még „csak" a lendületet adja az ezt követő munkához. Hogyan születtek ezen fesztiválok elképzelései s beváltak-e a hozzá fűzött remények?
Az összművészeti jelleg, mint mondtam Síknél majd még inkább Csiszárnál jelent meg. Én megtartottam és továbbfejlesztettem ezt, hiszen az én érdeklődésem is sokirányú. Vezettem filmklubot, fiatal értelmiségiek klubját, tanultam zenélni és nagy zenerajongó vagyok, szeretem a balettet, néptáncot, a zenés színházat, a képzőművészetet is. Jó pár éve Irodalmi Humor Fesztivált is rendezünk a Várszínházban neves írók, költők közreműködésével, Elek Tiborral, aki ezt az ötletet fölvetette. Rendezünk népzenei fesztivált, diákszínjátszók fesztiválját, blues fesztivált, a kicsiknek bábelőadásokat, és még nagyon sokféle új programot sorolhatnék. Hobbim az utazás, ilyenkor a kulturális eseményekről mindenhol tájékozódom, nagyon sok külföldi és hazai zenei és színházi fesztiválon voltam magánemberként. Igaz, az itt látottakat később a színházban is felhasználom. Magyar-brit baráti társaságot is alapítottam 1991-ben, ahol azóta is elnökölök, átképzősként angol kurzusra jártam , és angolt is tanítottam az iskolában kicsiknek.1991-ig 15 éven át tanárként dolgoztam, magyart tanítottam. A Shakespeare Fesztiválnak a gondolata évekig érett bennem. Mivel az angol kultúra és Shakespeare mindig érdekelt, kétszer is megpályáztam a brit ösztöndíjat. Ekkor elég jól megismertem Nagy-Britanniát, a megszerzett ismereteimből könyvet is írtam , amely 1999-ben jelen meg A brit oroszlán hétköznapjai címmel. 1993-ban Londonban a kulturális életet, öt évre rá pedig a londoni színházi életet tanulmányozhattam. Ez inspirált arra, hogy 1999-től évente egy-egy Shakespeare- darabot bemutassunk a Gyulai Várszínházban, később pedig ebből nőtt ki a kéthetes Shakespeare Fesztivál, amelyet immár öt éve szervezünk. Magam sem hittem volna a kezdetekben, de a világ legjelentősebb előadásait és rendezőit sikerült elhívni Gyulára, a legendás litván rendezőket, Nekrosiust és Korsunovast, a grúz Sturuát vagy a román Purcaretet, idén a világ egyik legkiválóbbját, Peter Brookot, akinek a legújabb s talán egyik legutolsó munkáját láthatjuk. Mára komoly nemzetközi kapcsolataink és sikereink, elismerő kritikáink vannak szerte Európában. Egyik kezdeményezője és megalapítója vagyok az Európai Shakespeare Fesztiválok Hálózatának, a tagfesztiválokkal információt, műsort cserélünk, közösen pályázunk, s rendszeresen találkozunk egymás fesztiváljain, ahol előadásokat nézünk. Természetesen a legjobb hazai és határon túli magyar Shakespeare-előadások, a legkiválóbb rendezők, színészek is szerepelnek nálunk, s el kell mondani, hogy Anglia után Magyarországon a legnépszerűbb színpadi szerző Shakespeare, egy évben 30-40 bemutató is van a színházainkban. A fesztiválon kiállítások, szakmai konferenciák, filmek, koncertek kísérik az előadásokat, Shakespeare-korabeli gasztronómia színesíti a programot. Az idén Bereményi Géza lesz a meghívott íróvendégünk, aki beszél majd a mesterrel való kapcsolatáról, hiszen ő drámát is írt Shakespeare-ről és előadásokat is rendezett.
Vannak azonban kérdőjelek is, sokan felteszik a kérdést, hogy minek ennyi Shakespeare?
Szerintem nagyon fontos ő korunkban is, hiszen ugyanazokkal az emberi problémákkal küzd a ma embere is, mit az 500 évvel ezelőtti, s nála jobban ezeket kevesen írták meg. A történelmi események, a hatalom megszerzéséért és megtartásáért vívott küzdelmek talán kevésbé véresek, de tulajdonképpen ugyanazok a játszmák, „darabok" játszódnak le ma is. Népszerűségét bizonyítja, hogy annak ellenére, hogy a műveinek a szövege nem egyszerű, költői tömörsége miatt első hallásra nehezen érthető, tavaly négyezren látták a Shakespeare-darabokat Gyulán, ami nagyon szép szám.
Nem mehetünk el a téli kamaraszínházi évad előadásai, az ezeket kísérő galériai kiállítások mellett sem, de a nyári rendezvénysorozat tervezésekor kiemelten sokrétű művészeti elgondolásnak kell érvényesülnie. Hogyan vázolná föl az Ön színházeszményét, ezen belül a szabadtéri színházit? A kívülállói vélemények két szélső pontjától, miszerint korra, műfajra, ízlésre való tekintettel mindenki megtalálja a neki való darabot, és miszerint Gedeon József magának csinál színházat, mekkora távolságban-közelségben tartja a sajátját?
Nem szeretem a tizenkettő-egy tucat előadásokat. Igyekszem olyan művészeket megnyerni az új bemutatókhoz, akik a mai színházat újszerűen, modern módon valósítják meg: gondolatgazdagon, látványosan, új formákat keresve. Merthogy az alkotóművészet erről szól. Ami nem ilyen, az reprodukció, iparos munka, engem kevésbé érdekel. A kereskedelmi médiából mindenhonnan áradó sekélyes „kulturális" kínálat, a hakni, a gagyi a Gyulai Várszínházban nem kaphat teret. Sokan kérdezik, hogyan tudom ezt tartani. Nos, nagy szükség van ehhez a támogatókra, akiket köszönet illet. Tartjuk a végeken a kultúra várát, és nem engedünk be színvonaltalan műsort. Minden műfaj más-más közönséget vonz és igen, természetesen minden rétegnek igyekszünk előadásokat bemutatni. De csak az általam igényesnek ítélteket hívom meg Gyulára, amelyek persze tükrözik az ízlésemet, és ilyen értelemben lehet mondani, hogy az én színházam valósul itt meg. Mindazonáltal az én legnagyobb örömöm az, hogy mindenki tud választani a kínálatból. Büszke vagyok arra, hogy több ezer neves hazai és külföldi művész és mintegy 500 előadás volt látható a Gyulai Várszínház színpadain igazgatásom 13 évada alatt. Tanárként, népművelőként, művészeti menedzserként azért teszem a dolgom, hogy mások is részesüljenek abban az örömben, amiben én egy-egy jó előadás, koncert megtekintésekor.
Mi kínál a közönség számára az idei nyári fesztivál? Melyek lesznek a Várszínház kiemelt előadásai, kuriózumai?
Az évad megnyitója június 26-án lesz a vár előtt, s három nap múlva már kezdődik a nemzetközi Shakespeare Fesztivál, rendkívül izgalmas előadásokkal. Szenzációnak számít, a kortárs színjátszás legendás alakjának, Peter Brooknak legújabb rendezése, a Love is my sin - Szerelem a bűnöm. A szerelmes költeményekből és szonettekből összeállított darabot idén áprilisban mutatták be a párizsi Théátre des Bouffes du Nord színházban, s külföldön először nálunk lesz látható. Sokat várok a Shakespeare in Love című előadástól, melyen Emma Kirkby, a világ egyik legjobb, angol, szopránénekesnője ad koncertet. Purcell, Handel, Jenkins, Johnson műveit a világhírű London Baroque régizene együttes adja elő az énekesnővel. Tavaly a jereváni Shakespeare fesztiválon láttam az Örmény Drámai Színház Macbeth előadását. Azért hívtam meg hozzánk, mert az egykori Szovjetunióbeli, illetve az orosz színjátszás nagyon fontos a világ színházművészetében, s az egykori szovjet birodalomból kivált, újonnan megalakuló, nagy kultúrájú országok - grúzok, örmények, litvánok, ukránok és a többiek - színházai mind-mind nagyon fontosak. Igazi esemény, hogy ismét vendégünk lesz a fiatal Európa rendezői díjas litván Oskaras Korsunovas: az általa színpadra állított többszörös fesztiváldíjas Rómeó és Júlia ezúttal két ellenséges pizzériában játszódik, tele ötlettel, humorral. Zsótér Sándor, Magyarország egyik legelismertebb rendezője, az általa megvalósított Velencei kalmár darabot szintén mai közegbe helyezte. Sokak kedvence a beregszászi társulat, akik az Ahogy tetszik című Shakespeare-vígjátékot új bemutatóként Gyulán valósítják meg Vidnyánszky Attila rendezésében. A minap érkezett az az örömteljes hír, hogy a Gyulai Várszínház, mint közreműködő partner nyert az európai uniós Kultúra 2007-2013 kulturális pályázaton, amelynek keretében lehetőség nyílik, hogy bemutatkozzon nálunk a legjobb lengyel Shakespeare- előadás, és egy angol egyetemi színtársulat is. Ismét lesz Irodalmi Humor Fesztivál többek között Bereményi Géza, Egressy Zoltán, Háy János, Lackfi János, Nádasdy Ádám, Tóth Krisztina, Podmaniczky Szilárd, Szabó Tibor szereplésével, Tarján Tamás színikritikus és Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész közreműködésével. Megemlékezünk a gyulai kötődésű költőről, Sinka Istvánról verseit, prózáit zenével, balettel kísérve. Freddie Mercury emlékének is adózunk egy szeánsz koncerttel, ahol Szomor György, Varga Miklós Tóth Vera, Tóth Gabi is hallható lesz. A XVIII. Gyulai Vár Jazz Fesztivál óriási neveket hoz: Vukán György, Berkes Balázs, Kőszegi Imre, a világhírű Syndicate zenekar- Joe Zawinul utolsó együttese, Lantos Zoltán , Kaltenecker Zsolt, Horváth Kornél. A blues fesztivál fellépői között lesz Big Daddy Wilson - az egyik legnagyobb fekete hang az USÁ-ból, az osztrák Rippof Raskolnikov - a nagyszerű fehér blues hang; Felkai Miklós, Fernczi György vagy a békés megyei Borsodi Blue. Lesz Best of Erkel gálakoncert, ahol Kocsár Balázs vezényel, s melynek díszletét az ismert Erkel-leszármazott, Erkel László, azaz Kentaur jegyzi. Örkény Macskajátékát Mácsai Pál rendezi sztárszereposztással, együtt láthatjuk a várszínpadon Pogány Juditot, Molnár Piroskát, Csomós Marit, Végvári Tamást, Kerekes Évát és Békés Italát! A Kálmán Imre életét bemutató operett egyik főszerepében Pitti Katalint láthatjuk. A gyerekek majd Lúdas Matyinak szurkolhatnak, akit a gyulai fiatal színész, Beszterczei Attila alakít, a legkisebbeket ingyenes bábelőadásokkal várjuk.
Személyesen melyik produkciót várja a legizgatottabban?
Nagyon izgalmas lesz a Ladics-ház udvarába készülő bemutató, Weöres Sándor Psychéjét Sopsits Árpád viszi színre, s Cserhalmi György is játszik benne, utalva ezzel egy kicsit Bódy Gábor legendás filmjére is. E különleges hangulatú, egy fiatal költőnő szerelmi szenvedélyeiről és szenvedéseiről szóló mű bemutatása az én ötletem volt, s ha lehet azt mondani, ez a szívem csücske ezen a nyáron...
Megjelent a Bárka 2009/3. számában
