Varga Tamás

 

Munkácsy Negyed –

Egy kulturális alapú városfejlesztés

története

 

„A város látképe csodálatba ejtett: hosszú-hosszú utca, egész alacsony, széles házak, mind rendjében, sorjában, akárcsak a Rue Rivolin Párizsban. A középen, ahol az utcák metszik egymást, farkasszemet néz a két templom. Köröskörül csend. Harang zúg mélabúsan…”

 

Az utóbbi években sokszor idézték Munkácsy Mihály költői szépségű gondolatait, amelyet visszaemlékezéseiben jegyzett le Békéscsabára érkezéséről, első benyomásairól. Tulajdonképpen ettől a pillanattól, feltételezhetően egy 1852. májusi naptól eredeztethető Békéscsaba Megyei Jogú Város történetének meghatározó és talán legösszetettebb kulturális fejlesztése, a Munkácsy Negyed projekt, amely 2024 szeptemberében, híd- és szoboravatással zárul. A város kulturális arculatát meghatározó program túlmutat a hagyományos intézményi infrastrukturális fejlesztéseken, nagyívű felújításokon, új építésű kulturális színterek létrehozásán.

Miként kerülhet egy egykoron a mezőgazdaságra épült település márkajegyei közé a művészet, Munkácsy Mihály nemzetközileg is ismert festőművész? Lehet-e létjogosultsága a csabai kolbász fémjelezte, gasztronómiai aspektusú városkép mellett egy művészt központba helyező koncepciónak? Hogy kerülhet be egy alapvetően gazdaságfejlesztési csomagba egy kulturális elem? Képes-e új tartalmat adni a város mindennapjainak, arculatának?

Békéscsabaiként, a kultúrában dolgozó szakemberként mindig érdekelt a város kultúrtörténete és benne többek közt az, hogy egy nemzetközi hírű művész, Munkácsy Mihály számára mit jelentettek a Csabán töltött évek, hogy alakult ki jelenléte a mindennapjainkban. Munkámból adódóan lehetőségem nyílt a kezdetektől részt venni a Munkácsy Negyed kialakítását célzó fejlesztésekben, így a következőkben ennek elméleti, történeti hátterét, folyamatát, eredményeit mutatom be.

 

A városimázs

Manapság a városok identitása sok szempontból megkérdőjeleződik: számtalan különböző érdek mentén a városok szerkezetileg, arculatilag és társadalmilag is széttagolódnak. Annak érdekében, hogy a rendkívül heterogén érdekek mentén szerveződő társadalmi csoportokat valami mentén „közös nevezőre” lehessen hozni, hathatós és bevált eszköznek mutatkozik a város sajátosságait – történeti, földrajzi, kulturális adottságait – felhasználó, jól kommunikálható, komplex városkép létrehozása. Ez korántsem egyszerű, hiszen valójában két feladatról van szó: egyrészt a városlakók számára fel kell kínálni egy olyan város képét, amellyel azonosulni tudnak, miközben létre kell hozni egy korszerű, jól közvetíthető városimázst, amely képes jelentős számú idegen városba vonzására. Ez a két város-vízió – az „élhető”, „emberléptékű”, illetve a „jól eladható és kommunikálható” város képe – gyakran kerül egymással ellentmondásba.[1]

 

Kulturális arculat

A kultúra egy város számára egy olyan vállalkozás, melynek terméke egy kulturális élmény, kulturális intézmények, kulturális negyedek, kulturális dimenziók, kulturális gazdaságot teremtve.

A kultúra városélményt termel és tesz eladhatóvá. Azonban tudatosan felépített kulturális arculatra van szükség ahhoz, hogy a kultúra valódi városfejlesztési erővé válhasson. Önmagában még nem elég a sok kulturális intézmény és rendezvény egy városban, ha hiányzik az a kiemelkedő minőség, ami egybefogná a város sokszínű, de szétforgácsolt kulturális erőforrásait. A kulturális arculat kialakításához elengedhetetlenek a meghatározó minőségi karakterjegyek.

 

Kulturális negyedek

A városi negyed földrajzilag behatárolható városi terület, amely az épületek, a helyi lakosok, a kultúra vagy bármilyen más sajátos jellemző alapján összefonódó, kapcsolódó egészet alkot, és így megkülönböztetést nyer a város többi területétől. Előfordul, hogy a városi negyedek saját jellemzőikből fakadóan válnak attraktívvá, némely esetekben viszont turisztikai célzattal hozzák létre vagy fejlesztik.

Általában a „kulturális negyed” kifejezést használják a kulturális infrastruktúra koncentrációjával jellemezhető városok speciális funkcionális területeire. A helyi önkormányzat tulajdonképpen a központi helyek elméletének filozófiáját alapul véve tudatosan alakíthatja városa vonzerejét, központi pozíció megszerzését, felismerve saját előnyeit, regionális tulajdonságait (városnagyság, földrajzi elhelyezkedés, agglomeráció nagysága), eszközként pedig a kultúrához is nyúlhat.

Kulturális, múzeumi negyedek kialakításával, a város történetét bemutató, kulturális hagyományait közönség elé táró programok vagy terek létrehozásával, köztéri műalkotások állításával, színház, irodalmi estek támogatásával, kávéházak jelentőségének újraértékelésével, kézműves boltok, műhelyek előnybe részesítése, illetve az ifjúság igényeihez igazított kulturális terepek létrehozása által.[2]

 

Munkácsy és Békéscsaba

Munkácsy Mihály életének békéscsabai éveit, olykor drámai történéseit számos publikáció, színvonalas kötet dolgozza fel, mégis érdemes kiemelni a tényt, hogy életvonalán a leghosszabb magyarországi tartózkodása, 6 év, Csabához köthető. Az is közismert, hogy többször tért vissza a városba és környékére, és már életében kiemelt tisztelet övezte a helyi polgárság körében. Halála után pár nappal, az országban elsőként neveztek el utcát Munkácsyról, és szintén elsőként avattak emléktáblát 1901-ben Láng mester házának falán, mely ünnepségen Munkácsy özvegye is részt vett. Talán ez a momentum is segítette azt a folyamatot, amelynek köszönhetően hosszú és viszontagságos úton, de Békéscsabára került a mára már közel 600 darabot számláló relikviagyűjtemény és műtárgycsoport, a megtisztelő titulus szerint „A világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye”. 

A városhoz való kötődés és a gyűjtemény páratlansága egyértelmű és vitathatlan tény, ugyanakkor, ha elődeink nem ismerik fel ezek jelentőségét, nem gondozzák, ápolják ennek ügyét, akkor most csupán egy írott fejezet lenne Békéscsaba kultúrtörténetében, és raktárban porosodó, bedobozolt leltári tárgyak lennének azok a kuriózumok, amelyeket tízezrek látnak évente. 

 

A békéscsabai kulturális intézményrendszer átalakulása

A Munkácsy Negyed kialakításában, a gondolat megszületésében jelentős tényező az az egyedi adottság, amely a szűken vett belváros, az Élővíz-csatorna két oldalán elhelyezkedő kulturális intézmények egymáshoz való közelségéből fakad. Ez az adottság hosszú évtizedek óta meglévő, de kiaknázatlan potenciál volt, mivel a megyei és városi fenntartás különbözősége miatt nem lehetett napi szinten összehangolt feladatellátást végezni. A 2012-es és 2013-as esztendő jelentős változást hozott: a megyei önkormányzatok konszolidációjának köszönhetően elsőként a Jókai Színház és a Napsugár Bábszínház, majd 2013. január 1-jétől a Munkácsy Mihály Múzeum és a Békés Megyei Könyvtár került Békéscsaba Megyei Jogú Város fenntartásába. Így a tevékenységek összehangolása, programok egyeztetése mellett közösen kialakított rendezvények szervezésére is lehetőség nyílt a kialakult intézményi struktúrának köszönhetően:

-      a Csabagyöngye Kulturális Központ, Jaminai (Erzsébethelyi) Közösségi Ház, Lencsési Közösségi Ház, Meseház, Munkácsy Emlékház, mezőmegyeri Arany János Művelődési Ház,

-      Békés Megyei Könyvtár és fiókkönyvtárai, a jaminai, lencsési és mezőmegyeri településrészeken,

-      Munkácsy Mihály Múzeum és Gabonamúzeum,

-      Békéscsabai Jókai Színház,

-      Békéscsabai Napsugár Bábszínház.

Fontos mérföldkő volt 2013 nyarán a belváros rehabilitációt követően felújított, és a közlekedési forgalomtól elzárt Szent István tér átadása, amellyel újabb rendezvénytérrel gazdagodott a város; meg kellett tölteni tartalommal. Az intézmények közötti együttműködésen alapuló működés egyik első állomása a Csabai Nyár programsorozat közös megszervezése volt. A rendezvények gerincét a Városházi Esték nyári színházi fesztivál adta, immár a Jókai Színház lebonyolításában, valamint a Csabagyöngye által szervezett, helyi és országosan ismert előadókkal összeállított kínálata, amelyhez csatlakozott irodalmi programokkal a Békés Megyei Könyvtár, valamint művészeti eseményekkel a Munkácsy Mihály Múzeum. Az összeadott erőforrások, együttműködés eredményeként sikerrel zárult az első, pilot projekt.

 

Munkácsy170 – az első tematikus projekt

A Munkácsy Mihály Múzeum 2014-ben a névadó 170. születési évfordulóját egy egész éves tematikus, Munkácsy 170 Emlékév programsorozattal ünnepelte.

A projekt marketinganyaga már ekkor a következő elvárást fogalmazta meg: „A programsorozattal az elsődleges cél a Munkácsy imázs erősítése a helyi lakosság körében, hiszen alapvető fontosságú, hogy a békéscsabaiak magukénak érezzék a híres festőművész örökségét, büszkék legyenek városukra, lokális identitásuk ezáltal növekedjen.[3]

Az emlékév 2014. február 20-án, a festőművész születésnapján kezdődött hivatalosan a Munkácsy 170 című kiállítás megnyitójával. A kísérőrendezvények sikere és 20.000 fős látogatószáma erős alapot adott a további eseményekhez. Így a tematikához illesztett városi gyermekrajz pályázat, helyi művészek tárlatai, akciói, Havasi Balázs Ecset és zongora című koncertje, a „Munkácsyval a téren” egész napos minifesztivál, a város első Munkácsy-tortája, Munkácsy Mihály-híd elnevezés, zongorakoncert a vízen, konferencia, bábelőadás – mind azt támasztotta alá, hogy az intézmények felkészültek tematikus programok közös, összehangolt lebonyolítására, a közönség pedig magas részvétellel jelezte érdeklődését, nyitottságát az életmű iránt.

 

A támogatói döntéstől a forrás biztosításáig

A magyar kormány által 2015-ben meghirdetett Modern Városok Programhoz Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata is csatlakozott, megkezdte a fejlesztési elemek bemutatásának kidolgozását, amelyek közé a Munkácsy Negyed koncepció is összeállításra került.

Az előzetes egyeztetéseket követően, az egyes fejlesztési elemek megvitatása után a Modern Városok Program megállapodást 2016. április 27-én írta alá Orbán Viktor miniszterelnök és Szarvas Péter polgármester a békéscsabai városháza dísztermében.

Az ünnepi aktust követően felgyorsultak az események: pár nappal később megjelent a kormányhatározat, mely szerint a Kormány munkacsoportot alakít az érintett miniszterek és az önkormányzat bevonásával a Munkácsy Mihály örökségét ápoló és népszerűsítő Munkácsy-negyed fejlesztési projekt megvalósításának vizsgálatára. A döntés alapján tehát a kormányzat egyelőre csupán vizsgálat tárgyává tette, egyáltalán alkalmas-e a Munkácsy Negyed koncepció az állami támogatással történő finanszírozásra.

 

A döntést követő lépések

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a döntéshez kapcsolódó előkészítő feladatok, a szakmai tervezet részletes kibontása, megvitatása érdekében városi munkacsoportot hozott létre, amelyben az érintett kulturális intézmények, szakképzési iskolák, művészek, civil szervezetek, turisztikai szolgáltatók képviseltették magukat. A helyi javaslatokkal korrigált, kiegészített, valamint a minisztériumok képviselőivel egyeztetett tanulmány 2016 szeptemberében jutott el a kormányzati szervekhez.

Ezt követően több egyeztetés után 2017 februárjára készült el a kormány-előterjesztés tervezete, de a folyamat ennél a pontnál megakadt. A magántulajdonban lévő Ursziny-Beliczey kúria fejlesztési lehetőségének tisztázása elnyújtotta az előterjesztés benyújtását, tárgyalását. A kormányzat végül állami forrás biztosításával támogatta az ingatlan önkormányzati tulajdonba kerülését, így ez az akadály is elhárult.

Végül 2017. szeptember 11-én kihirdették a Modern Városok Program keretében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Munkácsy Mihály örökségét ápoló és népszerűsítő Munkácsy-negyed fejlesztési projekt 2.956.255.200,- Ft összegű támogatását tartalmazó kormányhatározatot[4]. A döntésnek köszönhetően 2018-tól elkezdődhetett a Munkácsy Negyed kialakítása.

 

A projektelemek, beruházási egységek megvalósítása

A szakmai programot Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala készítette, azonban a projekt megvalósítása, teljes körű menedzselése a Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft. feladata lett.

A Munkácsy Negyed program főbb elemei:

• A Munkácsy Mihály Múzeumban a Munkácsy Mihály – Egy géniusz diadala (2020) és az utazás TÉRben és IDŐben. Békéscsaba az évezredek idővonalán (2021) című állandó kiállítás létrehozása.

A múzeum új állandó kiállítása merőben más koncepció alapján készült, mint elődje. Nem szakáganként, a legértékesebb műtárgyi anyag bemutatása volt a cél, hanem egy idővonalra felépítve, a múzeum gyűjteményeire alapozva időbeli kontextusba helyezte Békéscsaba és Békés vármegye történetét, kitekintéssel Magyarország és a világ jelenségeire az adott korszakokban. Az idővonalra felépített kiállítás a Széchenyi utca 9. szám alatti főépület kiállítótereiben kapott helyet. A központi kiállítócsarnokban a Munkácsy Mihály– Egy géniusz diadala tárlat a művész életét, Békéscsabához való kötődését és páratlan munkásságát mutatja be 19 festménye, relikviái, használati tárgyai installálásával, speciális világítási, vetítési, digitális technológiák beépítésével.

 

Munkácsy Mihály – Egy géniusz diadala

 

• A Munkácsy Emlékház felújítása, új kiállítás megalkotása, az Omaszta park rehabilitációja.

Az 1994 óta muzeális kiállítóhelyként működő klasszicista kúria főépülete és melléképületei teljeskörű felújításon estek át, majd második ütemben készült el az új kiállítás, amelyben minden terem egyedi tematikával rendelkezik, interaktív eszközökkel kiegészítve a látogatói élményt. A kivitelezés során egy cukrászda és a korábban kevésbé használható, salétromos pincéből ún. kolbászda, kisebb gasztronómiai események befogadására és csabai kolbász vásárlására lehetőséget nyújtó egység került kialakításra.

A park növényzetének rehabilitációja mellett újra kialakításra kerültek a korabeli sétányok, a padok, pihenőhelyek, díszvilágítás mellett kisebb rendezvények helyszíneként épült egy pagoda is. 

 

• Új bábszínház építése az Ursziny-Beliczey kúria felújításával együtt létrejövő épületegyüttesben.

Az önálló bábszínházi épületegyüttes kialakításának lehetősége, egyáltalán a gondolat megszületése két meghatározó tényezőnek volt köszönhető. A teátrum a Jókai Színház épületében működött egy nehezen megközelíthető, 80 férőhelyes, próbateremből kialakított előadótérben és az időszakosan használható Sík Ferenc Kamarateremben, illetve az ezekhez kapcsolódó szűkös irodahelyiségekben és műhelyekben. Az önálló identitás, arculat kialakítását szinte lehetetlenné tevő helyzet ellenére a bábelőadások, rendezvények látogatottsága évadról évadra nőtt és a használható terek a felmerülő igényekhez képest szűkösnek bizonyultak.

A másik ok, amely előmozdította a fejlesztés beépítését a projektbe, a Munkácsy Negyed területének központjában álló, omladozó, pusztulás szélére került kúriaépület megmentése, a tájseb kezelése volt.

A 1840-es évek végén épült, klasszicista stílusú kúria területi nagysága, terei önmagukban nem voltak alkalmasak a bábszínházi, előadóművészeti feladatellátás befogadására, így ezt hozzáépítéssel, új épületrész kialakításával kellett megoldani. A tervezés során elsődleges szempont volt, hogy a felújítandó műemléki épületet semmiképpen ne szorítsa háttérbe, ne magasodjon fölé vagy nyomja el azt.

A beruházásnak köszönhetően nem csupán a játszóhelyek száma gyarapodott a Bábszínház tekintetében, de lehetőséget adott arra is, hogy a teátrum bővítse szolgáltatásait, kínálatát.

 

Új bábszínház

 

• A Békés Megyei könyvtár belső udvarának átalakítása, környezetének rendezése.

A város egykori polgármesteri háza köré épített, 1985-ben átadott könyvtárépület szabadtéri nyitott átriuma új, a negyed stílusát tükröző burkolatot, pihenőpadokat, köztéri díszítőelemeket kapott, továbbá a Csabagyöngye Kulturális Központ és a könyvtár épülete között kialakított szakaszon Hírességek sétánya néven egyedi burkolati elemeken békéscsabai, elismert és kiemelkedő eredményeket elérő személyek neveit helyzeték el.

 

• Közterületi fejlesztések

Az intézményi építkezések, felújítások mellett a Munkácsy Negyed akcióterülete közterületi rehabilitációjának, egységes városképi megjelenésének is kiemelt hangsúlyt kellett kapnia, amellyel szintén utalni lehetett a festőre, valamint 19. század végi – 20. század eleji korszakra. A közkedvelt, kellemes hangulatú városi terek, parkok kialakítása során fontos cél volt, hogy ezek a szabadterek működjenek együtt, egészítsék ki a közelben megtalálható közösségi, relaxációs, illetve kulturális funkciókat. Ennek köszönhetően a Széchenyi ligeti játszótér tematikájában is megjelent a művészet gondolatköre a játékelemekben, megújultak az Élővíz-csatorna két oldalán elhelyezkedő terek és a szintén vízparti szoborsétány.

 

• A Munkácsy-híd, a Réthy-híd felújítása és egy új híd, a Sztraka-híd építése

A csatorna, vagy ahogy Sarusi Mihály író nevezte, a csabai Szajna hídjai közül 3 található a negyed területén, ezért ezek felújítása is bekerült a fejlesztendő területek közé. A központi, jelentős forgalmi terhelést viselő Munkácsy-híd külső, elsősorban esztétikai felújítást kapott. Jelentősebb feladat volt a Széchenyi liget bejárata előtti, 1879-ben épült híd megújítása. A hangulatos vaslemeztartós, téglahídfős, fapadlós burkolatú híd a város legszebb hídja volt, ám később lebontották, és helyébe 1962-ben egy teherbíróbb vasbeton híd épült. A beruházás során a hídfők és a hídvilágítás mellett megújultak a betonelemek, a korlátok, az útburkolat, a műtárgy visszakapta eredeti, Sztraka Ernő városi mérnök tervezte arculatát. A harmadik, egy 1936-ban épült vasbeton gyalogoshíd helyett 2024 őszére egy 5 méter széles, két szélén a gyalogosok, közepén a kerékpárosok közlekedését biztosító esztétikusabb, jól megvilágított új műtárgy jött létre.

 

Réthy-híd

 

• Munkácsyt és munkásságát megidéző köztéri szobrok kihelyezése

A közterületi fejlesztések köréhez tartozik a szobrok, műalkotások kihelyezése, Munkácsy és munkássága bemutatásának térbeli megjelenítése céljából. A köztéri szobrászatot övező konfliktusok, a téma érzékenysége nem kerülte el ezt a projektelemet sem. Több formában meghirdetett, többször eredménytelen pályázati eljárások során végül kiválasztásra kerültek azok az alkotók és alkotástervek, amelyek később megvalósultak.

Elsőként 2021-ben Munkácsy Mihály egész alakos szobra, Boros Péter szobrász alkotása jelent meg a múzeum lépcsőjén, majd 2022-ben az Élővíz-csatorna partján, az Aradi vértanúk ligetében Prisztavok Tibor Rőzsehordó nőt ábrázoló alkotását avatták fel, és szintén ebben az esztendőben a Munkácsy Emlékházhoz tartozó Omaszta parkban a Kisasszony szobrot, amelyben Miklya Gábor alkotó a padon ülő, könyvet olvasó alakkal Munkácsy parkfestményeinek hangulatát, jellegzetes szereplőjét jelenítette meg.

 

Munkácsy Mihály egész alakos szobra

 

Prisztavok Tibor: Rőzsehordó nő

 

Idén, 2024-ben készült el a bábszínház előtti parkban Széri-Varga Géza Köpülő asszony parafrázisa, a bábművészet és Lenkefi Konrád szellemiségével ötvözve a klasszikus művet, és a Deák utcai híd átadásával egy időben kerül sor Miklya Gábor Ásító inas szobrának átadójára.

Nem közvetlenül a projekt része volt, de a múzeum lapostetős épületrészének homlokzati tetőrészén helyezte el 2021-ben Baji Miklós Zoltán intermediális képzőművész három jeles békéscsabai művészt, Schéner Mihályt, Gubis Mihályt és Munkácsy Mihályt ábrázoló egyedi téglaszobrát. Az avató ünnepségen Wehner Tibor művészettörténész méltatta az elkészült alkotásokat. Ugyanebben az évben a Jókai Színház előtt kapott helyett az állami felajánlással Békéscsabára került Olimpia-Kerékpárosok című Mihály Gábor-szoborkompozíció.

 

A működtetés kialakítása

A fejlesztésekkel felújított, kibővített intézmények, egy új előadóművészeti színtér, rendezett, szobrokkal, információs táblákkal díszített közterek jöttek létre, azaz egy kulturális, művészeti alapú felújítási, kivitelezési folyamat infrastrukturális eredménye alakult ki 2019–2023 között.

Ez az eredmény azonban önmagában kevés lett volna, nem felelt volna meg az MVP megállapodásban foglaltnak, az elért eredmények, a befektetett források, az elvárások magasabb szintű megvalósítást kívántak. Az elkészült fejlesztéseket élővé kellett tenni.

A fizikai kiterjedésében és szellemi egyediségében, összetettségében városi szinten példa nélküli fejlesztés a város kultúrájáért felelős intézményeinek a Munkácsy Negyeddel kapcsolatos tevékenységeik azonos szemléletű működtetését tette szükségessé.

Több lehetséges szervezeti formát elemezve végül önkormányzati koordinációval, marketingszakemberek bevonásával, a korábbi feladatmegosztást alapul véve indult el a megvalósítás. Ebben az intézmények – önállóságuk megtartása mellett, de központi irányítással – az alábbiak mentén járulnak hozzá a stratégiai célok megvalósulásához:

-          kommunikáció, információközlés,

-          programok szervezése, lebonyolítása,

-          Munkácsy Negyed arculati elemeinek alkalmazása.

Az intézményvezetőket összefogó Kulturális Tanács feladatainak köre kiegészült Munkácsy Negyed programjainak, feladatainak rendszeres áttekintésével, a tevékenységek vezetői szintű egyeztetési fóruma lett. A hatékony, operatív feladatellátást intézményenként egy-egy, a Munkácsy Negyeddel kapcsolatos feladatok koordinációjáért felelős szakmai munkatárs, referens segíti. A mindennapi működést egy önálló arculattal kialakított, szisztematikus marketing- és kommunikációs tevékenység foglalja keretbe, a közösségi média adta lehetőségek kiaknázásával.  

 

A működés első időszakának eredményei

A beruházások még nem zárultak le, de már 2022 tavaszán szoboravatással indult az év a Rőzsehordó nő szobrának leleplezésével, amely azóta is népszerű fotótéma a városban. A közös rendezvények sora a városi gyermeknappal folytatódott: a negyed színterei megteltek gyermekzsivajjal, a helyszínek között sétáló családokkal. A 2022. évi Múzeumok Éjszakája volt az első olyan alkalom, amikor a Munkácsy Negyedet alkotó intézmények együtt készültek fel egy célzottan a város lakosságának tervezett kulturális rendezvényre. Összehangolták az események időpontjait, közösen kommunikálták a tervezett programokat, és számos új elemet is felsorakoztatva egy koncentrált helyen, egy időben, mintegy célállomásokként várták a Negyedbe látogatókat.

A hétvége gerincét a XVIII. Nemzetközi Bábfesztivál különleges hazai és külföldi társulatok által játszott előadásai, illetve maga az országos kiterjesztésű Múzeumok Éjszakája programsorozat eseményei adták. A komoly- és könnyűzenei koncertek, rendhagyó tárlatvezetések, városismereti séták mellett tűzzsonglőrök kíséretében hordógurítással avatták fel a Réthy-hidat, és egyedi látványosságot nyújtottak a múzeum homlokzatára vetített fényfestések. A magas látogatószám, a helyszínek pezsgése előremutató, pozitív eredmény volt a későbbiekre vonatkozóan.

Szeptemberben átadták a teljes egészében megújult Munkácsy Emlékház és a parkban elhelyezett Kisasszony szobor, majd a Mihály naphoz kötődően az Őszköszöntő Fesztivál a nyáreleji tematikához hasonló programstruktúrával valósult meg. A több helyszín programjainak összhatása, a látványos, lampionos csónak felvonulással az Élővíz-csatornán ismételten megtöltötte élettel a negyedet.

A 2023-as esztendő legnagyobb volumenű eseményét az új bábszínház megnyitása jelentette, amely a pünkösdi hétvégén, kapcsolódva a gyereknaphoz ismét fesztiválhangulatot varázsolt a Munkácsy Negyedbe. Ehhez jelentős támogatást biztosított a Színházi Olimpia keretében megvalósuló Bábművészeti Világtalálkozó, amelynek köszönhetően a legjobb magyar előadók mellett nemzetközi (izraeli, spanyol, ír, olasz, bolgár) produkciók érkeztek Békéscsabára.

A Múzeumok Éjszakája és az újabb őszköszöntő minifesztivál is magas látogatószámot produkált, ami azt jelezte, hogy a Munkácsy Negyed önálló brandként is képes megszólítani – egyelőre túlnyomóan – a helyi lakosságot.

A kiemelt hétvégéken túl az év során több olyan, intézményi szervezésben megvalósult esemény, a minden hétre igényes program kínálása építette a negyed arculatát, önálló, karakteres képet alakítva ki a kulturális-művészeti centrumról.

Előremutató, a márkaépítést erősítő mozzanatok voltak azok a tematikus vezetett séták, amelyek során a városba érkező vendégek, referencia csoportok ismerhették meg a város kulturális örökségét, többek közt a női röplabda utánpótlás Európa Bajnokság technikai szervezői, játékvezetői delegációja, országos orvoskonferencia résztvevői járták végig az emblematikus helyszíneket. 2024-re ebből a kezdeményezésből alakult ki az állandó, hetente szervezett nyári városismereti élményséták programja.

 

A Munkácsy Negyed értékelése, jövőkép

A Munkácsy Negyed program beruházási elmei 2024-ben lezárulnak a Sztraka-híd átadásával és az utolsó köztéri szobor avatásával, de ezzel nem fejeződik be a munkálatok sora, mivel a múzeumépület homlokzati rekonstrukciójához szükséges állami támogatás elbírálása folyamatban van. Pozitív döntés esetén történhet meg a 110 éves épület külső felújítása.

A Munkácsy Mihály születésének kerek évfordulóját ünneplő Munkácsy 180 Emlékév programsorozata is hozzájárul a negyed további népszerűsítéséhez. Az intézményi működtetés stabil alapot ad a folytatáshoz, de emellett növelni kell a civil kezdeményezések, gazdasági szereplők bevonását a működtetésbe, ahogy az intenzív, jól strukturált marketingtevékenység is elengedhetetlen feltétele a fejlődésnek.

Az önkormányzat költségvetési lehetőségei végesek, így ezen túlmenően pályázati aktivitás, állami támogatás és külső gazdasági mecenatúra megteremtése adhat stabilitást, minőségi előrelépést a működtetés során és törekedni kell a civil szféra, gazdasági szereplők intenzívebb bevonására. Az új európai uniós forrásoknak köszönhetően a közterületi beazonosíthatóság eszközei terén nyílik lehetőség a további fejlesztésekre: többek közt Munkácsy Negyed táblák kihelyezése az utcanévtáblák alá, a Negyed belépési pontjainál, járdaszintbe épített, MN feliratú, logózott térkövek elhelyezése, az intézmények előtti kandeláberekre kihelyezhető, nagy méretű zászlók kivitelezése, Munkácsy Negyed szelfipont építése.

További fejlődési lehetőséget biztosít a csomagajánlatok, garantált programok, integrált jegyértékesítési rendszer kidolgozása, speciális ajándéktárgyak árusítása, annak kialakítása a Munkácsy Negyedben.

Hosszabb, 7–10 éves tervezési távlatban az infrastrukturális fejlesztések terén a még meglévő tájsebek kezelése, az István malom sorsának rendezése, a Körös Hotel helyének fejlesztése, az intenzív közlekedési forgalom csillapítása teremtheti meg a nemzetközi mércével is színvonalasnak mondható egységes, látványos városrész kép eszményét.

Összességében megállapítható, hogy Munkácsy Mihály békéscsabai kötődéséből indult kulturális városfejlesztési folyamat az elmúlt 10 év alatt jelentős eredményeket tudhat magáénak, az ebben kiemelt szerepet játszó Munkácsy Negyed projekt kialakítása, fejlesztése és működtetésének eddigi két éve segítette Békéscsaba arculatának újrapozícionálását, annak a tételmondatnak az erősítését, amely mozgatórugója volt a tíz éve megkezdett folyamatnak: „Békéscsaba Munkácsy városa”.