Mészöly Ágnes
Hol nőnek a japánok?
Hosszú délutánon verseket olvasni – ez már nem is retro, hanem vintage életérzés. De a retro meg a vintage egyre divatosabb, mintha kollektíve (és kénytelen-kelletlen) kezdenénk rádöbbenni, milyen jó is néha csak úgy egyszerűen lenni, minden különösebb cél nélkül, és, mondjuk, gyerekverseket olvasgatni, még akkor is, ha erre semmilyen normális indokunk nincsen (mert csak később merül fel bennünk az a remek ötlet, hogy akár ajánlót is írhatnánk róla…). Nincs a háznál kiskorú, nem kell összeállítanunk anyák napi műsort, egyetlen tanítványt sem kell felkészíteni szavalóversenyre, egyszerűen csak a kezünkbe került egy kötet, és mivel mostanában egyébként sem rohanunk sehova, bőven van időnk belefeledkezni.
Szóval kezünkbe vesszük ezt a kötetet – mert Bertóti Johanna (zenés) versgyűjteményéről van szó, mely Almából ki, körtébe be címmel jelent meg a Koinonia Kiadónál –, gyanútlanul elkezdjük lapozgatni, és nemsokára a saját gyerekkorunkban találjuk magunkat. Mert utoljára körülbelül nyolcévesen olvasgattunk utoljára verseket ilyen… önfeledten. Ennyire „csak úgy”.
Külsőre is tiszta hetvenes évek ez a könyvecske, a borító uralkodó színe a semmivel össze nem téveszthető műanyagszéknarancssárga, és Zengővári Judit belső illusztrációi sem lettek volna kor- vagy stílusidegenek egyetlen közép-kádárkori mesekönyvben sem. Határozott vonalak, elvont, majdnem ikonografikus formák, élénk színek, éles kontúrok, az árnyalatok és az átmenetek teljes hiánya ‒ közben nyoma sincs semmiféle könnyes vizuális nosztalgiának, talán éppen azért, mert a rajzoló – ugyanúgy, mint a versek szerzője – elég fiatal ahhoz, hogy ne eshessen a szentimentális múltba révedés főbenjáró bűnébe.
Hihetetlen, hogy lehet valami egyszerre ennyire oldschool és ennyire cool.
És a fenti megállapítás teljesen megállja a helyét a versekre vonatkoztatva is.
Bertóti Johanna az utóbbi évtizedben rengeteg különböző színházi és összművészeti projektben vett részt dramaturgként, színészként, zenészként vagy szerzőként. Alapító tagja az Író Cimborák csoportnak, rendszeresen szervez önálló esteket. Ha mondjuk kereket cserélni vagy falat glettelni is tudna (simán lehet, hogy tud), igazi reneszánsz személyiségnek nevezhetnénk. A gyerekversírás egyértelműen hazai pálya számára.
Az Almából ki… című kötetben közel hetven verset találunk, három ciklusba rendezve. A ciklusok önmagukban is hangulati egységet képeznek, ugyanakkor az egész könyvön végigvonul egy lineáris időbeli „cselekmény”, mintha egy évet élnénk végig, januártól decemberig. A javarészt rövid, dalszerű versek tematikája ezen az idővonalon ível a klasszikus jeles napoktól az élet legegyszerűbb (bosszantóan banális) történéseiig: a karácsony áhítata éppúgy helyet kap, mint az iskolai késés. Mégsem közhelyes az Almából ki, körtébe be – egyszerűen azért, mert a szövegek verstani-nyelvi igényessége kiemelkedő. Bertóti Johanna nem ragad le a felezőtizenkettes-ABAB/svédtípusú szabadvers receptnél (gyerekeknek jó lesz alapon), bonyolultabb formákat is bevállal, és jól teljesíti a vállalásokat. Ritkán enged a sötét oldal kísértésének, hogy kommersz, agyonmosott rímpárokat hasznosítson újra, viszont bátran használ együtt egymástól nagyon különböző hangulatú kifejezéseket, és ettől különlegesen friss, vagány lesz egy-egy verse (… a mennyben szól az ének / a sok szólam tekereg…).
Külön jót tesz még a kötetnek, hogy a szerző nem érzi kötelességének, hogy modern, fiatalos és korszerű legyen. A költészetet nem akarja „közel hozni” a gyerekekhez, nem emeli feltétlenül központi témává a modern mindennapok kellékeit, viszont sallangmentes lazasággal használja akár metaforaként a digitális valóság vagy a globalizált világ elemeit. Viszont természetesen játékos és kreatív, mint egy gyerek, éljen az a kilencszázhetvenes vagy a kétezerhúszas években.
Más szempontból viszont igenis halad a korral a kiadó és a szerző: a kötet tizennyolc verse megzenésítve is elérhető, nemcsak a belső borítóban található (valljuk be, adathordozás szempontjából kissé elavult) CD-lemezen, hanem QR-kód vagy link segítségével a soundcloudon is.
Szerzőjének legelső kötete az Almából ki… Nem triviális, hogy valaki gyerekversekkel debütáljon. Bertóti Johannának ez elég jól sikerült – a magunk és gyerekeink/unokáink/tanítványaink/olvasóink érdekében is reméljük, hogy lesz még folytatás.
