Magyarország díszvendégségével nyílt meg
a Göteborgi Könyvvásár
Magyarország a Göteborgi Könyvvásár díszvendégeként, 162 négyzetméteres standon fogadja a látogatókat a vasárnapig tartó nemzetközi mustrán. A nagyszabású rendezvényen a magyar irodalom és kultúra gazdagsága és sokszínűsége mutatkozhat be – mondta el a magyar stand csütörtöki megnyitóján Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, hozzátéve: rengeteg program nyújt szélesebb képet a magyar kultúráról.
A magyar stand dizájnja a Budapest hívószó köré épül, emellett azonban a magyar program a Balatont is kiemelten népszerűsíti majd. A Holokauszt emlékév alkalmából bemutatkozik a magyar zsidó kultúra is, a közönség kézbe veheti például Kertész Imre egyik könyvének friss svéd fordítását, az 1945-ben meggyilkolt Kinszki Imre fotográfus képei pedig a vásár kiemelt helyszínén lesznek láthatók. A Balassi Intézet és a Publishing Hungary különös érzékenységgel fordul a roma kultúra felé, így a programok között helyet kapott többek között a Romani Design divatbemutatója is – számolt be az államtitkár.
Hammerstein Judit, a magyar részvételt szervező Balassi Intézet főigazgatója kiemelte: a Göteborgi Könyvvásár olyan nemzetközi fórumnak számít, amelyen a szerzőkön, kiadókon kívül kutatók, újságírók, politikusok egyaránt nagy számban vannak jelen. Magyarország már 2012 óta minden évben képviselteti magát a Balassi Intézet szervezésében, díszvendégként azonban minden eddiginél szélesebb lehetőséget kap a bemutatkozásra – fűzte hozzá.
Reméljük, hogy a két ország szerzői, kiadói közötti szakmai kapcsolatok is el tudnak mélyülni – közölte a főigazgató. Mint megjegyezte: Esterházy Péter, Kertész Imre, Krasznahoraki László jól ismert nevek a svéd közönség számára is, amely most rajtuk kívül számos olyan magyar szerzővel is megismerkedhet, akiket eddig nem olvashatott.
Huszonegy magyar irodalmi mű svéd fordítása készült el a vásárra, ebből 14 meg is jelent svéd kiadók jóvoltából, kettőt a Balassi Intézet adott ki – Örkény Egypercesek és Domonkos István Kormányeltörésben című munkáit -, hét szerző munkáiból pedig közös antológiában jelentek meg részletek – számolt be a kötetekről Hammerstein Judit.
Bóka István, Balatonfüred polgármestere a Balaton-parti város és az irodalom szoros kapcsolatát tekintette át, Maria Källsson, a könyvvásár igazgatója pedig arról szólt, hogy szeretnék bevezetni a skandináv olvasókat nemcsak a világhírű, hanem a felfedezésre váró magyar szerzők munkásságába is.
A magyar standon elhangzó beszédek alatt néhány svéd civil „We turn our backs on Hungarian refugee policies” (Hátat fordítunk a magyar menekültpolitikának) felirattal demonstrált.
Alice Bah Kuhnke svéd kulturális miniszter a könyvvásár megnyitóján hangsúlyozta: egy könyv olvasása az életet megváltoztató élmény lehet, ezért is fontos a szólás szabadsága. „Ha bárhol a világon korlátozzák a szólás szabadságát, mindannyian érintettek vagyunk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az utóbbi években egyre több aggasztó jelenség tapasztalható e téren világszerte. Alice Bah Kuhnke felidézte, hogy néhány napja a szerb-horvát határon járt, ahol olyan élményeket szerzett, amelyeket sosem felejt majd el. Közösen kell felelősséget vállalni a menekültekért – figyelmeztetett.
Illugi Gunnarsson, a könyvvásárra kiemelt vendégként meghívott Izland kulturális minisztere szerint a menekültek áradata próbára teszi Európát, miközben felütötte a fejét a nacionalizmus csúf arca és ezzel az intolerancia, a kirekesztés, Európának azonban meg kell óvnia évszázadok óta őrzött kulturális sokszínűségét. A művészet a legjobb eszköz a közös értékek, a különbözőségek elfogadásának kommunikálására – emelte ki.
Masha Gessen orosz-amerikai író, emberjogi aktivista, aki Alice Bah Kuhnkéval együtt nyitotta meg a könyvvásárt, felidézte, hogy gyermekkorában a Szovjetunióban Magyarországot tartották „a szocializmus legvidámabb barakkjának”, most azonban szerinte olyan Oroszországhoz hasonló jelenségek figyelhetők meg, mint a „maffiaállam, az erősödő kormányzati korrupció”, miközben véleménye szerint például a zsidók és a romák zaklatásoknak vannak kitéve. Két dolog abszolút halálos a szólásszabadságra: ha állandó zaklatások közepette és állandó szégyenben kell élni – vélekedett a jogvédő, aki szerint a magyar irodalom virágzott az utóbbi években, de ez rövid távú csoda lehet, mert „ez a légkör halálos”.
Esterházy Péter levelét svédországi kiadója, Svante Weyler olvasta fel a megnyitón; mint az író közölte, betegsége miatt nem tud részt venni a könyvvásáron. „Hogy mi az irodalom, azt negyvenöt év után is (azóta van toll a kezemben) nehezen tudnám megmondani” – fogalmazott Esterházy Péter, hozzátéve: a művészet nem megoldás semmire, regény rosszat még nem akadályozott meg. „De a jó könyveket (...) átjárja »a megértés sóvárgó vágya«. Ezt nevezhetjük reménynek is” – zárul Esterházy Péter levele.
(MTI)
