Nyilas Attila
Borudvar
Kapolcson játszódott, pontosabban
érdekes, hogy gyakorlatilag beteljesült,
Monostorapátiban, ahol szoktunk lakni,
bár nem nappal, hanem este futottunk össze,
a mellett a kocsma mellett, ahova átjárunk,
és nem fényképalbumot,
van egy kertecske,
hanem digitális képeket mutogatott a gépén,
valamivel nagyobb volt, mint a valóságban,
jé, én erről álmodtam,
ott feküdtem hason a fűben egy ismerősömmel,
mondtam is neki, mikor beugrott.
Fényképalbumot nézegettünk, amit ő hozott,
előbb a lépcsőn,
s közben mesélt a mostani barátnőjéről.
Majd egy padon,
sütött a nap,
s azután feküdtünk hasra a fűbe,
és filmszerűen finom puha volt a gyep.
Már csak a hatás kedvéért is.
Megjelent a Bárka 2008/1 számában
Kapcsolódó:
A szépirodalom rovat legfrissebb írásai:
Garaczi László prózája
Magyari Barna versei
Jenei László prózája
Papp Tibor versei
Hartay Csaba versei
Vámos Miklós prózája
Fecske Csaba verse
Szentmártoni János verse
