Papírhajó - Primér/Primőr

 Csoda_Betlehemben.jpg

Pusztai Ilona

 „Úgy hallottuk, megszülettél, /szegények királya lettél.”

 

Könyvek tucatjai dolgozták már fel Jézus születésének történetét. Az idei ünnepi kínálatból kiemelhetjük Lackfi János: Igaz mese karácsonyról című könyvét, amely modernizálva, a mai gyerekek szemléletmódját, világképét követve meséli el a Megváltó születésének legendáját. Miben tud Laik Eszter Csoda Betlehemben. Az első karácsony története című meseregénye újat mondani tehát?

A könyvben megírt történet erősen támaszkodik a Bibliára, sőt annak szövegét tisztelve idézi ismert fordulatait: „Áldott vagy az asszonyok között, és áldott a te méhed gyümölcse!”, „József, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert a Szentlélektől fogant. Fiút szül, akit nevezz el Jézusnak, mert ő szabadítja meg népét bűneitől”. A vallásos tartalom hitelességére a kötet lektorának, Bokros Levente egykori váci lelkipásztornak a személye a garancia. Laik Eszter könyve a két legismertebb evangélium: Máté és Lukács krónikájának eseményeit összeolvasztva meséli el Jézus születését. Máté evangéliumából átveszi József álomlátását gyermeke származásának angyali üzenetéről, a napkeleti bölcsek látogatását Heródes udvarában és a háromkirályok tisztelgését a kisded Jézusnál, míg a Lukács evangéliumból az angyali üdvözletet, Mária és Erzsébet találkozását, a népszámlálás miatti betlehemi utazást és a pásztorok imádását. A hét epizódból álló történet hét fejezetre osztódik, ez egyben az egyik bibliai szent szám: az isteni tökéletességnek (három) és a világteremtés teljességének (négy) összege. Ez a hármas-négyes tagolódás a könyv szerkezetét is meghatározza: az első három fejezet ‒ az angyali üdvözlet, Mária és Erzsébet találkozása, József látomása ‒ a születésmítosz előzményét eleveníti fel, míg az azt követő négy epizód a december 24-e éjjelen kezdődő és január 6-án Vízkereszt napjával záruló karácsonyi ünnepkör legfontosabb eseményeit idézi meg.   

Bár Laik Eszter hűen követi az evangéliumok eseménytörténetét, mégsem csupán egy vallásos gyerekbiblia az eredmény, hanem a jézusi születéstörténet szépirodalmi feldolgozása. A részletgazdag tájleírások, pár vonással érzékletesen és plasztikusan megrajzolt alakok, a mindennapi életet bemutató helyzetképek és áradó mesélőkedv révén olyan mértékben elvarázsolja olvasóit, hogy teljesen belefeledkezünk a történetbe. Átérezzük Mária riadalmát és örömét, mikor Gábriel arkangyal meglátogatja, és aggodalmát, hogyan fogadja majd jegyese, József a hírt. Máriával és Szürkével, a szelíd csacsival szenvedünk a tavaszi hőségtől, és együtt biztatjuk a fáradt a szamarat, csak egy kicsit tartson ki, mindjárt odaérünk Zakariás és Erzsébet házához. Átéljük a betlehemi utazás viszontagságait és József egyre fokozódó izgalmát, hogy mielőbb szállást találjon feleségének a zsúfolásig telt Betlehemben. Szinte látjuk, ahogy a tüzet körülülő, Dávid király hőstetteit felidéző pásztorok szemét elkápráztatja az aranyban fürdő angyali látomás, majd fülünkben csengenek a zsoltárok, amivel a kis Jézust és szüleit megörvendeztetik. Érezzük a tömjén és mirha illatát, halljuk az aranydukátok csörgését, melyeket a három Napkeleti bölcs hozott ajándékba a kisdednek, és örülünk, hogy felismerik Heródes nyájas szavai mögött a gonosz szándékot, elkerülik a király csapdáját. 

Laik Eszter ügyesen egyensúlyoz. Jó érzékkel vegyíti a szakrális és a profán elemeket mind a történetmesélésben, mind a nyelvhasználatban, könyve így nem válik sem szájbarágós, bugyuta mesévé, sem száraz bibliai tanmesévé, se túlzottan patetikus történetté. Egyfajta kortalan, miden korosztályt megcélzó mű született, olyan mese, amely nemcsak a gyermeki lélekhez tud közel kerülni, de a felnőttekben is felébresztheti sokszor már feledésbe merült gyermeki énjüket, és előhívhatja bennük a naiv rácsodálkozás elveszettnek hitt gyermeki képességét. 

Külön érdemes kiemelni Szimonidesz Hajnalka festményekként ható illusztrációit. Légiesen elnyújtott alakjai, a Szentföld ábrázolása, a képek színvilága a „Napút festője”, Csontváry Koszta Tivadar biblikus témájú műveinek naiv vallásos hitét idéz fel a szemlélőjében. Szerző és illusztrátor úgy alkotnak egységet, hogy a szöveg és a képi világ nem elnyomja, hanem kiegészíti egymást.

Bár a Csoda Betlehemben hűen követi a Biblia eseménytörténetét, mégis Laik Eszter irodalmilag ihletett feldolgozása nemcsak a vallásos családok számára teheti az adventi hangulatot még ünnepibbé, de olyan nem hívő családoknak is ajánlható, akik csak szeretnék a gyermeküket megismertetni az ünnep keresztény gyökerével.

 

(Laik Eszter: Csoda Betlehemben. Az első karácsony története, ill. Szinomidesz Hajnalka, Arcus Kiadó, Vác, 2022, 48 oldal, 4490 Ft)          


 

Főoldal                                              

 

2022. december 23.
Háy János tárcáiElek Tibor tárcáiKopriva Nikolett tárcáiKontra Ferenc tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Herbert Fruzsina: FőpróbaOcsenás Péter Bence: Forgók
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Farkas Wellmann Éva: Szanatóriumi emlékvázlatokCsillag Tamás: Hazáig követnekDebreczeny György verseiBorsodi L. László versei
Banner Zoltán: Önarckép MunkácsyvalBalássy Fanni: KészülődésKiss László: EltűnőkSzil Ágnes: Poros út
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabanka-logo_v4.pngpku_logo.png