Hírek

 

mozes_attila.jpg

 

Elhunyt Mózes Attila

 
Január 31-én, életének 65. évében elhunyt Mózes Attila Márai Sándor-díjas író, kritikus, az erdélyi Utunk, majd a Helikon szerkesztője.

Mózes Attila 1952. április 8-án született Marosvásárhelyen. 
A belváros peremén élő tisztviselő család vált első, a világirodalom és a magyar irodalom olvasására, tiszteletére s általában műélvezetre nevelő iskolájává. Hegedülni tanult, kedvenc olvasmányai orosz klasszikusok és francia egzisztencialisták. És Krúdy Gyula, Németh László. Játszani, barátkozni, „világot látni” azonban a közeli külvárosi negyedbe járt, s az irodalom mellett az ottani „grundokon” összeverődő fiatalok csapatjai alakították mentalitását. Középiskolai tanulmányait szülővárosában az Al. Papiu Ilarian Líceum magyar tagozatán fejezte be (1971), majd a Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészeti karán orosz-magyar-francia tanári diplomát szerzett (1976).
Pályáját Székelyhidason kezdte, a román lakosságú falu általános iskolájában tanított franciát és tornát (1976-79), itt barátkozott össze egy havasalji község orvosával, Vásárhelyi Géza költővel. Kolozsvárra került az Utunk szerkesztőségébe, majd 1990-től a Helikon rovatvezetője.
 
Első írását a marosvásárhelyi Vörös Zászló irodalmi melléklete közölte (1968). Prózai írásai, esszéi, kritikái az Utunk, Igaz Szó, Korunk, A Hét, Napsugár, Új Élet hasábjain, majd a Látóban jelentek meg, Magyarországon az Életünk, Rakéta és más irodalmi folyóiratok munkatársa. Már első kötete, a Forrás könyvsorozatban megjelent Átmenetek c. novellagyűjtemény (1978) felkeltette a kritikusok figyelmét.
Marosi Péter szerint: „Szövegelései a kollektív pszichoanalízis sajátos formái.” Nem ír fontos dolgokról, csak az életéről, „belefér mondókáiba valamennyiünk életéből – a sorsunkból is valami. És ez nem is a legkisebb dolog.”
Az Egyidejűségek c. „rendhagyó falumonográfia” (1980) Cs. Gyimesi Éva értékelése szerint „az átmeneti, a felemás, az önazonosságát elvesztett mai falu sorsának analogonja. Paradoxális világ, mert számára a korral együtt haladni létjogosultságának megszűnését jelenti. A falu kapcsán az Anyám könnyű álmot ígér óta nem írtak időszerűbbet itt nálunk.”
Fejlődéstörténeti vázlatoknak, az agresszivitásról szóló, freudi vétetésű egységes regény fejezeteinek tekinti az Üvegcsendélet (1982) kilenc elbeszélését Szőcs István. Megfigyelése szerint egészében olvasva a könyvet összhatásként szerzői igazságszolgáltatás érvényesül: „az alantas agresszivitás, kegyetlen virtuskodás, hetvenkedés, huligánnagyzolás visszavezetődik forrásához, a gyávasághoz”. Amikor A Gonosz színeváltozásai c. három kamaratörténet (1985) megjelenése alkalmából az Igaz Szó Fórum-cikkcsoportba foglalja Lászlóffy Aladár, Nemess László, Nagy Pál, Szőcs István és Kovács János recenzióit, a hozzászólók legidősebbje, Kovács János így üdvözli az immár új nemzedéket képviselő írót: „Mózes Attila realista víziói az egységesített modern művészetek kombinált teljesítményei, parabolás valóságközelsége az egykori próféták tartására emlékeztet, a világot féltő szüntelen gondja pedig a mai ember mindennapos szorongása.”
Szinte áthidaló válaszként hat az új magaslatokra ért ifjú író Vallomás egy nemzedékről c. bevezetője Nagy István novelláinak egy új válogatása élén (Kilincselők, 1987), amely kiemeli a munkásíró igazi értékeit a méltatlan tankönyvi szólamokból s az utódnemzedék félreértéseiből egyaránt, a „könyörtelen megfigyelő”-t értékelve a külváros megszólaltatójában. Közben (1986) megszerkesztette saját nemzedéke fiatal prózaíróinak antológiáját Ajtók cím alatt.
 
Könyvei:


Átmenetek. Szövegek különböző hangulatokra; Kriterion, Bukarest, 1978 (Forrás)
Egyidejűségek. Rendhagyó falumonográfia évszakokban; Kriterion, Bukarest, 1980
Fény, árnyék átdereng. Karcolatok, novellák, elbeszélések; Dacia, Kolozsvár, 1980
Üvegcsendélet. Elbeszélés; Kriterion, Bukarest, 1982
Füstkorom. Történetek ellenfényben; Kriterion–Szépirodalmi, Bukarest–Bp., 1984
A Gonosz színeváltozásai. Három kamaratörténet; Kriterion, Bukarest, 1985
Ajtók. Fiatal prózaírók antológiája; vál., szerk., bev. Mózes Attila Kriterion, Bukarest, 1986
Nagy István: Kilincselők; vál. és előszó Mózes Attila; Kriterion–Szépirodalmi, Bukarest–Bp., 1987
Árvízkor a folyók megkeresik régi medrüket. Beszély. Panek Zoltán címötletére szerzette Mózes Attila; Kriterion–Szépirodalmi, Bukarest–Bp., 1990
Yesterday, Az Oroszlán Hava és egyéb történetek; Kriterion–Szépirodalmi, Bukarest–Bp., 1990
A vénasszonyok nyara c. kisregényét a Látó közölte (1990/1-3)
Vásárhelyi Géza: Ne félj, az álom úgyis szertehordoz. Hátrahagyott versek; vál. és szerk. Mózes Attila; Kriterion, Bukarest, 1993
Egy pohár vigyor. Elbeszélések; Felsőmagyarország, Miskolc, 1996
Napnyugati vándorlás. Válogatott elbeszélések és novellák; vál. és szerk. Gálfalvi György Mentor, Marosvásárhely, 2000
Árvízkor a folyók megkeresik régi medrüket; Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2002
Céda korok történelme; vál. Markó Enikő; Mentor, Marosvásárhely, 2004
Zsibvásár. Szövegek egyetlen hangulatra; Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy–Erdélyi Híradó–Ráció, Kolozsvár–Bp., 2010
Foglaló. 13+1 érzelmes beszély; Erdélyi Híradó–Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy, Kolozsvár, 2011
 

Mózes Attilát február 3-án a marosvásárhelyi református temetőben helyezik örök nyugalomra.

(Forrás: Wikipédia, Helikon)


Főoldal

2017. január 31.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Versek
Ványai Fehér József versei Fecske Csaba verseiVarga Melinda verseiFellinger Károly verseiFekete Vince verse Mózes Attila halálára
Prózák
Vajda Albert ismét csütörtököt mondAz úr operaénekes leszÖt perc életCzakó Gábor: Dávid herceg és térképFenn a Zangyalon
Kritikák
Én és nem-én - Tőzsér Árpád kötetéről „Égni fog itt minden” - Krasznahorkai László új regényérőlNő, bennemA só allegóriájának lepárlásaTelitalálat - Acsai Roland Szívhajítókjáról
Esszék, tanulmányok
Igehirdetés Borbély Szilárd felettA megértés kudarcai - Kosztolányi AranysárkányárólA Hargitától a Maguráig - A transzszilvanizmus időszerűségérőlKözjáték: az ember halálaBogdán László Vaszilij Bogdanov-verseiről
Drámák
Vörös István: Pisztoly az asztalonMario és A VARÁZSLÓBartis Attila: RendezésV á r k e r t i J u l i s k a, avagy a szerelmi bűzfészekPotozky László: Sztrodzsegon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA