Kritikák

"Ez a behálózottság és a bizonytalanság érzetének állandó sugalmazása a Semmi kis életek talán legjellegzetesebb poétikai »eljárása«." (Dérczy Péter kritikája Papp Sándor Zsigmond regényéről.)

Maros legújabb kötete főként a hétköznapi városi figurákra fókuszál, akiknek sokszor önmagukhoz való viszonya vagy kapcsolatuk másokkal válik valamiért problematikussá – kétségeiket, vágyaikat,...

"Bár inkább fiatal lányok gyűjtöttek bélyeget, albumba rendezett képes levelezőlapot, férfiak is hódoltak efféle hobbinak." (Részlet Héjja Julianna Erika gyulai tanulmányából.) 

„Halmai egy könyvtárat tesz meg gyertyajátéka helyszínéül, s arra buzdít, hogy bízzunk a betűben, a nyelvben, a könyvben.” (Bartusz-Dobosi László kritikája Halmai Tamás új könyvéről.)

A száz éves Békéscsabai Előre múltjának főbb társadalomtörténeti mozzanatairól Sáfár Gyula írt részletes tanulmányt. A teljes szöveg a 2012/5-ös Bárkában olvasható.

„esszéinek, tanulmányainak »egyszerű« titka, hogy szerzőjük szépen ír, teoretikusan fogalmazva: normálisan, rendesen” Kiss László kritikája Dérczy Péter Töredékek a történetről című tanulmány- és...

,,A grundért harcolni kell. Én nem harccal: csatangolással áldoztam a birtokolni vágyott, birtokba vett célpontnak.” (Tarján Tamás esszéje a 2012/5-ös, legújabb Bárkából)

„Az életmű a több évtizednyi száműzetés ellenére is ízig-vérig, az utolsó gondolatáig, szaváig magyar maradt.” (Petrik Béla méltatása Szabó Zoltánról, mely a Bárka 2012/4-es számában jelent meg.)

„És valóban: amint hazaérve keresztüllép a küszöbön, nem szeli-e ketté a megtért utast a perc?” (Kelemen Lajos tanulmánya Tóth Erzsébet költészetéről)

"A legkeményebb fejű magyar prózaíró évtizedekkel ezelőtt fejébe vette, s hogy legyen rá tanú, el is kotyogta többeknek: regényt akar írni Bartók Béláról."