Versek

„mikor kinyitottam a rakteret, már láttam, / hogy nem fog beférni az egész feldarabolt / életünk ebbe a bérelt teherautóba. / bármennyire is gazdaságosan pakolok, / két kanyart biztosan kell vele...

„Útvonalakat karcolunk / hangyáknak a földbe, / hogy idetaláljanak. / Megvárjuk, míg ellepik / tehetetlen testünket, / lassanként széthordják / apró darabjainkat, hogy / egy másik világban...

„Fényt, fényt kérek abból még, / lassan betemet a vörös, a kék, / több irányból nézem, / ahonnan húszévesen álltam, / vibrál a távol.” Csillag Tamás versei a Bárkából. 

„Néhány év telt el. Aztán megszökött. / (Illetve elment, hisz nem volt a foglyom.) / Kerestem föld alatt és ég fölött, / de tudtam: többé nem nálam lesz otthon. / A nyoma itt maradt a tárgyakon....

„Lator, a fínom verselő? / Tarján Tamás, a szó-bigott, / önfegyelmében perzselő, / ki úgy pátyolt, hogy froclizott? / E griffek s unikornisok, / a tisztán égő hevület / kihűlt – szavunk ma por,...

„A király nagyon várta, csak ő segíthet rajta, / annyi mindent hallott róla, most beteg lett, / hát hívatta, óvatos, a szentség színe alatt / sokan, sokszor átverték már, ezért titokban / hosszan...

„a megérkezés, az legyen majd egy / pezsgőtabletta, amit véletlenül / a néhai patakba dobnak, mert / az utak között, ha megszakad is minden, / még egy zsákutca is lehet otthonos.” Vasas Tamás verse. 

„Folyvást újraöltözünk, ruhába, gyöngyöző szerelembe, / még kíváncsian nézünk a múltba és a jövőbe, / újra megéljük az emlékeket, / s mindent, ami volt, s ami nem, / a gondolatszüleményeket, / még...

„az üzleteket, kocsmákat átnevezték, / s azok az utcák, amelyek jól előkészített, / mihaszna gyerekcsínyekről voltak híresek, / most képesek egyszerű, jellegtelen, / unalmas arcot ölteni, senkiéi...

„Az égen szürke felhők úsznak, / s elviszik a napsütést túsznak, // de egy-egy fénypászma még leüzen, / hogy nem lesz már ennél borúsabb ‒ / s érik a szilva a fán is, igen.” Acsai Roland versei...