Versek

„héra otthon a tükre elé áll / ruháját vállnál eloldja / festéket csorgat magára / a hajtöveknél kezdi / jön az arc / a törzs / a végtagok / a második réteg kitölti a ráncokat” – Bali Anikó versei. 

„A név, amit találtam a kupacban, / nem ér, népnév, de akik viselték, / már nem azok, akiket jelöl. // Soha, senki nem volt az, akinek hívták, / hiába egy egész falut neveztek így.” Csabay-Tóth Bálint...

„A telefon fekete, és nem tudom, / anyám megéri-e a reggelt. / Ma sárga füstöt láttam, azt mondják, / tesztelik a kéményt. / A lélek színtelen.” Bánfai Zsolt versei a Bárkából. 

„Már kavarognak a homokszemek / a levegőben / amikor félrehúzódom az út szélére / restaurant pizza pepsi / hirdeti a felirat / a sivatag közepén / hetven kilométerre a legközelebbi város / Algír...

„Utadat mindig világítsa meg / délelőtti röntgensugár, ne sértsen földrengés / az összeroncsolt REM-fázisok között. / Bőrödet ne érje orvosi vagy otthoni szike, / füledet ne találja meg bántó...

„addig vagyunk míg vannak könnyeink / de a múlthoz nem építhetünk hidat / s a holnap nem vigasz / sodródunk hát egy felázott hajnal felé” – Oláh András versei a legfrissebb Bárka éléről.

„mikor kinyitottam a rakteret, már láttam, / hogy nem fog beférni az egész feldarabolt / életünk ebbe a bérelt teherautóba. / bármennyire is gazdaságosan pakolok, / két kanyart biztosan kell vele...

„Útvonalakat karcolunk / hangyáknak a földbe, / hogy idetaláljanak. / Megvárjuk, míg ellepik / tehetetlen testünket, / lassanként széthordják / apró darabjainkat, hogy / egy másik világban...

„Fényt, fényt kérek abból még, / lassan betemet a vörös, a kék, / több irányból nézem, / ahonnan húszévesen álltam, / vibrál a távol.” Csillag Tamás versei a Bárkából. 

„Néhány év telt el. Aztán megszökött. / (Illetve elment, hisz nem volt a foglyom.) / Kerestem föld alatt és ég fölött, / de tudtam: többé nem nálam lesz otthon. / A nyoma itt maradt a tárgyakon....