Esszék, tanulmányok

 

 HaanLajos.png

 

Ando György

 

Objektív helytörténet

szubjektív szemszögből

„aki tót pap létére is magyar író” – Haan Lajos levelei és visszaemlékezései

 

Egyetemi éveim alatt került a kezembe egy számomra roppant izgalmas kis kötetecske, melyet elolvasása után – tartalma okán – mindmáig nagyra becsülök. Ez a kis könyv: Haán Lajos naplója volt, mely 1971-ben a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola igazgatósága, nyomdaipari szakközépiskolás diákjainak vizsgamunkájaként a békéscsabai Városi Tanáccsal, a Munkácsy Mihály Múzeummal és a Megyei Könyvtárral közös kiadásban jelent meg a »Bibliotheca Bekesiensis« sorozatban”. A könyv kiadásának apropójául, Békéscsaba XIX. századbeli történelmének bemutatása mellett, Haan Lajos helytörténész halálának 80. évfordulója szolgált.

A számomra lenyűgöző kötet szeretett szülővárosom történetének egy adott korszakát meséli el – igen, nem véletlen e szóhasználat! – mindenkihez közel álló prózai műfajban, napló formájában. S mint tudjuk, a naplók hitelességének bizonyítékát a szerzőknek a lejegyzett eseményekhez, gondolatokhoz, lelkiállapotukhoz való közvetlen viszonyulása tükrözi. Haán Lajos naplója az 1810–20-as években veszi kezdetét, majd a kronologikus sorrend betartására törekedve, 1883-ban egy rövid összegzéssel zárul. Számomra akkoriban stílusa révén is igen izgalmas olvasmányként, dolgozataimhoz „bővizű forrásként” szolgált. Ekkor már néprajzos aspiránsként foglalkoztam Csaba történelmével, de a helytörténeti tanulmányok mellett a szerző személyisége is megfogott. A stílusa, a látásmódja, a gondolatai, a humora. Akkoriban, mikor ezen 1971-ben kiadott naplót többször használtam szakirodalomként, talán elfogultságból, de fel sem tűnt, hogy a kötet belső címlapján, a főcím alatt ott éktelenkedett a felirat: „Részletek”, sőt, az információs oldalon, mely ez esetben a kötet végére került, az alábbi mondat szerepelt: „Haán Lajos kéziratban levő naplójából vett részletek közreadása…”

A napló teljes kéziratának kiadására azonban még több mint negyven évet kellett várni. 2018. március 20-án a budapesti Szlovák Intézetben került sor a 2016-ban megjelent Slovenský kňaz, maďarský historik. Listy a denník Ĺudovíta Haana (Szlovák lelkész magyar történész. Haan Lajos levelei és naplója) című szlovák nyelvű forráskötet bővített, magyar nyelvű kiadásának bemutatójára, melynek a címe: „aki tót pap létére is magyar író” Haan Lajos levelei és visszaemlékezései. A forráskötet szerkesztői Demmel József, a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete (Békéscsaba) kutatója és Katona Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet (Budapest) tudományos munkatársa voltak. A kiadvány a KOR/RIDOR Könyvek sorozat 10. számaként jelent meg a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete és a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet (Békéscsaba – Budapest) kiadásában 2017-ben.

Katona Csaba és Demmel József jeles kutatók, képviselői a magyar és szlovák történetírás nézeteit egyaránt bemutató szemléletnek. Céljuk, hogy mindegyik oldal megismerje a másik történelmi nézőpontját, és egyben nyitott korridort, átjárást – nem határt – biztosítsanak azokban a kérdésekben, amelyek a magyar és a szlovák közös múlt feltárásához szükségesek. Katona Csaba, de főként Demmel József ezidáig megjelent nagyszámú publikációi is e célt szolgálják. A szerkesztők 2017-ben megjelent kötetéről kijelenthetjük, hogy az 1971-ben kiadott Haán Lajos naplójával ellentétben, ez a kiadás a teljes, objektív valóság bemutatása céljából született. Jelen kötet szerkesztői megállapítják, hogy az 1971-es kiadásból az akkori szerkesztők rengeteg helyen jelzés nélkül hagytak ki hosszabb-rövidebb szövegrészeket, hibás átírásokat közölnek, Haan Lajos kiemelései nem találhatóak meg a kötetben, illetve a további korrigálásra szolgáló adalékok okán szükségessé vált a napló teljes szövegű kiadása. Az új, bővített, teljes, hiteles kiadású kötet az akkori társadalom működésére, a szlovák–magyar viszony összetettségére, az akkori nyelvezetére, gondolkodásmódjára fekteti a hangsúlyt azzal a céllal, hogy objektív kordokumentumot nyújtson át a kutatók számára szubjektív látásmód alapján.

A kötet Haan Lajos munkásságán keresztül mutatja be a magyar professzionális történetírás születését. Haan Lajos is „műkedvelő történészként indult”, de kutatásai révén a Magyar Tudományos Akadémia hamarosan levelező tagjai közé választotta. Történeti írásait minduntalan behálózzák a már-már néprajzkutatói pontosságú megfigyelései, leírásai, melyeket sokszor humoros történetek, adomák fűszereznek. (Csak mellékesen említjük meg, hogy Haan Lajos az általa összegyűjtött humoros történeteket külön kéziratban is megírta 1881-ben, mely csak 2011-ben került elő az Országos Széchényi Könyvtárban zárolt Szeberényi-hagyatékból. Ezen humoros történeteket 1891-től Szeberényi Lajos Zsigmond folytatta. Mindkét szerző történeteit önálló kötetként is kiadta a Békéscsabai Evangélikus Egyházközség 2015-ben, illetve 2016-ban.)

A Demmel József és Katona Csaba szerkesztette forrásértékű kötet talán egyik legértékesebb része – a Napló mellett – a Haan Lajos levelezését 1838-tól 1891. március 20-ig közlő része. A levelek a szerkesztők által adott válogatásban sorakoznak. Témáik szerteágazóak, azonban itt is előtűnik a történész szemlélet, mely Haan Lajos személyiségére oly jellemző volt. Számunkra, Békéscsabával foglalkozó kutatók számára, Zsilinszky Mihálynak írt levelei a legizgalmasabbak, melyek alapján kirajzolódik Haan Lajos történetíráshoz és más lelkészekhez való viszonya és talán teljes személyisége is. További érdekes leveleket is találunk, melyek a teljesség igénye nélkül a következő személyekhez íródtak: Rómer Flóris (1815–1889) katolikus paphoz, művészettörténészhez, a magyar régészettudomány egyik megalapítójához; Pesty Frigyes (1823–1889) történészhez, a Magyar Történelmi Társulat, illetve a Századok című folyóirat megalapítójához; báró Nyáry Albert (1828–1886) történészhez, aki 1849 után emigrált, 1859-ben az itáliai Magyar Légióban harcolt, és 1860–67 között jelentős magyar vonatkozású anyagot gyűjtött itáliai levéltárakban; továbbá Jozef Miloslav Hurban (1817–1888) evangélikus paphoz, íróhoz, a szlovák nemzeti mozgalom egyik vezetőjéhez. Haan Lajos számos további neves, érdekes személyiséggel levelezett.

Levelezése nemcsak történelmi forrásként jelentős a 19. századi Békéscsaba bemutatásában, de képet is kaphatunk belőle az akkori szlovák–magyar kulturális, politikai viszonyokról, a nemzeti identitástudat alakulásáról egy sajátos szemszögből, Haan Lajos szemszögéből.

A kötet A levelek címzettjei című fejezete értékes segítséget nyújt a könyvet tanulmányozók számára a levelek címzettjeinek identifikálásában.

Érdekes fejezet a Haan Lajos és Haan család iratai című rész, melyben többek között Haan Antal, sőt Haan Lajos végrendelete, adósságkötelezvényei stb. szerepelnek. De talán legérdekesebb számunkra az az irat: Haan Lajos meghívólevele békéscsabai evangélikus lelkésznek 1855, melyből képet kaphatunk az akkori lelkészek „dotatiójáról és fizetéséről” is. A levél Békéscsaba „B. Csabán , 1855. nov 7.dikén tartott presbyteri gyűlésben” datálással szerepel a kötetben.

A kötet két tanulmányt közöl Katona Csaba és Demmel József tollából, melyekben megkísérlik bemutatni a kötet születésének körülményeit, s hogy e kötet kiadásában mit kívánnak mondani a nagyközönségnek. A kötet mondanivalója nemcsak forrásértékében fedezhető fel, de eleget kíván tenni a sorozatcímben megfogalmazottaknak is, mégpedig azzal, hogy korridorként szolgáljon a magyar és a szlovák történetírás között. Hasznos lett volna, az eligazodást segítette volna, ha a szerkesztők nem csak az összegző tanulmányban, hanem már a kötet elején instrukciókban közlik a kötet használatával kapcsolatos tudnivalókat. Ezáltal feloldották volna a dőlt betűs és aláhúzott szavak, szövegrészek, kurzív részek stb. jelentését.

A kötet illusztrációjaként használt képek forrása legfőképpen a Békés Megyei Könyvtár és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum voltak, mely intézmények, mint a kötet létrejöttének közreműködői, méltán lehetnek büszkék az eredményre.

 

Megjelent a Bárka 2018/4-es számában.


Főoldal

2018. szeptember 18.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
A Szépírók Társasága XIV. FesztiváljaMegnyílt a 70. Frankfurti KönyvvásárRejtő Jenő orrvérzésigBárka a bárkában
Ütőér
Márton László tárcái Csehy Zoltán tárcái Lövétei Lázár László tárcái Kiss Judit Ágnes tárcái
Versek
Csobánka Zsuzsa verseEgressy Zoltán verseiGrecsó Krisztián: Józan imaNagy Magdolna versei
Prózák
Lackfi János: Beatles ledarálvaRhédey Gábor novelláiMagyariné szeretőjeKötter Tamás: Az 51-es körzet
Kritikák
Történetek háború után - Horváth László Imre könyvéről Képzelt futás belső tájbanA pénz hatalma - Száraz Miklós György: OsztozkodókA megőrzés makacs igyekezete
Esszék, tanulmányok
Objektív helytörténet szubjektív szemszögbőlA valamikori szlovák településből többnemzetiségű, multikulturális város?Csabensis - Háromszáz mozaikból összeillesztett nagy történetCsabatörténet dióhéjban
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA