Változatos múlt

 

 Professionatus.jpg

 

Erdész Ádám

 

Arisztokraták, tisztes polgárok,

svindlerek egyetlen tengercseppben

 

Rovatunk elsősorban a friss történeti irodalmat pásztázza, de néha előveszünk régebbi könyveket is, mert azok érdekesek, sőt szórakoztatóak, és ráadásul még módszertani szempontból is számot tarthatnak a figyelemre. Az elmúlt évek egyik legizgalmasabb társadalomtörténeti kötete Katona Csaba Professionatus spielerek – Arcok és történetek Balatonfüred múltjából című tanulmánykötete volt. Irodalmi igénnyel, szellemesen megírt tanulmányokat találunk a könyvben, olyanokat, amelyeket évek múltán érdemes újraolvasni.

A kötet címadó tanulmánya egy különös konfliktusról szóló történettel indul: 1840 nyarának egyik napján a balatonfüredi sétatéren Prodanovits Dániel ügyvéd, a promenádon jelen levő úri közönség szeme láttára, ágyékon rúgta Román József haszonbérlőt, aki mellesleg Hont vármegye táblabírája is volt. Ez sem számított megszokott jelenetnek a savanyúvizet kortyolgató fürdőzők között, de ráadásul a rugdosódó ügyvéd társa kiabálva adta a sértett tudtára, hogy mit tesz a „tót Krisztusával”. Azért haragudtak meg, mert Román nem adta meg nekik kártyaadósságát. A haszonbérlő sem maradt néma, az őt szorongató „ügyvédeket” nyíltan hamiskártyás csalóknak titulálta. A történetet Zala vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyve őrizte meg, ugyanis a sértett panaszt nyújtott be az illetékes vármegyéhez.

Nem nagy ügy, gondolhatnánk, a korabeli iratok számos hasonló kakaskodás történetét őrzik. Viszont az eljárás során elég sok irat keletkezett, mert a szembenálló felek iratok sorát termelve mindent megtettek azért, hogy ellenfelüket elmarasztalják. A forrásegyüttest látva Katona Csaba eleve azt a kérdést tette fel, vajon egy ilyen rúgásnak lehet társadalomtörténete? Írásából az derül ki, hogy igen. A kimondottan gondos dramaturgiára épített tanulmányból először a magyar irodalom oly sok szereplője  által megörökített Balatonfüred társadalmának félvilági rétegét ismerhetjük meg, szerencsejátékosokat, hivatásos és nem hivatásos prostituáltakat, kerítőket. Hiszen a lazább nyári szórakozásnak ők is nélkülözhetetlen szereplői voltak. Katona Csaba ebből a történeti emlékezetben rég elsüllyedt világból is közel hoz az olvasóhoz egy-két jellegzetes figurát, s felvillannak az általuk alkalmazott módszerek. Azután, mint egy jól felépített novellában, amint a vizsgálat halad, gördül előre a történet. Megtudjuk, hogy a két „ügyvéd” valójában hivatásos kártyás, de az egyedi történet mögött kirajzolódnak e réteg jellemzői: származás, tipikus „karriertörténetek” és működésük helyszínei.  A pénzszerző trükkök skálája a cinkelt lapoktól a házasságszédelgésig terjedt. A másik félről pedig kiderül, hogy egy perek tucatjaival küzdő, erőszakos vámhaszonbérlő, akit játékszenvedélye sodor ilyen méltatlan helyzetekbe. Szóval, amolyan zsák a foltját történet, de a históriát követve megismerjük a legnevesebb reformkori fürdő félvilági társadalmát s természetesen azokat az érintkezési pontokat is, ahol a tisztes vendégekkel találkoztak. A fordulatos történet feltárásának feltétele az aprólékos levéltári kutatás és a filológiai pontosság.

Minden tanulmány új látószöget nyit meg az olvasó előtt: látjuk a balatonfüredi fürdő tulajdonosait, a bencéseseket, a fürdővendégeket, olykor kiemelve egy-egy csoportot, például a Szabolcs megyeieket, vagy éppen a cseh- és morvaországi látogatókat. Többször felbukkan a legnevesebb füredi író, Jókai Mór. Jókai kapcsán egyebek mellett azt is megtudjuk, hogy Laborfalvi Róza hogyan és milyen helyi „beszállítói” kör segítségével látta el a villa háztartását. Az Anna-bálok valóságos históriája, a vendéglátás, étel-ital története, a szórakoztatásban nagy szerepet játszó cigányzenészek bemutatása újabb és újabb részleteket árul el a füredi fürdőéletről és a korabeli magyar társadalomról. Éppen itt van a lényeg, Katona Csaba színes írásainak csak a hátterét adja Balatonfüred, valójában a 19. századi, átalakuló magyar társadalom történetét vizsgálta. A szerző szavaival: „…a feudális maradványokkal terhelt rendi társadalom polgári társadalomba való átmenetének vizsgálatához… kiváló terep a fürdő, így Balatonfüred is, hiszen az átalakulóban levő társadalmi rendszerek működése, mindennapi korlátai, hibái, feszültségei egy helyre sűrűsödve jelennek meg szemünk előtt, szinte felkínálva a lehetőséget arra, hogy megpróbáljuk megérteni e bonyolult folyamatokat.” Azaz, a társadalomtörténész talált egy olyan, szinte laboratóriumi anyagot, amelyen keresztül, mint cseppben a tengert, a reformkortól a dualizmus végéig lehet a magyar társadalom változásait vizsgálni.

 

Katona_Csaba-dedikal.balatontiorffya.jpg
Katona Csaba könyvét dedikálja

 

A csepp vizsgálatakor többféle módszert alkalmazott Katona Csaba, az egyiket a hamiskártyás történetet felidézve bemutattuk. Másféle közelítést alkalmazott a Matskási és Mitskei vagy Flegmann és Grósz? című tanulmányban. A kiindulópont ebben az írásban Krúdy egyik balatonfüredi novellája, melynek két nyírségi dzsentri szereplője, Mitskei és Matskási amúgy krúdysan álmodozik és epekedik a Párizst járt, szép, kacér és titokzatos Fruzsina után. Lássuk a fürdővendégek listáját, ott voltak-e Matskásiék, vagy legalábbis társadalmi rétegük más, szabolcsi képviselői. A források szerint ők Füreden nem láthatták a félvilági, ám ábrándos lelkű Fruzsinát, mert a kevés szabolcsi vendég között kereskedők, új földbirtokosok szerepelnek, azok, akik ebben az időben Nyíregyházán a legnagyobb alapítványokat tették. A csepp vizsgálata nyomán előttünk áll a dualizmuskori közép- és felsőközéposztály átalakulásának egyik fontos folyamata.

Irodalmi igényű szövegformálás, alapos levéltári forrásfeltárás, átfogó társadalomszemlélet – ezek azok tényezők, amelyek miatt érdemes a Professionatus spielerek című kötetet újra elővenni. S ha valaki szívesen olvasná, böngésszen az internetes portálokon, talál még példányt. Ha ennyi idő sem adódik, ideillesztek egy linket, amelyen a könyv egyik legszórakoztatóbb írása érhető el. (88. o.) A „nemzet bárója” címmel megtisztelt Bizay Mihály nevű, Füreden élénken működő szélhámosról szól. Ez a tanulmány először éppen a mi lapukban, a Bárkában jelent meg.


Főoldal

2021. március 10.
Éltető József tárcái Szil Ágnes tárcái Nagy Koppány Zsolt tárcáiMolnár Krisztina Rita tárcái
Múltbéli járványokrólErdész Ádám: Oly távol vagy, hazám…
Húsvét utáni tormaság A múzeumok új barátja (III.)
Nádasdy Ádám verseiDrávucz Zsolt: Képeslapok Győri László verseiSimon Adri–Zsille Gábor: Rollertime
Molnár Lajos: Jó KaresznekKötter Tamás: Fair játék Légrádi Gergely novelláiDöme Barbara: Angyal a pincéből
Zalán Tibor: El kell mondanomMárton László: Nibelungok, I. felvonásMaruszki Balázs: Vasember fiaiTéblábolók, avagy eszetlenül váltjuk a rendszert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumProgramokFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA