Kritikák
„A vágy és valóság kereszttüzében élő ember őszinte kitárulkozásának lehetünk tanúi. A sorsát maga építő, de szerepeinek megfelelni nem mindig tudó ember esendőségét mutatja be.” Oláh András kritikája...
„jelen kötet egészen biztosan nem alkalmas arra, hogy a költő munkásságával mélyrehatóan megismerkedjen az az olvasó, aki először fog a kezébe Lövétei-kötetet, ugyanakkor azon olvasókra bizton...
„Az emberi kapcsolatok problematikusságára irányítja a figyelmet, külön nyomatékkal a női kiszolgáltatottság női magazinokban, online női fórumokon is felvonultatott témáira, aspektusaira: a nők...
„Kháron ladikján itt ketten ülnek, az elmúlásnak olyan tanúja is van, aki szavakkal próbálja érzékeltetni, hogy ami nincs többé, mégis valahogyan van. És bár a halál az a nem-nyelvi esemény, amelynek...
„A Makámaszútra aránytalanságaival együtt is izgalmas és jelentős vízió az ember sorsáról, akit történetesen romániai államhatárok közé vetett a sors és a nagypolitika a 20. században.” Pécsi Györgyi...
„A Harmadolás legnagyobb érdeme a költészeti hagyománnyal folytatott értő párbeszéd, természet és ember viszonyainak feltérképezése esztétikai eszközök segítségével, a kötet szerkesztetlen...
„A Hollóasszony egyik fontos célja, hogy megmutassa, milyen hatalmas történelemalakító erővel rendelkeztek a nők mindig is. Hogy a háttérbe szorítottságuk ellenére sokszor ők voltak a valódi bástyák...
„Az Ármos-, Dimény- és Noszlopi-kötetek: új verspályák, lassítósávokkal.” Molnár Zsófia kritikája három új verseskötetről a Bárkában. (Ármos Lóránd: A kilternani ősz, Dimény H. Árpád: Levelek a...
„Jó, hogy olvashatók ezek a darabok. Elsősorban azért, mert az előadásoktól függetlenül is élvezetes szövegek, tehát kiállják az olvasás próbáját.” Bertóti Johanna kritikája az Olvasópróba sorozat...
„Egyszerre tud megszokott és új lenni, egyszerre magától értődő és invenciózus, egyszerre kedves, derűs és elborult.” Reisinger János kritikája Simai Mihály kötetéről.
