Kritikák
„Az emberi kapcsolatok problematikusságára irányítja a figyelmet, külön nyomatékkal a női kiszolgáltatottság női magazinokban, online női fórumokon is felvonultatott témáira, aspektusaira: a nők...
„Kháron ladikján itt ketten ülnek, az elmúlásnak olyan tanúja is van, aki szavakkal próbálja érzékeltetni, hogy ami nincs többé, mégis valahogyan van. És bár a halál az a nem-nyelvi esemény, amelynek...
„A Makámaszútra aránytalanságaival együtt is izgalmas és jelentős vízió az ember sorsáról, akit történetesen romániai államhatárok közé vetett a sors és a nagypolitika a 20. században.” Pécsi Györgyi...
„A Harmadolás legnagyobb érdeme a költészeti hagyománnyal folytatott értő párbeszéd, természet és ember viszonyainak feltérképezése esztétikai eszközök segítségével, a kötet szerkesztetlen...
„A Hollóasszony egyik fontos célja, hogy megmutassa, milyen hatalmas történelemalakító erővel rendelkeztek a nők mindig is. Hogy a háttérbe szorítottságuk ellenére sokszor ők voltak a valódi bástyák...
„Az Ármos-, Dimény- és Noszlopi-kötetek: új verspályák, lassítósávokkal.” Molnár Zsófia kritikája három új verseskötetről a Bárkában. (Ármos Lóránd: A kilternani ősz, Dimény H. Árpád: Levelek a...
„Jó, hogy olvashatók ezek a darabok. Elsősorban azért, mert az előadásoktól függetlenül is élvezetes szövegek, tehát kiállják az olvasás próbáját.” Bertóti Johanna kritikája az Olvasópróba sorozat...
„Egyszerre tud megszokott és új lenni, egyszerre magától értődő és invenciózus, egyszerre kedves, derűs és elborult.” Reisinger János kritikája Simai Mihály kötetéről.
„A felejtés ellen drámái évtizedek múlva is játszhatóak lesznek, hiszen nem a saját koru(n)k aktualitását mutatják, hanem abszolút értékben is érvényesek: az örök emberi lenyomatát hordozzák.” A...
„Darvasi László remek új regénye nem a szegedi (koncepciós) boszorkányperről szól. Hanem arról, hogyan működik az irodalom, vagyis arról, miként keletkeznek a történetek.” Kiss Georgina kritikája...
