Nádas Péter-évet indított
a Petőfi Irodalmi Múzeum
„Ha még van kézirat, van nyomtatás” címmel Nádas Péter tematikus évet indított a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) többek között kiállítással, olvasói klubbal, felolvasással és emlékező beszélgetéssel.
A tematikus év első állomásaként nyílt meg október 14-én A „könnyű árnyai” – Nádas Péter párhuzamos történetei című kamaratárlat, amely az idén elhunyt író életművébe enged betekintést az írói és a fotográfusi pálya párhuzamba állításával.
A kiállítás a Nádas-fotóanyag PIM-ben őrzött darabjait mutatja be a Károlyi-palota olyan egységében, ahol eddig nem rendeztek tárlatot. Bárki, aki a Petőfi Irodalmi Múzeumban október 14-től egy éven keresztül időszaki kiállításokat látogat, akarva-akaratlanul ezen a téregységen fog keresztülhaladni – mondta el Török Petra, a PIM főigazgatója az MTI-nek.
Ez a terület meditatív térként segítheti hozzá a látogatókat az elmélyedéshez, lelassuláshoz – mutatott rá, hozzátéve: a kiállításhoz Bazsányi Sándor kurátor válogatta a fotóanyagot és a hozzájuk illeszkedő szövegrészeket, átfogó képet adva Nádas Péter életútjáról, akinek az eredeti foglalkozása fényképész volt. A tárlat bemutatja, hogyan kísérte végig Nádas Péter életét ez a szemlélet és elhivatottság, hogyan egészítik ki irodalmi alkotásai a vizuális művészeti darabokat.
Az emlékév címét Nádas Péter Halott barátaim című egyik utolsó kötetének a zárómondata szolgáltatja – emlékeztetett a főigazgató, aki elsőként egy október 29-ei beszélgetésre hívta fel a figyelmet, amikor a társművészetek határvidékeire kitekintve Forgács Éva művészettörténész és Szűcs Attila festőművész fog beszélgetni Bazsányi Sándorral.
December 2-án az idén negyvenéves Emlékiratok könyve apropóján Hajduk Károly színművész közreműködésével felolvasással és emlékező beszélgetéssel várják a látogatókat, a beszélgetést Bazsányi Sándor vezeti.
A Hospice Alapítvány Polcz Alaine Akadémiája Nádas Péter halálára emlékezve előadással készül, a tervek szerint november 25-én – ismertette a további eseményeket Török Petra, hozzátéve: felidézik majd többek között azt a podcast interjút, amelyben Nincs rá szó címmel Nádas Péter halálközeli élményéről beszél.
Jövő évben egy beavató-olvasó klubbal szeretnék az érdeklődést felkelteni Nádas életműve és életútja iránt. A beszélgetéssorozat szerkesztője és vezetője, Bazsányi Sándor az adott művek egy-egy fejezetét vagy egy-egy könnyen átolvasható részletét válogatta ki – mondta a főigazgató, hozzátéve: ez nemcsak az életmű műfaji teljességére, hanem a tematikai sokszínűségére is reflektál, hiszen szerepelnek majd kisepikai művek, regényrészletek, önéletírás-részletek, vagy éppen értekező prózájának néhány jelentős darabja. Mindez a teljes írói pályát lefedi, hiszen az 1962-ben keletkezett kisregénytől, a Bibliától egészen az utolsó, még az életében megjelent munkájáig vezeti végig az érdeklődőket az óriási életművön – összegezte az eseménysorozatot.
A Károlyi-palota terein kívül is szerveznek Nádas-programokat, így három tematikus sétát is kínál az intézmény. Az egyik ilyen a Chicago tematikus út, a másik a XII. kerületbe vezet, a harmadik pedig Újlipótvárost mutatja meg Nádas Péter műveinek a szemüvegén keresztül.
A fiatalabb korosztályt is szeretnék bevonni az emlékévbe, így a múzeumpedagógusok a fotókiállításhoz kapcsolódó eseményeken avatják be a diákcsoportokat a Nádas-életműbe.
A Nádas-hagyaték virtuális egyesítéséről a PIM főigazgatója elmondta: Nádas Péter 2024-ben döntött úgy, hogy életművének egy részét a Petőfi Irodalmi Múzeumnak adományozza. Emellett a svájci Kunsthaus Zug múzeumban található fotóhagyatékának egy nagy és meghatározó egysége, a Berlini Művészeti Akadémián pedig az életmű irodalmi része.
Nádas Péter erősen törekedett arra, hogy ez a három közgyűjtemény országhatároktól függetlenül is kapcsolatba kerüljön egymással – hangsúlyozta Török Petra, hozzáfűzve: már tavaly tavasszal felmerült, hogy ha a virtuális térben, digitalizált formában tudnák a hagyatékrészeket egy platformon elérhetővé tenni a kutatók számára, akkor a kutatást megnehezítő fizikai akadályok elhárulnának.
Ekkor megkezdődhetne az a fontos közgyűjteményi feladat, ami lényegében a PIM küldetése, hogy minél szélesebb kör számára elérhetővé tegye az életművet – hangsúlyozta.
Elmondta: a virtuális hagyaték egyesítését számos tárgyalás fogja megelőzni a jogi körülmények, a szerzői jogi és digitalizálási, közzétételi jogi kérdések feltárásával, hogy mindez a magyar, a svájci és a németországi elvárásoknak és a jogi keretrendszernek is megfeleljen.
Az emlékévek folyamatában mindig kiemelkedő szerepet játszik egy galéria létrehozása, amelyben közzéteszik az adott életmű digitalizált elemeit – mutatott rá a főigazgató, felidézve: megtették ezt a Nagy László 100 emlékévben, valamint a Petőfi és a Jókai hagyaték vonatkozásában is, amelyek ma is megtekinthetőek a honlapon.
A főigazgató felhívta a figyelmet a kiadványozási terület lehetőségeire, ezen belül a Nádas Péter és Mészöly Miklós közti levelezésre, amelynek egyes részei Berlinben találhatóak, a másik része a PIM-ben. Mint mondta, az is elérendő cél, hogy a két gyűjteményi egységben őrzött levelezést, „ami két rendkívüli személyiségnek az életútjába és a barátságába engedhet betekintést”, közös kiadásban kötetben is megjelentessék.
(MTI)
