A mese élni segít

Aki nem hiszi, járjon utána!

„Egy hely, két könyv, három történet. Közhírré tétetik, hogy megnyílik a Fabulárium, a mítoszok, mesék, mondák és legendák tértől és időtől független tudástára. Egyúttal bemutatunk két új könyvet is, valamint hálózatunk legifjabb tagját, a Metamorphoses Meseterápiás Egyesületet.” – szólt a meghívó a Magvető Kiadó és a Fabulárium közös ünnepi rendezvényére, az IBS színháztermébe.

Boldizsár Ildikó mesekutató immár 31 éve tartó szenvedélye abból a felismeréséből indult ki, hogy nem fogadta el a folklorisztika ama tételét, miszerint a mesék csupán szórakoztatásra vannak. Meggyőződése, hogy ezenkívül rengeteg tudáselem szövődött a történetekbe. Megnyitójában elmondta, hogy a rendezvénynek három nagy tartópillére a meghívón is szereplő egy hely, két könyv és három történet. A hely a Fabulárium, a két könyv: a Mesék boldog öregekről, és a Meseterápia a gyakorlatban, a meglepetés pedig a három történet, amelyek az est folyamán hangzanak el. Mindjárt az elsőt Luzsi Margó mesemondótól hallhattuk. Tőle, az egri Bródy Sándor könyvtár könyvtárosától tanult mesét mondani Boldizsár Ildikó, és ő az, aki az egri börtönben minden héten meseterápiás foglalkozást tart, immár 5 éve. Egy burját mesét hallhattunk, Bőhön Höbűn vadászról, aki útján összeszedett mindenfélét, aminek hasznát veheti – fürjtojást, békát, kígyót, baltát nyél nélkül, tehénlepényt – közben mindig csak azt hajtogatja, amit nagyapjától tanult: „Bármi legyen, gazdagít!” És milyen jó, hogy mindezek megvoltak neki: segítségükkel sikerült a veszedelmes Mangatájt legyőznie…

Ahogyan a mese is sugallja, bármi jön az ember életében, érdemes megvizsgálni abból a szempontból, hogy gazdagítja-e életünket. Sok gazdagító történet létezik, a mese mindenképpen az! Boldizsár Ildikó is megpróbálta összegyűjteni őket, így jött létre a Fabulárium tudástár. Ez a történet azonban már 2012 évvel ezelőtt elkezdődött, amikor Ovidius 15 kötetben összegyűjtötte azokat a történeteket, amelyek az emberiség születése óta, Krisztus után 2-ig létrejöttek. Az általa szerkesztett római és görög mitológia és mesék egysége a Metamorphoses, azaz Átváltozások címet kapta. Ovidius azonban nem ismerhette a szanszkrit, az afrikai, az amerikai, az indián meséket. A mesekutatót érdekelte, hogy az azóta eltelt 2014 évben vajon mit halmozott fel az emberiség a mítoszokon, a meséken, a legendákon és a történeteken keresztül? Az európai meséket föltérképezte, de vár rá még a többi régió. A Fabulárium tudástárban a szükséges információhoz hozzá lehet jutni, és támpontokat kaphatunk ahhoz is, hogyan tudjuk magunkra vonatkoztatni, életünket gazdagítani a mítoszokban, a legendákban, a mesékben, a történetekben tárolt tudáselemekkel. A legfontosabb üzenet: mindezek segítségével megtapasztalhatjuk, mit jelent rendben lenni, rendezettnek lenni. Hogyan tudja az ember úgy összekapcsolni saját magát a történetekkel, hogy az a létezésére is hasson, és hogyan lehet ezt a kapcsolódást cselekedetté alakítani? A Fabulárium alapkönyvtárába belekerült az a 7 gyűjtemény, amiben Boldizsár Ildikó először próbálta meg összegyűjteni a 2014 évnek a mesékbe kódolt üzeneteit. Ezek a megjelenés sorrendjében: Mesék férfiakról – nőknek (2007), Mesék nőkről – férfiaknak (2007), Mesék anyákról (2008), Mesék apákról (2008), Mesék életről, halálról és újjászületésről (2009), Meseterápia (2010), Mesék testvérekről (2012), Mesekalauz úton lévőknek – Életfordulók meséi (2013), Mesék boldog öregekről (2014), Meseterápia a gyakorlatban (2014).

Boldizsár Ildikó és Darvasi Ferenc

Darvasi Ferenc, a Magvető Kiadó szerkesztője szerint izgalmas projekt indult el 2007-ben, Boldizsár Ildikónak hét év alatt 10 könyve jelent meg. Ezekből hét könyv magukat a meséket tartalmazza, három az elméleti, módszertani hátteret vázolja fel. A szerző hatalmas szaktudású és együttműködő, ezért remekül tudtak dolgozni, a legutóbbi három könyvön már közösen. Nagyon népszerűek a könyvek, a Meseterápia hét kiadásban is megjelent, és négy könyv öt kiadást megért. A mesekutató a mesék sorozatot hét kötetre tervezte, hét év alatt meg is jelentek. Mindegyikben van 50-60 mese, mindegyik kipróbált terápiás helyzetből került a kötetbe. Gyorsan kiderült számára, hogy nemcsak a probléma miatt van szükség mesékre, hanem azért is, mert az emberek többsége elfelejtett kapcsolódni a történetekhez. Lehet úgy is használni a sorozatot, hogy életszakaszokra vonatkoztatjuk, a különböző fejlődési szakaszokhoz segítségként. Sok-sok ősi, sok-sok néptől származó történetet gyűjtött össze.

Boldizsár Ildikó meséket is ír, illetve Év Könyve jutalmat, Év Gyerekkönyve IBBY-díjat kapott kétszer is. A szerkesztő arról faggatta, min dolgozik most. Ennek a sorozatnak további darabja nem várható, viszont az elméleti munkák megírásra várnak, hamarosan következik, a Mesekalauz úton lévőknek után, a Mesekalauz útkeresőknek. Míg az előbbi az életfordulók meséit tartalmazta, ez a kötet az életválságok meséit mutatja be 10 fejezetben. Arról is beszélt, hogy a sorozat indulásakor a Mesék életről, halálról és újjászületésről címűt szánta zárókötetnek. Érdekesség, hogy a tervezettek mellett a Testvérekről testvéreknek egy olvasó javaslatára született: a Széchenyi könyvtárban valaki megszólította és azt mondta, nagyon jó a sorozat, de miért nincs egy könyv a testvérekről? Tényleg, gondolta, miért nincs? És lett. A most megjelent Mesék boldog öregekről című válogatással az idősek iránti tiszteletét szerette volna kifejezni. Legfájóbb élménye, hogy az utóbbi időben sok öregeket érintő tiszteletlenséggel találkozott, és felmerült benne a kérdés: biztos így kell lennie? Mit mondanak a mesék az öregekről? Mit mondanak arról, hogyan lehet szépen megöregedni? Mit üzennek, hogyan bánhatunk az idős emberekkel? Ez volt a legszomorúbb munkája életében, mert mesegyűjtés közben látta, milyen hozzáállások lehetségesek az öregekkel kapcsolatban, és ahhoz képest mi a helyzet. Munkája során úgynevezett mintázatokkal dolgozik, de ehhez a kötethez először összeírta, általában mit gondolunk az idősekről, hogyan állunk hozzájuk, milyenek ők, milyen gondjaik, problémáik vannak, mitől félnek, minek örülnek, tudnak-e örülni, látják-e magukat öregségükben? Ezután elolvasott több ezer mesét és megnézte, hogy a megtalált mintázatok benne vannak-e a történetekben, vagy, hogy maguk a történetek mit mondanak az öregkor szépségeiről vagy rútságairól. Amikor pedig megvolt több száz szöveg, azon is elgondolkodott, mi az, amit ő szívesen megmutatna most élő idős embertársainak. Köszöntötte a jelenlévő szépkorúakat, és azokat is, akik hamarosan belépnek ebbe az életszakaszba. Ezután mesélt, a mesemondó fotel inspirációjára Philémón és Baukisz történetét mondta el.

Az est utolsó harmadában a sorozat speciális elemét, a Meseterápia a gyakorlatban című könyvet mutatták be. Kisgyerekektől kezdve idősekig, csoportos és egyéni terápiák, illetve különböző problémák elevenednek meg a kötetben. Boldizsár Ildikó elmondta, akár még két kötetet is tudott volna szerkeszteni a 150 vizsgadolgozatból, e kötet 33 tanítványa esettanulmányát tartalmazza. Hálás nekik, hogy jöttek vele, bíztak benne és módszerében, meg abban, hogy jó és lehetséges a meséken keresztül segíteni. A kötet összeállításánál az volt a cél, hogy a sokszínűséget meg tudja mutatni, milyen sokan és sok helyen dolgoznak már ezzel a meseterápiás módszerrel, nem is kis sikerrel. Különös élmény volt, amikor a könyvben szereplő tanítványokat, Metamorphoses-meseterapeutákat színpadra hívta a „Tündér Keresztanya”, ahogy egymás között hívják Ildikót, és egyenként pár mondattal ők maguk mutatkoztak be.

Tanítványok a színpadon

Érkeztek nemcsak Budapestről, hanem Pécsről, Zalaegerszegről, Noszvajról, Nagykovácsiból, Kézdivásárhelyről is. Van köztük pszichológus, klinikai szakpszichológus, gyermekklinikus logopédus, szociális munkás, pedagógus, színész, hipnoterapeuta, újságíró és pszichodráma vezető, dolgoznak mesével például drogprevencióban, nevelési tanácsadóban, pszichiátriai osztályon, krónikus belosztályon... Mindannyiuk legfontosabb tapasztalatát egy mondatba lehetne sűríteni: A mese élni segít. A Metamorphoses Meseterápiás Egyesületen belül folyik tovább a kutatómunka és az egyesülethez tartozó tevékenységek. Pártoló tagként csatlakozni lehet hozzájuk. Végezetül Boldizsár Ildikót rózsacsokorral köszöntötték tanítványai, majd egyikük, Csóka Judit egy indiai történetet mondott el. A mesés est a szerzők dedikálásával ért véget.

Dedikálás