Helyszíni tudósítások

 

Barka est  egyben

 

Szász Anna-Tünde

 

Rendhagyó Bárka-est a TeÁtriumban

 

 

A Csabai nyár – Városházi esték programszervezői nyáron sem hagyják az embert unatkozni: a sorozat egyik állomásaként például Bárka-versesten vehetett részt a Jókai Színház TeÁtriumában az, aki úgy döntött, július negyedikén az estét az irodalom szellemében szeretné eltölteni.

Szerencsére sokan gondolták így. Az est házigazdája-moderátora, Elek Tibor köszöntötte a hallgatóságot – figyelmét nem kerülte el az sem, hogy sok új érdeklődő is jelen volt. A Bárka főszerkesztője rövid bemutatkozással, bemutatással kezdte az estet. A költőket, írókat, név szerint Kiss Ottót, Kiss Lászlót, Szilágyi Andrást, Péter Erikát, Csillag Tamást és Dávid Pétert Vozár M. Krisztián zongorajátéka kísérte, improvizációi tökéletes összhangban voltak a versest hangulatával, szellemével.

A zenei felvezető után Elek Tibor Szilágyi Andrást kérdezte, akinek nemrég jelent meg legújabb, Zúzalék című válogatáskötete. Szilágyi beszélt arról, hogy hogyan működhet egy elmén belül a racionális és az érzéki gondolkodásmód: a képzőművészeti kritikák, esszék pontos, szigorú hozzáállást követelnek, míg a líra egészen máshogy működik, a belső összefüggéseket, ösztönös dolgokat kell gyorsan papírra vetni, Heidegger költőképe pontosan megragadja azt az állapotot, amit Szilágyi a sajátjának érez. Ezután néhány verset hallgathattunk meg, többek között az Agancsos kóbor állatot, a Múló idő állandóságát vagy az Ezek a holtak címűt.

 

szilagyi peter

Szilágyi András és Péter Erika

 

Dávid Pétert kérdezte másodikként Elek Tibor arról, hogy ki is a költő, ugyanis Dávid Péter igyekszik magát eltávolítani ettől a magasztos fogalomtól, pozíciótól. Szerinte a költő madár, aki ül a tojásain, a költő kamaszkorában kezdi az írást, s ő csak később, harminc éves korában érzett arra késztetést, hogy megfigyelőből, olvasóból előlépjen az alkotó szerepébe. Az előrelépés sikerességét mutatja, hogy a Bárka karácsonyi pályázatát Dávid Péter megnyerte, tette hozzá Elek Tibor. A már ismert írások mellett (például a Boldog-szomorú szonett vagy a Klórszag és holdfény) mellett elhangzott egy friss is, a Csend című, a szerző elmondása szerint még nem kész vers, bepillantást engedve ezzel az alkotófolyamatba. Vozár M. Krisztián ezután a Holdfény szonátába kezdett bele, gyönyörűen szőtte a klasszikus közé improvizációit.

 

Vozár M. Krisztián

Vozár M. Krisztián

 

Kiss László, a versest „kakukktojása” következett: ugyanis az ő területe a kritikaírás és a próza. Mesélt sokak által már nagyon várt, készülő új prózakötetéről, regénynek is nevezhetjük, regényszerű novellaciklusnak is, jegyezte meg a határterületen álló szövegről, amelynek állandó szereplője egy fiatal srác, Kiss László. A 280 000 karakter hosszúságú kedves, okos humorral fűszerezett szövegből hozott Kiss László egy rövid, háromoldalas részletet.

Az est egyetlen költőnője követte Kiss Lászlót a sorban: Péter Erika. A sokszínű alkotónak legutóbb megjelent verseskötet elnyerte a Körösök Gyöngye Díjat. Péter Erika nevét nagyon sokan ismerhetik, hiszen gyermekverseknek és felnőtteknek szóló lírának egyaránt szerzője. Az alkotási folyamat egészen más a két stílus esetében: a felnőtteknek szóló verseit lélekzeteknek hívja, a költő szólal meg belőle ilyenkor, míg a gyerekzetek megírásakor ő maga is gyermekké változik. Mindkét típusú versből hozott az estre: hallhattuk az Évtizednyi reményt, a Szómorzsákat, a Mozdulatokat, a kisebbeknek szólók közül például A nyakatekert zsiráfot vagy az Időjárás című írást. Ismét Vozár M. Krisztián következett: a gyermekversekre reflektálva kezdett játszani, felidézve ezzel régi, klasszikus meséket is, nagyon kifejező párbeszédbe kezdett a zene a lírával ebben az esetben is.

Az est utolsó párosa Csillag Tamás és Kiss Ottó volt. Csillag Tamás az egyik legfiatalabb szerzője a Bárkának, fiatal kora ellenére költészetében nagyon hangsúlyozottan jelenik meg a haza, emelte ki Elek Tibor. A költő elmesélte, gyermekkorát Vésztőn töltötte, szoros közelségben élve a természettel, a szabadsággal, innen eredeztethető erős hazaképe. Hazafias költészete szerinte olyan nemzetnek lehet, amelynek a sorsa hányattatott, s ezek a versek arra próbálnak rámutatni, hogy van egy hely, ahol biztonságban lehet az egyén, legalábbis tisztában lesz vele, hogy épp hol van. Csillag Tamás igyekszik megtalálni az apró, hétköznapi dolgokban a szépséget, a szerelmes nő szemében, a családban a hazát. Felolvasta többek között Hideg, keresztelő esőben állunk, az Apám vagy a Tulajdonképpen című versét is.

 

csillag t

Csillag Tamás

 

Végül a József Attila-díjas Kiss Ottóhoz került a mikrofon, akinek az Ünnepi Könyvhétre jelent meg Szusi apó erdőt jár című kötete. Mesélt a megjelenés viszontagságairól, röviden bemutatta Szusi apót, ezt a groteszk, „bölcs” öregembert, aki mindig megvilágosodik, amiről aztán gyorsan el is felejtkezik. A karácsonyi pályázatra írt verseit is továbbírta, ezekből hozott egy válogatást a versestre (elhangzott például az Apa mindent megold, a Most én főzök, a Mindenütt babák vagy a Mindenki gyűjt valamit című írás is).

Az estnek keretet adva Vozár M. Krisztián játszott újra, majd Elek Tibor elköszönésével ért véget ez a rendhagyó, nem-lapszám-bemutató, nem-ünnepi, de mindenképpen nagyon hangulatos Bárka-est.

 

A felvételeket Bontovics Ilona készítette.

 


 

Főoldal

 

2013. július 08.
Csík Mónika tárcáiKiss László tárcáiLackfi János tárcái Szabados Attila tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Szarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy versetKas Kriszta novellái
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Farkas Wellmann Éva: Akit nem találszFarkas Arnold Levente: Ywon KerépolMolnár Lajos verseiGéczi János versei
Zsidó Ferenc: Égig érő szénásszekérHaász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem voltHáy János: Boldog boldogtalan
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png