Szász Anna Tünde
„Bárkával érkezett az irodalom és a színház”
Több mint három év elteltével ismét Budapesten járt a Bárka: március ötödikén az Örkény István Könyvesbolt adott helyet a 2013/1-es lapszám bemutatójának. A családias hangulatú késő délutánon azonban nemcsak a folyóirat, hanem Kara Tünde és Tege Antal által a Jókai Színház is képviseltette magát.
Farkas Wellmann Éva és Elek Tibor
A legújabb számot Elek Tibor főszerkesztő, Farkas Wellmann Éva és Kiss László szerkesztők mutatták be. Elek Tibor hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy nem vidéki, hanem vidéken megjelenő folyóirat a Bárka, nyitott és befogadásra kész, és büszke arra, hogy számtalan – ma már neves – költő, író pályaindításánál jelen lehettek, a jelenlegi fiatal alkotók közül pedig kiemelte Csillag Tamást, aki rohamos fejlődésének köszönhetően az 1-es lapszámot kézírásos versével nyithatta meg. Farkas Wellmann Éva a Márton Lászlóval készített interjúról és a szerző most készülő regényéből közölt részletről beszélt, Kiss László pedig Pollágh Péter Afrika trafik című verséből olvasott fel egy részletet.
Kiss László felolvas az új Bárkából
A bemutatást Kara Tünde és Tege Antal felolvasása tette még színesebbé: Kara Tündétől Térey János Vizit Szomory Dezsőnél és Tóth Krisztina Haza versét, Tege Antaltól pedig Csillag Tamás Hideg, keresztelő esőben állunk, Örökkön örökké és Markó Béla Tél, nincs című írását hallgathattuk meg. Ezt követően Farkas Wellman Éva a Bárka online felületét ismertette, beszélt a Nem kötelező, A hét Bárka-kérdése és a Papírhajó rovatokról, majd felolvasta Ki nem beszélni című, a karácsonyi versíró verseny „szeretet” témakörére íródott versét, és bónuszként két újabb írást is, a Túlhajszolt lelkek balladáját, illetve a Nélküled hosszút. Kiss László az 1-es számban megjelent prózájával, a Szünettel készült.
A délután egyik vendégeként Kiss Ottó is felolvasta a január-februári Bárkában megjelent, kislányához írott kedves-mosolygós gyermekverseit, amelyek szintén a karácsonyi versenyre születtek (Apa dalol, Apa mindent megold, Apa hóembert gyúr, Apával szőnyegeset játszunk, illetve Apa régi fényképeket mutogat).
Kiss Ottó gyerekversei
Darvasi Ferenc a Színház rovatról beszélt, elmondta, hogy igyekeznek beszámolni az időnként megjelenő színházzal, színházkritikával foglalkozó szakirodalmakon kívül országos szinten a különféle színházi eseményekről is, ilyen például a legutóbbi Deszka-fesztivál, amiről már a következő, 2-es lapszámban is olvashatunk majd.
Darvasi Ferenc a Bárka színház-rovatáról beszélt
A Bárka után a Jókai Színház vette át a főszerepet a könyvesbolt galériáján. Elek Tibor Kara Tünde színművésszel és Tege Antal rendezővel-színművésszel beszélgetett. A színház 2012/2013-as évadjában kiemelt helyet kapott az ifjúság: számos általános- és középiskolai kötelező olvasmány elevenedett meg eddig a színpadon, például A kőszívű ember fiai vagy a Szent Péter esernyője. Tege hangsúlyozta, szerinte a színháznak egyik feladata az ifjúság felé fordulni, emiatt több rövidebb, interaktív darabbal is készülnek, hogy a fiatalabb korosztályoknak is élményt nyújthasson a színházlátogatás.
Tege Antal rendező, színművész
16 éven felülieknek szánták Árni Ibsen Mennyország című darabját, ami (görbe)tükröt tart a fiataloknak. Az előadás dramaturgiája, színpadi megoldása rendkívül izgalmas, hiszen egyszerre zajlik a „kinti” és „benti” felvonás is: 64-64 néző lehet szemtanúja az eseményeknek, majd helyet cserélve a másik perspektívát is megismerik, miközben újra lejátszódik a felvonás. „Hihetetlen precizitást igényelt, és nagyon nagy kihívást jelentett”, emlékezett vissza Tege Antal a felkészülésre. Elek Tibornak arra a meglátására, miszerint egy kissé mindenki sérültnek tűnik, Tege elmondta, szerinte mindenkinek van valami defektje, és az, hogy a színpadon ez szembetűnő, annak köszönhető, hogy a színház egyik feladata a vélt és valós problémák felnagyítása.
Elek Tibor és Tege Antal beszélgetése
A színháznak gondolkodtatnia kell, és ezzel az előadással szeretnék a figyelmet az egyre inkább értékvesztetté váló fiatalságra fordítani, bemutatni, hogy az első elkövetett komolyabb, hibás lépések később milyen súlyos következményekkel járhatnak az egyén életében.
Kara Tünde arról beszélt, hogy főszereplőként milyennek látja a darabot belülről. Elmondta, az egyik legjobb színházi munkaélményének tartja a Mennyországot, ami mindemellett igen megterhelő a színészek számára, hiszen olyan, mintha egyetlen hosszú jelenetből állna a darab, pihenőidő nélkül. Emellett kiemelte, abszolút megérthető Steinunn szituációja, és nagyon könnyen sikerült belehelyezkedni, többek között ez Ibsen zsenialitása; nem kellett gyorsítani vagy lassítani, tudatosan van ilyen jól megszerkesztve a darab.
A Jókai Színház színművésznője, Kara Tünde
A délután zárásként Kara Tünde előadott egy részletet Steinunn megrázó, fájdalmas emlékeket felidéző monológjából, s Budapest ismét elbúcsúzott a Bárka szerkesztőségétől, vendégeitől – remélhetőleg a legközelebbi viszontlátásra már nem kell ilyen sokat várni.
A fényképeket Szász Anna Tünde és Gergely Beatrix készítették.
