Darvasi Ferenc
Beszélgetés a nyomtatott könyv, az irodalom és az elektronikus kiadványok viszonyáról
a Könyvhét folyóirat lapszámbemutatóval egybekötött kerekasztal-beszélgetése
Október 6-án, szerdán a Könyvhét lapszámbemutatójára gyűltünk össze a Petőfi Irodalmi Múzeum Lotz-termében. Először Kőrössi P. József ragadta magához a szót, hogy ismertesse a folyóiratban található írásokat. A színes, magazine jellegű lap mostani számában találhatunk Spiró György íróval, Jankovics Marcellel, az NKA új elnökével, Gács Anna egyetemi tanárral, Zalán Tibor költővel és Dobai Péter íróval is beszélgetést. Az októberi kiadvány elsősorban mégis az e-könyvekre, a nyomtatott és az elektronikus kiadványok kapcsolatára fókuszál, ebben a témakörben mondja el gondolatait Elek Tibor, a Bárka folyóirat főszerkesztője, Horváth Iván irodalomtörténész, egyetemi tanár, Votisky Zsuzsa, a Typotex Kiadó vezetője, Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó vezérigazgatója és Starcz Ákos, aki a Bookline vezérigazgatója, valamint a Közép-Európai Média Zrt. stratégiai igazgatója is egyben.
Kőrössi P. József
Ez utóbbi tematikára épült a beszélgetés a PIM-ben is. Ahogy az a meghívóban állt, ilyen alapkérdésekre keresték a választ a résztvevők az est folyamán, mint: "változik-e az irodalom a változó közegtől? Tényleg az e-könyvé a jövő? Dedikálnak-e e-bookot Ünnepi e-Könyvhéten az írók? A könyv, az irodalom internetes jövője utópia avagy antiutópia? A köteteket illegálisan a hálón terjesztő embereket könyvkalózoknak vagy szabadságharcosoknak tekintsük?" A felkért hozzászólók Elek Tibor, Farkas András, a Fapadoskönyv.hu Kft. ügyvezető igazgatója, Földes László, a Kossuth Kiadó képviselője és a Multimédiaplaza vezetője, Horváth Iván, Németh Kinga, a Typotex Kiadó irodavezetője, valamint Starcz Ákos voltak.
Pompor Zoltán ír Fix áron hátrányban. A német könyvpiac és az e-könyvek című, a Könyvhétben megjelent cikkében arról, hogy Amerikában a könyvforgalom közel tizedét már az e-könyvek teszik ki. "Az Amazon.com internetes oldal üzemeltetői a nyáron jelentették be, hogy 2010 második negyedévében 43%-kal több e-könyvet adtak el, mint keményfedeleset." Pompor ugyanakkor azt is megemlíti, hogy Európa lassan reagál az új technikai lehetőségre, a kontinensen a könyvkultúra terén a legtekintélyesebb piaccal rendelkedő Németországban sem indult még be igazán az e-biznisz, az emberek fele még nem is hallott az e-könyvekről. Hogy ezen változtassanak, az idei Frankfurti Könyvvásár egyik kiemelt témájául a hagyományos és az elektronikus médiumok kapcsolatát választották a szervezők.
Starcz Ákos, Horváth Iván, Földes László, Kőrössi P. József
Hogy mi is pontosan az az e-könyv, annak a fogalomnak, mint az a Könyvhét beszélgetésén kiderül, Magyarországon sincs pontos definíciója. Felmerül a kérdés, hogy például az OSZK-nál, a MEK-ben digitalizált könyvek annak számítanak-e, vagy csupán az e-olvasóval hozzáférhető kiadványok. De ennél fontosabb problémák tekintetében is nagy a bizonytalanság, ahogy azt az e-könyvpiac jelenlévő résztvevői elmondják: szinte teljesen beláthatatlanok a változások, a technika rohamos fejlődése miatt a kereskedelemnek ez a módja gyakorlatilag tervezhetetlen, legalábbis hosszú távú stratégiákat nehéz felállítani. Az e-kiadványokkal foglalkozó cégeknek rugalmasaknak, nyitottaknak kell lenniük - hiszen lehet, hogy homlokegyenest eltérő koncepciót kell megfogalmazniuk egy néhány hónapival azelőttihez képest, ha éppen a piaci változások úgy kívánják.
Abban teljes az egyetértés, hogy felesleges a könyvkultúra haláláról víziókat szőni. A jelenlegi technika mellett inkább csak bizonyos típusú kiadványok fognak tömegesebben megjelenni e-hordozókon. Starcz Ákos szerint bestsellereket mindenképpen érdemes ilyen módon kiadni, a puhafedeles kiadványok reális alternatívája lehet az e-book - de például művészeti albumokat felesleges, hiszen e téren nem tudják azt a minőséget garantálni, mint egy könyv. Földes László azt mondja, be kellene vezetni, hogy az iskolába kerülő gyerekek ne drága tankönyvekből, hanem ingyenes vagy nagyon olcsó e-bookokból tanulhassanak. A lexikonok, természettudományi kiadványok megjelentetését is fontosnak tartják ebben a formában, és abban mindannyian egyetértenek, hogy a szépirodalom lesz az utolsó, ami e-kiadványokon fog megjelenni.
Elek Tibor, Németh Kinga
Magyarországon egyébként is speciális a helyzet Földes szerint: míg a németeknél valóságos kultusza alakult ki, nálunk nem vásárolnak hangoskönyveket - s ha ezt sem veszik, akkor miért is vennék majd meg az e-readereken olvasható regényeket. Elek Tibor azt veti fel, hogy az irodalmárok szempontjából valójában másodlagos kérdés, hogy nyomtatott vagy elektronikus formában jelenik meg egy mű, ebből is következően nem magát a digitális irodalmat kellene elsősorban támogatnia az államnak, hanem a kortárs alkotókat, szellemi produkciók létrehozására szánt pénzzel - jóval többel, mint amit idáig erre a célra fordítottak. Ugyanakkor felteszi a kérdést: van-e Magyarországon reális igény az e-könyvekre, esetleg csupán egy piaci próbálkozásról, szimpla üzletről van szó?
Starcz erre válaszolva kifejti, hogy Amerikában divatot teremtettek az e-readerek köré, példaként a New York-i metrót hozza fel, ahol minden második ember ilyen készüléken olvas. De Magyarországra azért is nehezen behozható, mert nálunk 25% az e-book áfája, míg a könyvnek 5%. Pedig éppen az lenne a cél, hogy ugyanazt a terméket, mivel nincs szükség nyomdára, olcsóbban állítsák elő, de a magas áfa miatt elvész az előny, nem tudják biztosítani az árkülönbséget. Starcz maga is szkeptikus egyébként, véleménye szerint a technikai fejlődés könnyen lehet, hogy elsodorja az e-bookot, és lesz más, jobb technikai hordozó. Horváth Iván is arra hívja fel a figyelmet, hogy a hordozó könnyen elavulhat, példaként a régi adattárolókat, a floppykat említi, amelyeket ma már nem is lehet használni a számítógépeken. Megemlíti tanítványai vállalkozását, a Gépeskönyvet, amely egy tudományos kiadó, kizárólag internetes kiadványokkal, szövegkiadásokkal - ezek ingyenesek, reklámmentesek, és nulla befektetéssel is nyereségesek, mert a magyar állam, valamint az Európai Unió a vásárlója.
Horváth Iván, Földes László (fotók: Darvasi Ferenc)
Szóba kerül még az is, hogy mintha az e-könyvpiac kissé démonizálva lenne kívülről - pedig ez sem fog különbözni a hagyomány könyvpiactól a tekintetben, hogy itt is csak az fog tudni megélni hosszútávon, aki igényes termékeket állít elő. Itt is ugyanolyan fontos a korábban megszerzett hírnév. És arról sincs szó, hogy egy kiadó bármit ki fog adni - nem, specializálódni fognak szakterületekre, mint ahogy például a Typotex már meg is tette, és természettudományi produktumokat állít elő. Persze, az emberek jelentős részét nem érdekli, mit hol kap meg, de az igényesebbek - és azért ők a rendszeresebb vásárlók - igenis odafigyelnek a "márkára", arra, hogy honnan szerzik be a kiadványokat.
