Papírhajó - Füttyögés és nahátozás

 

A fűszerkatona

 

Zólya Andrea Csilla

 

Mesék a Színkertész erdejéből

 

Finy Petra legújabb mesekönyvét lapozni olyan, mint amikor megpörgetünk egy földgömböt. Ilyenkor a térbeli és időbeli határok átminősülnek, és egy pillanatra képzeletben ott lehetünk, ahova az ujjunk épp mutat, legyen az Ausztrália vagy Dél-Amerika, hogy a következő pillanatban már egészen máshol teremhessünk, Európában vagy Ázsiában – a kötet belső borítóján látható földgömb és az előzék oldalai is ezt a képzetet erősítik. A szárított virágok lenyomatai mellett a Föld különböző országaiból, más-más időpontokban érkező levelek részletei, a postai bélyegzők és a bélyegtöredékek az emlékdarabkák összeolvadására terelik a figyelmet. Az a fajta teljesség ez, amit akkor tapasztalhatunk, amit a legkülönfélébb helyek és távolságok bejárásakor élünk meg. Talán ebből is adódik, hogy A fűszerkatona meséi legalább annyira magukkal ragadják a felnőtt olvasókat, mint a gyerekeket.

     Finy Petra kötete a hét földrész meséit gyűjti egybe, bölcs és különleges ősi mítoszokat idéző rövid történeteket, amelyek egyaránt szólnak ismerős és távoli tájak embereiről és a vadon különféle állatairól. Találunk közöttük mesét a vízisiklóról, a teknősről és a baglyokról, a barnamedvéről, az aligátorról, a sivatagi rókáról, a bálnákról, a struccról, a rénszarvasról, a hiúzról és a harkályról, a koalákról, kengurukról. De bepillantást nyerhetünk a világ különböző kontinensein élő népek hitvilágába és kultúrájába is.

     Az európai mesékben például megismerhetjük a boglárkahajú vízi tündért, miközben megmenti az öreg vízisiklót a gólyától; a görög mitológiából viszontlátjuk itt csodatevő Afroditét, aki a rozmaringrétre éjjel kilopódzó teknőst úgy óvja meg a rá lecsapni készülő bagolytól, hogy szerelembe ejti azt; a jóságos macskatündért, aki próbára teszi és megsegíti a jólelkű szegény asszonyt; a Színkertészt, aki legyőzi a gonosz varázslót és a szivárvány színeit hozza a legsötétebb erdőbe.

     Ázsia, Afrika, Észak- és Dél-Amerika, Ausztrália és Antarktisz meséiben tovább tobzódnak az egzotikus és csodás lények történetei, amelyek nemcsak a fordulatos cselekményszervezés következtében, hanem az igényes nyelvi megformáltságuk miatt is roppant izgalmasak. E részekben tűnik elő többek között a sima bőrű delfinisten, az örök fiatalság kútjához vezető ösvény rajzolatát a hátán hordó varázstehén, a fűszerkereskedő lányt megmentő fűszerkatona, a hatalmas erejű rizsszellem, a citromtündér, a földre jeleket író ganajtúró bogár, a csodás hangú Bálnakirály, a jégtündér, a Tundraisten és a rénszarvas, aki az agancsán viharvert angyaloknak adott oltalmat, a fénymadár, a jaguáristen vagy az élet- és halálkígyók.

     A mesékben számtalan átváltozásnak lehetünk tanúi: megtudjuk, hogy a madagaszkári óriás teknős egy gyilkolni képtelen, szomorú aligátorból lett, az öreg, megfáradt vízisíkló hogyan vált tajtékká, a fűszerek apró szemcséi miként tömörödtek össze fűszerkatonává, a mandulavirág a kínai császár lányának sziromköntösévé, a nap vidámságára emlékeztető, eredetileg édes citrom miért vált savanyúvá, miért széles és legyezőszerű a rénszarvas agancsa vagy miért lett gleccser az éhes anakondából. E varázslatos átalakulások között kiemelt helyet kapnak a fejlődéstörténetek, amelyekben egy-egy szereplő bölccsé, tisztává válik, és nem utolsó sorban boldoggá lesz.

     A fűszerkatona meséiben a hét földrész változatos világai és történetei között az a fajta ősi tudás és bölcsesség teremt átjárást, amelyekből az emberiség hajdani mítoszai is táplálkoztak. Ennek jegyében eredetmítoszok és teremtésmítoszok töredékei is felsejlenek a mesékben. Erre talán az egyik legszebb példa Az óriás szívében a száműzött óriásfiú anyjának, az egek istene melegszívű feleségének a megjelenése: „Odament a behemóthoz, megölelte, majd hozzáérintette kezét a mellkasához. Az óriás szívének sok-sok fájdalmas fagyossága mind a tenyerébe gyűlt, és a fiú megkönnyebbülten fellélegzett. Szívét ismét melegség járta át. Az egek istennője pedig fogta a sok fagyot, labdát gyúrt belőle, és elhajította a Délvidék legtávolabbi vizei felé. A labda elterült a vízen, és hatalmas, jeges kontinens lett belőle. Így keletkezett az Antarktisz.” (64.)

     Mély líraiság és aprólékos leírások jellemzik e történeteket, de a mesékből természetesen nem hiányozhat a humor sem: A fűszerkatona több igazán üdítő és mulatságos történetet tartogat, miként A koala bűzös lehelete és a Hogyan lett a strucc kopasz című mesék esetében.

     Finy Petra legújabb mesekötetét Szegedi Katalin illusztrációi teszik különlegességesebbé és teljessé. Elevenen kapcsolódik egymásba a kép és a szöveg: ahogyan ez utóbbiak a régi időkből fennmaradt történeteket, mint anyagot használják újra, úgy a mítoszokat újraíró és teremtő mesékhez hasonlóan az illusztrációk is régi, elfeledett, elhullatott, megkopott tárgyakat élesztenek. Szegedi Katalin alkotásaiban újra élettel telítődik a megkopott ablakkeret, a rozsdás konzervdoboz, az ásó éle, elhullott ágak, szirmok, tollak, magok, virágok, szúrágta fadarabok, rozsdás tál és elkorhadt teknő. S ahogy átlényegülnek, újjászületnek – a lehetőség nekünk is adott a kötet olvasása közben.

 

(Finy Petra: A fűszerkatona – Hét földrész meséi, Szegedi Katalin illusztrációival, Cerkabella, Szentendre, 2013, 3900 Ft)

 


 

Főoldal

 

2014. április 22.
Csík Mónika tárcáiKiss László tárcáiLackfi János tárcái Szabados Attila tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Szarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy versetKas Kriszta novellái
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Farkas Wellmann Éva: Akit nem találszFarkas Arnold Levente: Ywon KerépolMolnár Lajos verseiGéczi János versei
Zsidó Ferenc: Égig érő szénásszekérHaász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem voltHáy János: Boldog boldogtalan
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png