Versek
Versek
„Ami nap van, mind a várakozásé. / Magyarország a fiatalkorom / Volt, s ma is tart, nem lettünk soha másé, / Most is, nézze, milyen fiatalon // Kérem, hogy mondja meg, merre az arra. / Menjünk el a...
„De ne éljek vergődve gyászban / mint megvakított tengelice / tengelice könny nélkül vakon // Pusztuljak hát mint pacsirta / kit délibáb csal szomjan űzve” – Biernaczky Szilárd versei.
„A nyugdíjas tanár úrnál nyugalom van, egyéb / díjakból csak közüzemi, mégis van neki honnan / jókedvet meríteni. Az árnyas teraszon, ha / egymaga iszogathat, s mögötte madárdallal, / susogással...
„és el nem eresztem a kezetek / karácsonytól karácsonyig, / a Messzi ‒ egyre közelebb, / és egyre távolabb esik / amit elértem: köddé vált hegyek; / peregnek a decemberi fák, / repülők hullanak a...
„A pásztor, ha alszik, / az csak amolyan félálom, / minden rezzenésre éberen, / mert a veszély olykor sunyin érkezik, / sötétben, leselkedve, váratlanul, / szépen néznénk ki, ha első jelre / nem...
„El lehet-e tévedni úgy, hogy évekig nem tudod, / hol vagy? Már egy ideje a kisvárosban élsz, / de a főutca boltsora sem ismerős. Nem akarod, / hogy ismerős legyen, ahogy rád sem kíváncsi / a...
„Az állomáson a bakterek szerettek, az egyetlen kisfiút, aki szalutált nekik, / aki boldog volt, ha lengethette a tárcsát, néha azt is megengedték, / hogy a telefonba bemondjam: az öt negyvenes...
„a falra rajzolták / a szellemek lábának puffanását / gondolataik meséit / rémálmaik valóraváltát és a vadlovaktól hallott történeteket” – Gyukics Gábor versei a Bárkából.
„Miféle átok ül rajtunk, ó, / mégis miféle átok, / miért olyan kevés világrajongó / lakja ma a világot? / Miért nem szereti mindenki / a könyvet és gyümölcsöt, / és ragaszkodik mégis önmagához?” Vörös...
„ám Macska János neve mellett / nem volt halálozási évszám, / pedig már akkor, tizenkét éve is / százéves aggastyán lett volna.” Zsille Gábor versei a Bárkából.
