Görömbei András
Kelet-Közép-Európa himnuszai
Kiss Gy. Csaba: Hol vagy, hazám?
Kiss Gy. Csaba könyve a kelet-közép-európai térség nemzeti himnuszainak alapos összehasonlító vizsgálata. Sok éves elmélyült kutatómunka eredményeit foglalja össze és összehasonlító módszerével új távlatot nyit a nemzetkutatásnak A kelet-közép-európai régió szinte összes nyelvének az ismeretében végzett eredeti forrásokat is feltáró kutatómunkát.
„Párbeszédet kezdeményez ez a kötet a nemzeti himnuszok segítségével Kelet-Közép-Európa népei között. Tizenhárom ország himnuszait egymás mellé téve, egymás tükrében mutatjuk be őket. A kölcsönös megismerés szükségességének a jegyében. Abban a meggyőződésben, hogy az igazi európaiság egyik fontos ismérve a szűkebben és tágabban vett jószomszédság."
A modern nemzet sajátos kulturrális jelrendszer: Szimbólumok, értékek, magatrartásformák együttese, mely történelmileg jön létre. Állandóan módosul tehát, jóllehet viszonylagos állandósággal rendelkezik.
Kiss Gy. Csaba kutatói célja a kelet-közép-európai himuszuok jelképi tartalmának bemutatása, a nemzeti himnuszként való elfogadtatás történetének nyomon követése a modern nemzet kialakulásának folyamatában.
Áttekinti a különféle nemzeti törekvéseket és jellegeket. Bemutatja az utóbbi évtizedek nemzetközileg megélénkült nacionalizmus kutatás főbb szempontjait. Az egyik szerint a modern nemzet elképzelt közösség, melyet a kulturális elit épít föl. A másik szerint a modern nemzet fogalmát az etnikai gyökerek és a történelmi előzmények határozzák meg. Kiss Gy. Csaba rámutat ennek a szembeállításnak a tarthatatlanságára is.
Árnyaltan jellemzi Kelet-Közép-Európa sajátos jellegét. Megvilágítja azt, hogy Közép-Európa keleti felén a modern nemzet megteremtésében a közös származás, a közös eredet tudata, a nyelv, a politikai-területi hagyományok és a vallási-felekezeti összetartozás volt a legfontosabb tényező.
Idézi Milan Kundera nagy hatású esszéjének Közép-Európa meghatározását: „Mi Közép-Európa? Az Oroszország és Németország közötti kis nemzetek bizonytalan övezete. Hangsúlyozom a két szót: kis nemzeteké, melyeknek veszélyeztetett a léte, eltűnhetnek, és tudatában is vannak ennek."
Bemutatja az egyes nemzetek bonyolult viszonyait is, például az anyanyelvi hagyományok különbözőségét. Felhívja a figyelmet arra is, hogy a nyugat-európai fejlődésben a nemzet alapvetőn szekularizált közösség. Kelet-Közép-Európában azonban a vallási identiás a nemzetté válás folyamatában is fontos szerpet játszott.
A nemzet kulturális közösség, sajátos kulturális jelrendszer. Egy nemzet kulturális univerzuma szimbolikus haza, melynek van egy viszonylag állandó, kánonnak nevezett magja. Az identitásnak integráló össeztevőjét jelentik a szimbólumok.
A nemzeti himnusz a modern nemzet jelképeinek egyike. A kultikus költészet egyik ősi formája. Istent, istenséget dicsőítő ének. A nemzeti himnuszok a nemzeti reprezentáció versjelképei. A nemzeti himnuszt általában közmegegyezés szentesíti. A nemzetté válás elengedhetetlen feltétele a nemzeti jelképek kialakítása.
Kiss Gy. Csaba sok szempontból vizsgálja meg a himnuszok kialakulását, elfogadottá válásuk történetét. A nemzetté válási folyamatot a történelmi-politikai események, a modern nyelv megalkotásának célkitűzése, valamint a szellemi és művészeti eszmeáramlatok jelentették.
1848 forradalmainak kivélesen fontos szerepe volt a nemzeti szimbólumok megteremtésében és elterjesztésében.
A nemzetállamok létrejöttével a himnuszok deszakraizálódnak és belépnek a történelembe.
Ugyanekkor ezek a vers jelképek maguk is részt vesznek a modern nemzet megteremtésében, hozájárulnak a nemeti önkép - esetleg ellenség kép vagy ellenségképek - megfogalmazásához.
A nemzetinek az önmeghatározásában, önképeiben gyakran megjelennek a nemzeti tragédiák és a nemzethalál víziói. Ezeknek a tragédiáknak az értetelmezésében a reménytelen küzdelem hősi vállalása kap hangsúlyt, az áldozat szerepének az elfogadása, valamilyen magasabb érték (kereszténység, Európa, nemzeti függetlenség, népek szabadsága) jegyében.
Igen tanulságos, hogy milyen értékekre hivatkoznak a kiválasztott szövegek, milyen tulajdonságokkal jellemzik a közösséget, milyen vonásokat szeretnének bennük látni.
A lengyel és magyar nemzeti önszemléletben a szabadság kitüntetett jegye az önképnek.
A nemzeti múlt nagy elbeszélésének megalkotása azonban hozzátartozott a modern nemzet megteremtéséhez.
A kiszélesedő nemzeti mogalmak múlt képének megteremtésében el nem hanyagolható közvetítő szerepet játszott a szépirodalom.
A maga módján a földrajz is hozzájárulhat az identitás diszkurzív megteremtéséhez: A nemzeti kultúrának van egy ilyen szakrális térképe: honfoglalás, államalapítás, diadalok, vereségek helyével.
Kiss Gy. Csaba könyvének legfontosabb része az egyes himnuszok keletkezését, használatba vételét és a vonatkozó szövegek jelképteremtő erejének elemzését tartalmazza.
Kitűnő a himnuszokba foglalt nemzeti reprezentációs képek elemzése, az egyes nemzeti himnuszok közötti átvitelek nyomon követése, a beléjük kódolt jelképi elemek azonosítása.
.A dolgozat utolsó két fejezetében a himnuszok használatának eseménytörténetét tárgyalja. Ez a téma a jelenleginél alaposabb, több kutatással járó megközelítést kívánt volna.
Kiss Gy. Csaba értekezése multidiszciplináris kutatások nyeresége. Nyomon követi a kelet-középeurópai államok-nemzetek - Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Bosznia-Herdegovina, Montenegro Makedonia, Bulgária, Románia, Albánia - nemzeti himnuszainak megszületését, olykori változásait, módosulásait és módosításait.
Szól a régió nemzeti mozgalmait motiváló vallási sokféleségről.
A művelődés- és részben eszmetörténeti, illetve jelkép- és mítosztörténeti alapvetés és kitekintés után a kelet-közép-európai nemzeti himnuszok több odalú definiálása, értelmezése, interpretációja alkotja a dolgozat további, tetemesebb részét.
A magyar állami himnusz az egyetlen a térségben, amely csorbítatlanul és megszakítás nélkül mindmáig az állami prezentáció része.
A kelet-közép-európai nemzeti himnuszok alakulástörténetéről, ha nem is hézagtalan, de mindenképpen jelentős tudományos eredmény Kiss Gy. Csaba könyve.
A kommunizmus bukása utáni szakasz azért rendkívül tanulságos, mert mindenütt újra aktuális lett a függetlenség visszaszerzésével a nemzeti identitás kérdésköre.
Kiss Gy. Csaba munkája jelentős hozzájárulás nemzeti önismeretünk mélyítéséhez, a kelet-közép-európai eszme és reprezentációtörténet megértéséhez.
Nap Kiadó, 2011.
Megjelent a 2012/1-es Bárkában.
