Farkas Zsuzsa: Zivataros idők jönnek I. (2008; linómetszet, papír; 200×200 mm)
Ezzel a sorozatával Farkas Zsuzsa elnyerte a 2008-as Kisgrafikai Biennálén
a Magyar Grafikusok Szövetségének díját
Grasl Bernadett
Még a Mesén is túl
Farkas Zsuzsa képgrafikái a békéscsabai Jankay Galériában
Meséből álom vagy álomból mese. E szójáték mindkét eleme igaz Farkas Zsuzsa grafikáira. A fiatal alkotó egyaránt otthonosan mozog az irodalmi illusztrációs munkák, a művészkönyvek és a gyermekjátékok tervezése, valamint az önálló grafikai lapok kivitelezése területén. Képekben, látványos történetekkel mesél és játszani tanít minden gyermeket és felnőttet. Munkáit szemlélve, a realitást elhagyva, a színek, vonalak, formák alkotta képzelt történetekkel szinte észrevétlenül egyre csak közelítünk a valóság mesébe álcázott „problémavilága" felé.
A nagybetűs MESE elképzelhetetlen a középkor népszerű szörnye, a tűzokádó, leányrabló, vitézeket gyomrába nyelő sárkány alakja nélkül. Várak, királyok, királynők, hintók és lovak, a magyar népművészeti formavilág elmeivel tarkítva jelennek meg a színes rajzokon és grafikai alkotásokon. A gonosz a lovagkor mítoszainak legfőbb kihívásaként újra és újra felbukkan, más-más kontextusban bontakozik ki a grafikus látványos művein. A színpompás szörnyeteggel viaskodó apró hős lehetetlennek tűnő küzdelme az életben rejlő örök kihívás ellen folytatott harcról szól.
A sárkány sztori másik örökérvényű története a Fehérlófia meséjéből kiemelt leányrablás. „Meg is viaskodtak. De Fehérló fia mindjárt a földhöz vágta a sárkányt, s levágta mind a három fejét. Azzal visszament a királykisasszonyhoz. Azt mondja neki: - No, most már megszabadítottalak, királykisasszony, jere velem a felvilágra!
- Jaj, kedves szabadítóm. felel a királykisasszony -, van nekem idelent két testvérem, azokat is egy-egy sárkány rabolta el; szabadítsd meg őket, neked adja az édesatyám a legszebb leányát meg fele királyságát.
- Nem bánom, hát keressük meg..." Arany László idézett meserészletének képi értelmezése elevenedik meg Farkas Zsuzsa alkotásán. A sorozat három grafikai lapból áll, a három királylány sárkánykalandjának sajátos átirata, amely finoman árnyalt erotikus részletektől sem mentes.
Farkas Zsuzsa: Zivataros idők jönnek II. (2008; linómetszet, papír; 200×200 mm)
Más művét tekintve, a Lovagregény gazdag színválasztással megfestett kartonvár, amely szöveg nélkül, igazi képregényszerű megoldással mondja el a várlakók mesés hétköznapjait. Képekkel mesét írni, színekkel történetet mesélni. Az alkotó ezt, a számára legkedvesebb metódust követi egypéldányos művészkönyvein is. Míg a Csigahajsza Sárkányvárban című könyve a pöttyös ruhás kislány kalandjain keresztül, a Lovagregény mesevilágához kötődik, addig a Gulliver - ami a történetből kimaradt - fantáziavilága élesen pajzán história. A hangsúly ez esetben, „az ami kimaradt" szavakban rejlik. Szöveg nélkül a művészi képzelet szabadon játszik, kiegészítve Johnatan Swift szürreális képzelgéseit. A színes, sárkánykígyó alakú könyvecske oldalain újrajátszódnak a liliputi kalandok, az óriások és Nyihahák földjén átélhető történetek írott formában nem létező „jelenetképzelgései". Köztük arra is választ találunk, hogy valójában mit is titkol oly elszántan hitvese elől a liliputi királyné...
A Caligula illusztrációs sorozat a kettős címadásról is szól. A grafikai ciklus valójában Kosztolányi Dezső Nero, a véres költő című művéhez készült. Az alkotó számára azonban Tinto Brass legendás filmje, az 1979-ben forgatott híres-hírhedt Caligula képi játéka is ihletadó volt, „összemosva" ezzel a két véreskezű római császár szörnytetteinek oly sokszor megidézett krónikáját. A képek hangulatvilága, a linómetszés és a dombornyomás technikai finomságai szemléletesen idomulnak Kosztolányi szavaihoz is: „Éjszaka volt körülötte. Puha és bársonyos, fekete, mint a korom. Nem olyan éjszaka, mint a többi, hanem parttalan és határtalan, melybe belebukik és hull, hull lefelé. Utóbb gyakran volt ez az érzése. Mikor felébredt, nem tudta, hol van és meddig aludt, egy perce-e vagy egy éve. A tárgyak elvesztették körvonalukat, imbolyogtak az űrben, az ablak közel lépett az ágyhoz, az ajtó eltávolodott."
Farkas Zsuzsa az egypéldányos művészkönyvek és a míves illusztrációs lapok mellett játékosan installált kisméretű alkotásokkal is kísérletezik. A Madármitológia és a Boszorkányszombat képsorozatai kicsi, tenyérben elférő alkotások, amelyek méretűk ellenére gondolatban és a valóságban is magukban rejtik a felnagyítás lehetőségét.
A színérzék és a fantáziagazdagság mellett Farkas Zsuzsa művei a mesterségbeli tudásról szólnak. Nyolc éves korától kezdve folyamatosan élete és hivatása részévé vált a képgrafika, azaz a fa- és linómetszés, a litográfia és a szitanyomás technikái, a grafikai műhelyben alkotás igazi öröme. 2008-ban, a Kisgrafikai Biennálén elnyerte a Magyar Grafikusművészek Szövetségének díját. 2010-ben első önálló tárlatával, a Lovagregénnyel nyílt meg az ország első gyermekmúzeuma a győri Városi Művészeti Múzeumban. Farkas Zsuzsa számos csoportos bemutatkozás mellett önálló kiállítással szerepelt Pásztón, Salgótarjánban, Gyirmóton, Ászáron, Ménfőcsanakon és Békéscsabán[1]. Könyvillusztrációit 2011-ben a lengyelországi Poznan-ban megrendezett gyermekkönyv szalonon is láthatták az érdeklődők.
Munkái, nem mindennapi képi fordulatokkal tarkítva, a mese és a valós pillanat küzdelmes világáról szólnak. Kételkedés nélkül elhihetjük a győri Városi Művészeti Múzeumban rendezett első kiállításának vendégkönyvében olvasható mondatot: „Farkas Zsuzsa, ha elkezd rajzolni, valóban gyönyörű világban él!"
[1] Farkas Zsuzsa kiállítását Békéscsabán a Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria mutatta be 2011. szeptember 30. és október 26. között. (A szerk.)
Megjelent a 2011/6-os Bárkában.
