Versek

Versek
Mosatlan, Homár – Borsi Bálint Tóth Krisztina-paródiái
„A szív egy plázaparkoló / és benne jön-megy sok kocsi, / dudálnak, káromkodnak és / rossz helyre állsz be, hopp, bocsi” – Borsi Bálint Tóth Krisztina-paródiái.
Vörös Viktória versei
„Egy kertet gondolok / a minden partjain / hol ásót forgat apám / anyám gereblyéz / Egymásba öltött mozdulatok / mint lánchímzés szemei / rendben ahogy sorakoznak / ágyást bontanak a jövőre...
Meliorisz Béla versei
„úgyhogy időben ki kell találnom miket mesélhetek majd / a nagyapától hallott történeteket / a régi nagy telekről biztosan kéne / vagy emberszerű robotokról földönkívüliekről / rögtönözzek majd...
Oláh András versei
„vezeklésként idegen falka nyomába / szegődik – mindenhol csipegetni / valót keres – néha hozzám sodródik / olyankor könyörületes / piszkálódásait úgyis én nyelem le” – Oláh András versei a...
Tompa Gábor versei
„Csak kint ülni a napon, / amíg süt. / Csak elnézni egy regényhez csatolt / sárga fésűt. / Csak érezni a fényt, amíg fentről / csorog. / Csak hagyni, hogy elillanjanak / fanyar-nemes borok. / Csak azt...
Zalán Tibor: Dragéi felezőszonettek
„A kapukat őrző roppant két állat elkezdte / az elszámolást a tengeren A mennydörgés és / a vízig érő villámok visszaidézték a / régi partot És a parttalan hajnali vihar / elhozta a delfineket Kék...
Fűthető kabát – Horváth Viktor Tóth Krisztina-paródiája
„itt van ez a kabát tehát / éppen jókor mert jött a tél / fázós vagyok amúgy is és / az utcákon a szél zenél” – Horváth Viktor paródia-verse, mellyel pályázatunkon különdíjat nyert. 
Géczi János versei
„Az orrod tövén az anyajegy foltja tetszett, / úgy is mondhatnám, szerelmes voltam belé, / mivel azt képviselte, / nincs szépség, amely tökéletes.” Géczi János Bárka-kezdő versei. 
Lárai Eszter versei
„Tanító néni mindig mondta / hogy rossz goromba átkozott / istenverte lány vagyok / ronda izgága szemtelen / lusta rendetlen istenátka / addig mondta míg el nem hittem” – Lárai Eszter versei. 
Lapis József: Beszédtöredékek a halálról – Rendezettség
„Amikor egy fejlett idegrendszer / szorongani kezd, / beleolvad belőle valami a semmibe. / Belezsibbadnak érzések, lélegzetek / a halálba, / hogy a megmaradt részek fenntarthassák még...
< >
Kopriva Nikolett tárcáiKontra Ferenc tárcáiHáy János tárcáiElek Tibor tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Boda Ábel: OperettrománcMindák Dániel: Csokitorta
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Grecsó Krisztián: Középkorú szerelmesversBecsy András: FelhőszakadásPál Dániel Levente verseiBálint Tamás: Máj hagymalekvárral
Kiss László: Az olvasásOberczián Géza: EgyedülKovács Dominik – Kovács Viktor: Lesz majd mindenKontra Ferenc: A dalmaták fehéren születnek
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabanka-logo_v4.pngpku_logo.png