Kritikák
Kritikák
„Versei valóban ezen az elven működnek, a gondolatiságnál erősebb bennük a sejtetés, a megfoghatatlan vágyak, elvágyódások mögött álló érzések visszaadása.” Kolozsi Orsolya kritikája Tóth Krisztina...
„az erdélyi magyar kisebbség sorskérdéseit faggatja – két háború közötti irodalmi (elsősorban epikai) művek tükrében.” Bertha Zoltán kritikája Dani Erzsébet Identitásgyarmatosítás Erdélyben című...
„Milbacher Róbert Margó-díjas kötetének, a Szűz Mária jegyesének sikerét sok minden indokolja. A laza, mégis dinamikus kötetszerkesztés, az egyes novellák jól megformáltsága, kereksége rendkívül...
„ez a lenyűgöző elfogulatlanság és nyitottság az egyes művek és életművek páratlanul akkurátus, elmélyült szöveg- és világkép-elemzéseinek a tanulságaiból származik.” Bertha Zoltán kritikája Márkus...
„Grecsó új kötetével úgy lép szintet, hogy közben el sem szakad a füstbe-ködbe burkolózó tájtól – egyre mélyebben tudja a Sáraság történetét, és talán nem túlzás azt mondani, hogy eddigi legjobb...
„A versekben csillan némi remény: a nemzedék sikertelensége a múlté lesz, majd a következő generáció jobb lesz, sikeresebb, erősebb, okosabb. Persze nem tisztán várakozós sorok ezek, ott van a...
„Hogyan képes valaki felfogni, elviselni azt a tényt, hogy a szülei ügynökök voltak a Kádár-rendszerben? Milyen érzéseket, reakciókat vált ki belőle ez a felismerés? A család magánügyéről van szó,...
„A 2008-as, 6000 oldalas szekus dosszié csak arra szolgált, hogy pontosítsa életének fontosabb, és az akkor megélt jelentékeny, de így visszaidézve egyre fontosabbá váló emlékképeit. Az ember...
„Néha történnek csodák: például egy nagy író hagyatékából váratlanul előkerül egy olyan kézirat, amelynek létezéséről sem a hagyaték gondozásában aktív szerepet játszó családtagok, sem az író...
A „Gyulai veszedelem” csak Zrínyi barokk eposza után másfélszáz esztendővel öltött irodalmi formát, amikor 1807-ben Szegeden megjelent egy hódmezővásárhelyi asztalosmester, nemes Vörös Mihály...
