Versek
„Ringassa anyja, bugyolálja, / míg álomba szédeleg, / a telhetetlen gyerek / anyahangot, anyaszagot kér. / Még. Még. / Jó rég volt. Jó volt rég.” Molnár Krisztina Rita versei a Bárkából.
„Madártalan fákat diderget / ingaként a kopár idő, / hótalan télvég van, villogó pengéjű szél” – Részletek egy ciklusból, Ungvári László Zsolttól.
„Az ágynak melyik oldalán kapcsolják le / majd a lámpát, és melyik oldala marad / világos, melyik rész tűr jobban, kérdezted.” Becsy András verse a Bárkából.
„ha van még hely a szívedben egy madárnak / a szerelem véres csőrű madarának hallgass meg engem” Meliorisz Béla versei a Bárkából.
„Mert belőlünk hiányzik, / ami szirmok hervadásához kell, / mert mi vagyunk a madarak lépte, / amit repülés híján tesznek.” Viola Szandra versei.
„Ez itt az álmod, mondom magamnak, / hol halnod kell, az álmod ez itt. / Próbálgatom / a közöny idegvégződéseit.” Csillag Tamás versei a Bárkából.
„Hetven, most hetven a gyertya, / mostantól hetven a kerted, / hetvennél több az a mítosz, / melybe a verseket rejted.” Farkas Wellmann Éva köszöntő verse Vári Fábián László születésnapjára.
„A Mont Blanc csúcsán áll az Isten – / nem lehet messze már az óra, / mely végigbömböl az atmoszférán: / Európa, ó, jaj, Európa!” Vári Fábián László verse. Köszöntjük a ma hetvenéves, friss...
„A város – apám másik élete, / ami sosem volt az övé, mert ide csak a pakli kártyáját, / a számológépét, a bérszámfejtést hozta el, majd este otthon / kitette a menetrend mellé.” Poós Zoltán verse...
„már csak az tartja össze világom / mi én voltam / én voltam egykor” – Tóth László versei a legfrissebb Bárka éléről.
