Prózák
Prózák
"Érdekes, az emberek mindenképpen mások közé akarnak tartozni, jó, te nem akartál, de létezik ez a görcs általában mégiscsak, biztos észrevetted, általános jelenség, olyan, mint hogy magaslatra vágyik...
"Nem tudom, miért, de közelebb érzem magamhoz a fenyveseket a lombhullató erdőknél, noha az utóbbiak inkább bővelkednek állatokban és növényekben"
"Az idő mintha egyetlen tömböt alkotna, amely megszűnt képlékenynek lenni, nem nyújtható kronologikussá, és ettől mintha a bennrekedt történetek folyton körbejárnának, mint az óramutatók"
"De történt néhány szokatlan esemény bent is. (...) Azzal kezdődött, hogy május legelejétől hirtelen megszaporodtak a szakállas katonák." (részlet A másik országból)

"Mintha kitervelték volna, szervezetten, bármilyen előzetes jel nélkül rontottak neki. A pálcát markoló kéz jóformán még a levegőbe sem emelkedett, máris elejtette fegyverét a köréje záruló fogak...

"Kicsinek tűnt, kisebbnek, mint valójában, pedig nagykabátban sem nyomott többet negyven kilónál. Az anyja mondta is neki mindig, egyé kicsim, csupa csont vagy, meg tudnám számolni a bordáidat"

"Már több mint fél éve nem volt semmi szex. Leszámítva persze, amikor magamat kényeztetem kicsit, de hát az a mindennapos esti program része"

"A hegyen túli faluból az egyik bányász rokon borozni érkezik, issza a karcos direkt termőt, szava érthetetlenül placcsan szét a nyári konyha falának csapódva."

Részletek a székelyudvarhelyi szerző Laska Lajos-kisprózáiból, melyek a friss, 2010/4-es Bárkában jelentek meg

"- Ma nincs vonat és nincs Gyula! Ma csak szerelem van. És ha nem tudnád, én gyógyítkozom is a szerelemmel! - kiáltott Sándor bácsi"